Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Csíkszeredai Kar – csik.sapientia.ro

sapientia.ro

Főoldal / Erasmus+ / Erasmus+ beszámolók / Tanulmányi mobilitás 2017/2018 II. félév /

Simon-László Zsolt, Szociológia szak, II. év

Pannon Egyetem, Veszprém

Magyarország

Sokszor az ember a legnagyobb döntéseket az életében akkor hozza, mikor hosszabb időre hajlandó elszakadni saját megszokott környezetéből, vagyis képes kiszakadni komfortzónájából. Az Erasmus+ tanulmányi mobilitás egy olyan lehetőség volt számomra, ami szintén sok nehéz döntés elé állított. Első perctől, amikor meghallottam, tudtam muszáj részt vennem ezen a programon, mert olyan lehetőségeket biztosíthat számomra, amelyek majd a későbbiekben igen hasznosak lehetnek.

Nem volt teljesen ismeretlen az Erasmus program. Tudtam, nagymértékben hozzájárul majd személyi fejlődésemhez, rengeteg élményt és tapasztalatot nyújt majd. Tudtam nehéz lesz elszakadni a jól megszokott környezettől, de majd ez is előnyömre válik. Nem csalódtam!

Amikor a Sapientia egyetemen meghirdették a mobilitást egyből lecsaptam a lehetőségre, bár eleinte nem minden ment úgy, mint a karikacsapás. Az utolsó percben dőlt el, hogy végül a veszprémi Pannon Egyetemre megyek (ami a negyedik lehetőség volt számomra a többi egyetem közül). Utólag visszagondolva, ez nagyon jó döntés volt. A Pannon Egyetemen több ezer diák tanul és rengeteg a külföldi cserediák. A tanárok is nagyon segítőkészek. Egy szaktársammal közösen vágtunk neki a kalandnak február elején, igaz vártak már bennünket. Két szaktársunk már az előző félévben is ott tanult, így rengeteg segítséget kaptunk tőlük. Viszonylag eléggé hamar hozzászoktunk a környezethez és az újdonságokhoz. A fogadó egyetemünk is nagyon készséges volt az ügyintézésben ezért gördülékenyen kezdődött a félév.

Veszprémi tanáraink hamar közölték velünk, hogy milyen elvárásaik vannak a félévvel kapcsolatban, így próbáltuk beosztani a teendőket. Felfedeztük a várost és ahogy az idő egyre jobban telt, úgy fordult egyre jobbra és úgy kezdtünk egyre több közös programot tervezni. Rengeteg tervünk volt, hogy hogyan tudjuk tartalmasan eltölteni a napokat. Büszke vagyok, ha visszagondolok arra, mennyi mindent sikerült megvalósítanunk önerőből. Persze sok olyan is volt, ami nem sikerült a megfelelőképpen, vagy nem is jött össze egyáltalán, de ezek mind apró semmiségek.

A legfontosabbak mégis azok számomra, amiket egyedül sikerült megvalósítanom. Belekóstolhattam egy olyan kultúra mindennapjaiba, ami bár nagyon hasonló saját közösségeméhez, mégis rengeteg új dolgot tudott adni. Felfedezhettem saját képességeim határait és fejleszthettem azokat, bővíthettem tudásomat az egyetem és a megismert emberek által, megtanulhattam új dolgokat, mint például főzni, fejleszthettem fizikumomat rendszeres sportolással, elkezdhettem egy egészségesebb életmódot, megtanultam, hogy lehet egyedül megélni abból, ami van és értékelni azt a munkát, ami otthon egyszerűnek tűnik, de ha te egyedül kell elvégezd nem is olyan egyszerű.

Persze a közösen eltöltött programok is nagyon jók voltak. Sikerült összehozzunk két külföldi kirándulást, így szétnézhettünk Pozsony és Bécs utcáin.

Ezeken a kirándulásokon gyakran több erasmusos társunk is részt vett. Rengeteg élménnyel gazdagodtunk. Nem lehet elfelejteni, mikor a pozsonyi kirándulás során sikerült lekésnünk az utolsó Veszprém felé tartó vonatot és így Budapesten egy konyhában kellett éjszakáznunk. Felejthetetlen, amikor külföldi Erasmusos diákokkal ismerkedhettünk egy kocsmatúrán, vagy mikor gondoltunk egyet és lementünk a Balatonra.

Közben azon kaptam magam, hogy mindjárt vége a félévnek és kell hazamenni. Közeledtek a beadandók, a bemutatók és lassan jött a vizsgaidőszak is. Egyre kevesebb idő maradt a szórakozásra és a feladatok elvégzésére. Sürgettek a határidők és egyszerre igen sok mindent kellett csinálni. Szerencsére sikeresen vettük az akadályokat és jól zártuk a félévet.

Közeledve a hazautazáshoz sikerült beszervezni pár utolsó kirándulást a Balatonra, majd lassan elkezdődött a pakolás.

Rossz volt belegondolni, hogy ki tudja, mikor vezet legközelebb arra fele az utam, de tudtam, hogy már nem lesz ismeretlen számomra. A város és környezete, az emberek, akiket megismertem, az emlékek visszahívnak.

Visszagondolva az elmúlt fél évre, minden diákot csak bíztatni tudok, hogy legyen bátor és merjen belevágni az ismeretlenbe. Első kézből tapasztalhatja meg, hogy milyen egy idegen közösség tagjának lenni, másrészt nagyon jó személyiségfejlesztő lehetőség. Veszprém és környezete gyönyörű, közel van a Balatonhoz és Budapesthez, a Pannon Egyetem pedig Veszprém és a Közép-Dunántúl vezető felsőoktatási intézménye. Az emberek mind segítőkészek és kedvesek. Jó volt egy ilyen közösség tagjának lenni.

 

 

Eseménynaptár

2019. június

KeSzCsSzVa
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930