Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Csíkszeredai Kar – csik.sapientia.ro

sapientia.ro

Főoldal / Erasmus+ / Erasmus+ beszámolók / Tanulmányi mobilitás 2018/2019 II. félév /

Deák Botond, Könyvelés és gazdálkodási informatika szak II. év

Szent István egyetem, Gödöllő

Magyarország

Még elsőéves hallgatóként, hallottam az Erasmus+ mobilitási programról és lehetőségeiről. Elsőre még nem fogta meg a fantáziámat ez a nagyszerű tanulmányi program, mivel az újdonsült egyetemista élet akkoriban teljesen kielégítette kalandvágyó és élményszerzésre éhes énemet. Eleinte kicsit vonakodva álltam hozzá az egész lehetőséghez, de legbelül nem mondtam le róla. Az itt megszervezett Erasmus+ Open Doors eseményen részt véve, a sok pozitív visszajelzésnek és a motivációnak köszönhetően úgy döntöttem, hogy élni fogok e nagyszerű lehetőséggel és meg fogom pályázni a mobilitási programot. Úgy vélem azon gondolkodási alapon élem az életem, hogy napról napra valami újat kell bevinnünk az életünkbe, tanulnunk és fejlődnünk kell életünk során, hiszen csak így valósíthatjuk meg álmainkat, céljainkat. Így hát hatalmas lehetőséget láttam önmagam próbatételére, az új és ismeretlen életszituációk felfedezésére, új környezet, emberek, kultúrák megismerésére. Úgy gondolom viszonylag hatalmas változást hozott az életemben, már-már egyfajta áttörésként gondoltam az önálló és nagyvárosi élet megtapasztalásában, amivel végül sikerrel is jártam. Célom az volt, hogy tanulmányaimat fél éven keresztül tudjam folytatni Magyarország fővárosában Budapesten, lehetőségeim szerint a Budapesti Gazdasági Egyetemen Pénzügyi és számviteli karon mindezt magyar nyelven. Sajnos vagy nem sajnos mire választási lehetőség elé kerültem arra már nem volt megpályázható hely a BGE-n, így hát egy eldugott kis városban Gödöllőn a Szent István egyetemen lyukadtam ki, közel a fővároshoz.

Ebben a döntésemben határozottan motivált már fél éve ott élő Sapientiás csoporttársam, Farkas Krisztina. Bevallom hatalmas szerencsém volt vele mivel újra megtanított korcsolyázni és rengeteg kezdetleges problémától felszabadított. Miután kirepültünk az első héten a legfontosabb teendőnk az albérlet keresése volt, hogy célunk minél hamarabb megvalósuljon még két ingatlanügynökséget is megbíztunk a kereséssel. Tanultunk az ügyből és rájöttem, hogy mégsem lesz ez a szállás találás olyan egyszerű, mint hittük, eszméletlen magas lakbéreket kértek és mivel mi csak rövidtávra akarunk beköltözni sehol sem fogadtak szívesen.

Végül utolsó reménykényt bementünk az egyetemi kollégiumhoz kérést beadni, és csodának csodájára rá két napra kaptunk is helyet a bentlakásban még hozzá választási lehetőségekkel együtt, így az éjszakáimat életemben először kollégiumban töltöttem méghozzá egy egyszobás apartman kollégiumban, nagyon jutányos áron, 500 méterre az egyetemtől és 100 méterre a szomszédos erdőtől. Így hogy sikerült biztos tetőt kapni a fejünk fölé szabad időnk első időszakát városnézéssel töltöttük. Krisztina rengeteg helyre elvitt és elkísért. Kiutazásom előtt rühelltem a tömegközlekedést és a rettentően hosszú (több órás) utakat, ma már egy budapesti út sem kottyan meg, mivel tudom, hogyan használhatom ki helyesen az utazási időt. Számomra nagyon megtetszett Budapest, rettentően tetszett, ahogy minden nap zajlott ott az élet nem csak nappal, hanem éjszaka is. A tanárok az én esetemben mind fiatalok, kedvesek és segítőkészek voltak. Kiutazásom előtt mindvégig arra gondoltam, hogy a nagyobb és nevesebb egyetemek mind nehezebbek és jobban lefoglalják az embert. Így a félév végére az a konklúzióm, hogy félév közben több az elvárás, ami azt jelenti, hogy sűrűbb időtartamban vannak, zárthelyiek több beadandót kérnek, de az év végi vizsgák viszonylag ugyan olyan nehezek vagy könnyebbek. Utólag haza térve jöttem rá, hogy milyen terekben fejlődtem, rájöttem, hogy egyedül nagyon jól fent tudom tartani magamat távol a családtól is. Napokra beosztva előre megfőztem a diétás ételeimet a nap mind a három szakaszára, ahogyan beosztottam a mosást és a takarítást is, mely már a félév elején egy hasznos szokássá alakult. Kint létem alatt rendszeresen jártam edzeni, ahol megismertem egy kedves Erasmus-os társamat, Rafaelt, aki Tunéziáról jött, általa ismertem meg a muszlimok különböző hagyományait és szokásait. A magamra való főzésnek és a rendszeres edzésnek köszönhetően a félév végére 6 kg izom tömeget szedtem magamra, amit szintén a kiutazásnak köszönhetek.

Az ottani társaságom nagyon vegyes volt az apartman lakótársakkal épp hogy csak köszönőviszonyban voltam, mivel a kollégiumban csak enni, aludni és pihenni mentem. Ha tehettem a Budapesten élő barátaimmal voltam, akikkel sok vidám pillanatot éltem meg. Sokszor körbementünk a városon és még annál is többszőr vendégül láttak hétvégére, bulizásokra. Érkezésemkor megtudtam, hogy van három Buddy-m, tehát Erasmus mentoraim, közülük egy volt magyar, akivel rögtön fel is vettem a kapcsolatot. Nagyon kedves és segítőkész mentort utalt ki nekem a sors, mindig minden közösségi diák eseményre invitált és megismerhettem az ő baráti társaságát is. Az első hetekben talán a kedvenc programom a Pub Crawl volt, ahol a világ minden tájáról érkező diákjával tartottunk kocsmatúrát.

A félév végéhez közeledve  elkezdtem belátni, hogy lassan vissza kell térnem a hétköznapi, jól megszokott székely mindennapokhoz és ez egy picikét elszomorító volt, de egyszerre örültem is, hogy újra találkozhatok a családommal és a barátaimmal. Az Erasmus+ egy olyan lehetőség, amit mindenkinek csak ajánlani tudok, aki felszeretné fedezni önmagát és ki szeretné magát próbálni egy más környezetben, részben önfenntartóan.

 

Eseménynaptár

2019. október

KeSzCsSzVa
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031