Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Csíkszeredai Kar – csik.sapientia.ro

sapientia.ro

Főoldal / Hírek /

Identitate – Alteritate –Artă - workshop beszámoló

2018. március 21-én, a Sapientia EMTE könyvtárában a Humántudományok Tanszék Idegen című imagológiai kutatást végző csoportja szervezésében Identitate – Alteritate –Artă címmel workshopot rendeztek.

A találkozón három, a tavalyi évben megjelent könyvet is bemutattak: a Valentin Trifescu elzászi doktori tanulmányainak gyümölcseként született tanulmánygyűjteménytGeografii artistice și regionalism în istoriografia de artă din Alsacia, az Ajtony Zsuzsa, Hubbes László Attila, Lajos Katalin, Tapodi Zsuzsa által szerkesztett Stranger/Străinul, valamint a Valentin Trifescu, Vali Ilyes, Francois Bréda által szerkesztettDeva și împrejurimile sale în istorie și în literatură. Actele Conferinței Internaționale pentru Dialog Intercultural Diva Deva című tanulmányköteteket.

Az idegen hétköznapi értelemben véve a számunkra ismeretlent, a nem anyakultúránkhoz tartozó személyeket, eszméket, dolgokat jelöli. Az idegenség kifejezhet faji, vallási, fizikai, kulturális, nyelvi távolságot. Fokozatai vannak, amit a megnevezések konnotációja is sugall a semleges ismeretlentől a viszolygást keltő idegenen át a fenyegetést hordozó vadidegenig. Az idegenek csoportjának tagjait (a Másikat) nemcsak hogy hajlamosak vagyunk kevésbé kívánatos tulajdonságokkal felruházni, de ugyanakkor homogénebbnek is látjuk ezt a csoportot. Ennek eredményeképpen pedig azt is hisszük, hogy a legtöbb idegen csoporttag osztja az általunk ismert idegen tagok jellemvonásait, és emiatt a csoport-szintű sztereotípiák minden egyes csoporttagra is érvényesek. A Mi és a Mások elhatárolása, úgy tűnik, a személyes és kollektív identitás kialakulásának elengedhetetlen mozzanata.

 A Humántudományok Tanszéken több mint tíz éve folynak imagológiai kutatások, amelyekben az a kérdéskör kerül vizsgálat alá, hogy a Másik, az Idegen, a tőlünk nyelvében, etnikailag, vallásilag különböző hogyan jelenítődik meg az irodalomban, a népköltészetben, a filmművészetben, az oktatásban, a médiában. A művészet erőteljesen hozzájárul a kollektív képzetek kialakításához. Ugyanakkor napjainkra a média szerepe is egyre inkább felértékelődik ezen a téren is. Folyamatosan szembesülünk például a román médiában a magyarokról sugárzott negatív képpel. Az idegenhez való viszony az ellenségképtől a mániákusan követni akart modellig sokféle, ám a Daniel Henri Pageau által felvázolt modellből a legrokonszenvesebb a Másikat egyenlő félnek, partnernek tekintő, szeretetteljes magatartás, a fóbia és mánia helyett a fília. Az egymást gazdagító kultúrák jelenlétére értékként kell tekinteni és nem bajként. De a kölcsönös tisztelet, a Másik különbözőségét elfogadni akaró szándék elengedhetetlen.

A Diva Deva kötetet megalapozó kutatómunka arra figyelmeztet, hogy a kulturális identitásnak vannak nagyon erős regionális változatai, vannak intézményei (iskolák, egyházak, múzeum, színház), helyi hagyományok, népszokások, gasztronómia stb. melyeket meg kell őrizni, és ezekre kell felépíteni, meg kell tervezni az utódaink számára egy olyan jövőt, amely élhető lesz. Gerard Gondran, a dévai konferenciasorozat egyik szervezője, a francia kulturális minisztérium korábbi alkalmazottjaként hozzászólásában a lokális identitás szerepére figyelmeztetett, kiemelve a francia központosító állammodell negatív szerepét. Valentin Trifescu művészettörténész pedig arra emlékeztetett, hogy az itthoni viszonyok tanulmányozásához kell a – térbeli, ideológiai – eltávolodás. Számára a franciaországi tanulmányút revelatív erővel bírt az erdélyi viszonyok megértésének útján.

A Humántudományok Tanszék imagológiai kutatás-sorozatának a része a tavaly kezdődött,Idegen című projekt is, amelynek keretében szervezett nemzetközi konferencián tíz országból érkeztek a résztvevők, ezáltal megerősödött Csíkszereda presztízse a nemzetközi tudományos életben. Társszervezők voltak a MAKAT (Magyar Kulturális Antropológiai Társaság) Modern Mitológiakutató Műhelye és a Román Összehasonlító Irodalmi Társaság, plenáris előadó pedig Joep Leerssen Amsterdamból, aki a téma egyik legszakavatottabb kutatója. Két magyar nyelvű kötet és az Acta Universitatis Sapientiae számaiban megjelent tanulmányok mellett a Stranger/Străinul vegyes nyelvű könyv is az Idegenhez fűződő – gyakran mitikus – képzetek keletkezési mechanizmusait, megnyilvánulásait, művészetekben történő reprezentálásait vizsgálja, keletkezésük okát kutatja a különböző kulturális szférákban. Ahogyan a kötetborítókon megjelenő stilizált ajtó is figyelmeztet, a kérdés mindnyájunkat érint: ha kilépünk a sajátból, egy idegen valóságban találjuk magunkat, vagy belépve egy kinyíló ajtón idegenek közé kerülhetünk. A cím szavainak töredezettsége világunk állapotára utal.

Eseménynaptár

2019. március

KeSzCsSzVa
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031