Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Csíkszeredai Kar – csik.sapientia.ro

sapientia.ro

Főoldal / Hírek /

Kell-e rettegni a génmódosítástól?

Sokan szinte rettegnek a génmódosítástól, az ennek segítségével készült termékektől, pedig a  géntechnológia nem ördögtől való, megfelelő kezekben igazán  hasznos tudomány. Ráadásul tele vagyunk tévhitekkel a génmódosítással kapcsolatban: az üzletben kapható paradicsomnak például nem azért nincs íze, mert módosították a génszerkezetét.

forrás: liget.ro

Dr. Miklóssy Ildikó, egyetemi adjunktus, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának oktatója előadásán jártunk, a VIBE Fesztiválon. A Gén a levesemben című előadás végére kiderült számomra is, hogy valóban van-e génmódosított termény az én mindennapi levesemben vagy sem. Miklóssy Ildikó nagy szakértelemmel, de ugyanakkor érdekesen mesélt a témáról, a teljesen zöldfülűeknek és a biológia- vagy növénytanban jártasoknak is érdekes előadás alatt. Az előadó felemlegette, hogy középiskolás  korában hallott a klónozott Dolly nevű bárányról, és igen felkeltette az érdeklődését a téma, s elhatározta, hogy ő is ki szeretné próbálni mindezt. Később biotechnológus lett és most genetikailag módosított organizmusokkal dolgozik, nem növényekkel és nem emberi sejtekkel, hanem mikroorganizmusokkal. 

„Amikor a 90-es évek elején a magyar parlamentben a genetikailag módosított növények (GMO) körül nagy vita volt, akkor egy képviselő felkiáltott, hogy ő génmentes világban szeretne élni. Ilyen világban azonban nem lehet élni.  A társadalom átlagos tájékozottságára jó példa ez a képviselő, hiszen nagyon sok tévhit van a génmódosított növényekkel kapcsolatban, s lehet, hogy ezért is tanúsít ilyen nagy ellenállást a társadalom ezekkel szemben” – mondta elöljáróban az előadó. Ahhoz, hogy megértsük a géntechnológiát emlékeznünk kell a biológiaórán tanultakra, miszerint a sejtek sejtmagokat tartalmaznak, amelyben hosszú DNS-molekulák találhatók feltekeredve. A sejtmagban található DNS-molekulán találunk olyan részeket, amelyek egy-egy fehérje előállításához szükséges információt tartalmaznak. Ezeket a szakaszokat géneknek nevezzük. Minden reakciót a sejtben ezek irányítanak, határoznak meg, például, hogy milyen a szemünk színe. De ezt nem egyetlen gén határozza meg, hanem több. A fajra jellemző teljes génkészletet nevezzük genomnak. A géntechnológia nem olyan  régi , 1970-es évektől kezdődően fedezték fel azokat az enzimeket, amelyekben a  DNS-darabot képesek módosítani: össze tudják vágni, s újra összekötni, s így bizonyos bázisokat, betűket ki tudnak cserélni. Mivel ezek a technikák óriási potenciállal rendelkeztek, tíz éves periódus alatt sok  alkalmazást építettek erre a technikára. Így jöttek létre, az első úgynevezett  GMO, genetikailag módosított organizmusok. A génsebész az a mérnök, aki ismeri a sejtekben lejátszódó folyamatokat, képes dolgozni a DNS-sel, valamint képes a természetben lejátszódó folyamatot lemásolva, egy számára kívánatos tulajdonságot létrehozni a genom módosítása során. A géntechnológia nem olyan régi, az 1970-es évektől kezdődően fedezték fel azokat az enzimeket, amelyekben a DNS-darabot képesek módosítani

„A kutatási területem az anyagcsere-mérnökség, ami arról szól, hogy baktériumokat próbálunk előállítani genom módosítással,  ami azt jelenti, hogy bizonyos géneket kivágunk a baktérium genomjából,  másokat más szervezetből beteszünk.  Biotechnológia segítségével a glükózból vagy más fenntarthatónak nevezett nyersanyagból, például glicerinből olyan anyagokat próbálunk előállítani, amelyeket jelenleg drága eljárással és kőolajból állítanak elő. Mi most borostyánkősavat próbálunk előállítani, ami egy könnyen lebomló, az autók műszerfalában alkalmazott műanyag gyártására használható majd. Rájöttünk, hogy ezek a baktériumtörzsek bizonyos körülmények között sok tejsavat termelnek, olyan tejsavat, amelyből polilaktátot lehet előállítani, ami biológiailag lebomló műanyag“ – magyarázza munkája lényegét Miklóssy Ildikó. Gyógyászat és gyógyszeripar A géntechnológiával előállított enzimek jelen vannak a mosószerekben, folteltávolító hatásuk van, de az élelmiszeriparban a sajt és húskészítményekben is vannak génmódosított enzimek.  Jó tudni, hogy azt az inzulint, amit nap mint nap a cukorbetegek használnak, azt is baktériummal termeltetik, amelyet pedig géntechnológiával állítottak elő. De olyan növekedési hormonok, véralvadási készítmények is segítik  a betegek életét, amelyeket szintén a genomok módosításával állítottak elő. Miklóssy Ildikó biotechnológus genetikailag módosított organizmusokkal dolgozik.

„Botrányos példákból tudjuk, hogy a génterápia tud működni. 2018-ban jelentette be egy kínai tudós, hogy egy olyan ikerpár születését segítette elő genom-módosítással,  amelynek a szervezetében nincs ott a HIV-vírus által megtámadott fehérjének a génje. Ehhez tudni kell, hogy  az emberi sejtek kétfélék lehetnek:  szomatikusak, ezek a testi sejtek, és a szaporító rendszerünknek a sejtjei, ivarsejtek. Az ivarsejtekben bekövetkező genetikai módosítások továbbadódnak a következő generációkban, a testi sejtekben létrejövő genomi változások azonban csak a mi élettartamunkra érvényesek. A sztoriban etikailag kifogásolható, hogy a genomszerkesztéses módszerek ivarsejteken történtek, tehát egy megtermékenyített embriónak a sejtjeiben végezték el ezeket a módosításokat. Az emberi ivarsejteken végzett genommutációk teljesen tilosak minden országban, Kínában is. Precedenst teremtett ez az eset. Egy orosz kutató már bejelentette, hogy egy örökletes betegséget okozó gén mutációját próbálja megvalósítani, ugyanilyen módszerrel, ivarsejteken. Ez is törvénytelen. Mindannyiunk felelőssége, hogy mennyire engedjük ezeket a dolgokat elszabadulni? Teljesen elutasítjuk a technológiát, hogy az szürke és fekete utakon terjedjen tovább, vagy szabályozni fogjuk, keretek közé szorítjuk az ilyen eljárásokat?” – vélekedik a kutató. A géntechnológia természetes? Az előadó arról is beszélt, hogy bár nem így hívták, de génmódosítást évezredek óta végez az ember, hiszen háziasította a  vadállatokat, a növényeket, mindig kiválasztotta a jó tulajdonsággal rendelkezőket, s azokat szaporította tovább. Ha így nézzük, akkor a farkas egyik leszármazottja a csivava kutya is. Az emberi társadalom evolúciója során a növénynemesítés, a klasszikus biotechnológia az emberi társadalom fejlődésének egyik alapköve volt, amelynek során háziasították a növényfajokat. Egy tulajdonságra szelektálták a növényeket, azokat szaporították, amelyek a kiválasztott tulajdonsággal rendelkeztek. Az 1950-es évektől kezdődően rájöttek, hogy a DNS-t mesterségesen is lehet módosítani: nagyon erős gammasugarakkal lőtték a magokat,  véletlenszerűen okoztak mutációkat. Száz mag közül sikerült egyben a megfelelő mutációt elvégezni, így alakultak ki a hibrid haszonnövények. A modern biotechnológia, a genomszerkesztési módszerek tíz évvel ezelőtt fejlődtek ki, a genom összes módosítását meg tudják oldani ma már. A szakember beszélt arról, hogy azért van szükség új növényfajokra, új technológiákra, mert az intenzív mezőgazdaság  az óriási szintetikus tápanyagbevitellel, nagy területek elfoglalásával már nem kivitelezhető, egyre több felszín alatti vízszennyezést okozunk,  és a globális felmelegedés nagymértékű termőtalaj vesztéshez vezet. „Az első generációs növényeknél az elsődleges szempont az volt , hogy növeljék a terméshozamot, így környezeti hatásoknak ellenálló növényeket fejlesztettek ki. A második generációs növények a tápértékek növelésére koncentráltak. A harmadik generációs növények esetében, amelyeknek korszakát most éljük, arra koncentrálnak, hogy funkcionálisak legyenek a növények. Lezárt kutatások vannak bizonyos  növényekről, amelyek gyógyszereket helyettesíthetnek. Képesek vagyunk olyan növényeket létrehozni, amelyek plusz vitamint, plusz tápanyagokat termelnek, a vad változataikhoz képest. Képesek nehézfémeket megkötni, értékes olajokat termelni. Ízőrző paradicsom és aranyrizs Első generációs GMO növényekből egy példa: létrehozták például a sótűrő repcét is, egy olyan repcét fejlesztettek ki, amely nagyon magas sókoncentrátum talajon is képes nőni.  De a génmódosított növényre jó példa a Flavr-Savr paradicsom, olyan  növény, amely édes és sokkal hosszabb idő alatt lágyul meg. A hagyományos paradicsomokat zölden szedik le, a raktárakban etilénnel fújják be, ami az érési folyamatokat elindítja, megváltozik a paradicsom színe, lágyulni kezd, de a glükóztermelés nem indul el, ezért nincs íze a paradicsomnak. Ezzel szemben ez a Flavr-Savr paradicsom már érett állapotban szedik le és szállítják, mert két hétig sem lágyult meg. A paradicsom nem azért vízízű, mert génmódosított.

Az ázsiai országok nagy részében nehéz körülmények között élő emberek élnek, akik táplálékának nagy részét a rizs teszi ki. Ez a táplálék feldolgozott formában nem tartalmazza a béta-karotint, azaz A vitamint, s ennek hiánya több százezres nagyságrendben okoz vakságot minden évben. Géntechnológiával megpróbáltak egy olyan rizst kifejleszteni, ami képes béta-karotint előállítani . Első körben a svájci kutatócsoportnak elfogyott a pénze, s átvette a projektet egy géntechnológiájáról ismert cég, amelynek sikerült kifejleszteni az aranyrizset, amely fedezi egy felnőtt ember napi béta-karotin igényét. Ennek ellenére a fő problémát nem sikerült megoldani. Még termesztési próbáknak sem tudták alávetni: a cég nem védette le az eljárást, hanem odaadták a bangladesi, Fülöp-szigeteki kormánynak, hogy használják. A Green Peace azonban kampányt indított az aranyrizs ellen, folyamatosan támadta, s gyakorlatilag ellehetetlenítette a szabadföldi termesztését. 2012-ben a Fülöp Szigeteken aranyrizst ültettek, de itt a Green Peace aktivisták kitépték az összes növényt, s itt abbamaradt a történet. Biztonság és kockázat 1998-ban  az össze európai államban megtiltották a géntechnológiával előállított növények termesztését. Akkor Románia nem állította le teljesen az ilyen növények termesztését, 2006-ban még 200 hektáron termesztettek ilyen szóját. Jelenleg, az előadó tudomása szerint, Románia is GMO-termény mentes. Később az uniós törvények lehetőséget teremtettek az államoknak, hogy saját területükön termeljenek génmódosított terményeket, így  Spanyolországban, Lengyelországban engedélyezett a termesztésük. Amerikában nagy területeken termesztenek géntechnológiaival előállított terményeket, főleg kukoricát és szóját. Dr. Miklóssy Ildikó beszélt arról is, hogy a géntechnológiával előállított növények nem tartalmaznak semmi szintetikusat, s az elmúlt harminc évben végzett kutatásokból az derül ki, hogy élelmiszer-biztonsági szempontból nem jelentenek kockázatot. Eddigi használatuk során semmilyen, sem az egészségre, sem a környezetre nem volt káros hatása ezeknek a növényeknek. A GMO-növények előnyei: terméshozamot lehet növelni, megoldható a problémás talajokon való termesztés, fenntarthatóbb lesz a mezőgazdasági technológia, magasabb rendű növényeket tudunk létrehozni.

Kockázati tényezők: ezen növénye túlzott termesztése miatt csökken a biodiverzitás. Az előadó többször a hallgatóság lelkére kötötte, hogy tájékozódjanak a géntechnológia alkalmazásáról, formáljanak véleményt erről, s ne felejtsék el, hogy tőlük is függ, hogy milyen irányt vesz majd a technológiai fejlődés, milyen területeken és milyen módon használják majd a géntechnológiában rejlő lehetőségeket.

Eseménynaptár

2019. december

KeSzCsSzVa
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031