Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Csíkszeredai Kar – csik.sapientia.ro

sapientia.ro

Főoldal / Sajtónak / Rólunk írták /

A vonalkód szünetei

A nemrég lezajlott pulz­Art kortárs összművészeti fesztivál szervezőinek jóvoltából Tóth Krisztina József Attila- és Artisjus-díjas, a Magyar Köztársaság Babérkoszorújával kitüntetett budapesti költővel, íróval, műfordítóval is találkozhatott Sepsiszentgyörgy olvasóközönsége. A vendéggel dr. Pieldner Judit irodalomkritikus beszélgetett a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termét megtöltő hallgatóság jelenlétében.

forrás: hirmondo.ro

Tóth Krisztina a kortárs magyar irodalom sokoldalú, sikeres és elismert személyisége, akinek művei angol, francia, német, spanyol, finn, szerb, cseh, lengyel fordításban is megjelentek. Saját munkásságáról így fogalmaz: „Bennem is megvan ez a türelmetlenség, és persze a félelem is, hogy mi van, ha nem jut eszembe több vers, ha egyszerűen elmúlik… Mert ez máshogy van, mint a prózánál, ez olyan kivárásos dolog. A prózaírásban gyűjtés után, ha megérintett valami, ha bejött egy sztori, vagy akár csak egy indító mondat, ami lökést ad, el lehet kezdeni gyúrni az alapanyagot. A versnél jobban ki van szolgáltatva az ember a kivárásnak és az ülepítésnek, nem mindig rajta múlik, hogy összeáll-e valami. Fontosabb az időbefektetés, türelmet igényel, hogy összeálljon valami.”

Pieldner Judit kérdésére válaszolva, aki arra volt kíváncsi, miként illeszkedik egymáshoz a szövegeiben fellelhető világ és a valóság, és milyen külső vagy belső tényezők alakítják prózai írásainak történetét, az alkotó bevallotta, a 2006-ban, Vonalkód cím alatt megjelent első novelláskötete tulajdonképpen a magának tágabb teret követelő mesélés vágyából született. Történetei alapját pedig a mindennapok apró, de lehet, hogy fontos, azonban csak a fotósként, nyitott szemekkel és elmével járók által észlelhető emberi cselekedetei és megnyilvánulásai képezik, melyek érzékelését ő ajándékpillanatoknak nevezi. Elismerte, hogy az első látásra talán jelentéktelennek tűnő, azonban valaki számára mégiscsak fontos történések észrevétele fokozott figyelmet igényel, azonban ezt a képességet gyakorlással fejleszteni lehet. Úgy gondolja, ez a tulajdonság benne is a képzőművészeti középiskolában fejlődött olyan szintre, hogy ma már még egy álló képben is felfedezi a történetet. Véleménye szerint erre mindenki képes, csak jó képeket kell kiválasztani. 

Első prózakötetének címére utalva Tóth Krisztina elmondta, gyerekkorában Magyarországon nem használták az ár leolvasásának ezt a módját, így számára egyfajta titokzatos jelentéssel bírt, ha ezt egy nyugati árucikken megpillantotta. Azt már csak később tudta meg, hogy feltalálója magyar, s nem a fekete vonalak, hanem a közöttük fellelhető „szünetek” az adathordozók. A vonalkódhoz hasonlóan a könyv tulajdonképpeni mondanivalója csak akkor bontakozik ki az olvasó számára, ha a benne szereplő tizenöt elbeszélő hangja egy kánonná olvad össze. Éppen ezért a mű novellaregénynek is tekinthető.

A továbbiakban a felnőtteknek szóló verseskötetein kívül a gyerekeknek írt költeményeiről esett szó, melyekből a szerző felolvasott néhányat.

Bedő Zoltán

Eseménynaptár

2019. március

KeSzCsSzVa
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031