Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Csíkszeredai Kar – csik.sapientia.ro

sapientia.ro

Főoldal / Sajtónak / Rólunk írták /

Dresszkódok és divatok

Hogyan illik felöltözni, illetve meddig szabad levetkőzni bizonyos eseményekre, hogyan egyeztethető össze a dresszkód, a társadalmi elvárások az egyéni szabadsággal – többek között ezekről is szó volt az EFES-sátorban csütörtökön Tusványoson.

forrás: szekelyhon.ro

Az erdélyi főiskolások és egyetemisták sátrában a Sapientia EMTE oktatói tartottak előadást a divatról Dreszkódok és divatok. Mikor, meddig „vetkőzzünk le”? Állásinterjú, esküvő, fesztivál: mit vegyünk fel? címmel.

Az öltözködés egy funkcionális valami, ami arra jó, hogy megvédje a testünket a hidegtől, vagy a testi hibáinkat el tudjuk rejteni egy jól szabott ruha mögé. Ezt nevezzük a divat testvédelmező funkciójának. A másik az öltözködés kommunikációs funkciója, azok az üzenetek, amiket azon keresztül fogalmazunk meg, amit magunkon hordunk – magyarázta Nistor Laura egyetemi docens.

„A gumicsizmának testvédelmi funkciója van, egy fontos kelléke akár egy fesztiválnak is. Ez addig van, amíg nem a 100–200 euróba kerülő Hunter-logóval ellátott gumicsizmát húzzuk fel. Van, hogy több színben is vásárolunk, hogy megfelelő helyzetekben tudjuk alakítani az öltözékünket minél divatosabban. Ez a logó fémjelzi azt a társadalmat, amelyben élünk és ezt hívjuk úgy, hogy logótársadalom. A logók eluralkodnak az öltözékünk felett és a státuszunkat azzal tudjuk alátámasztani, megerősíteni, jelezni, hogy éppen milyen logó található a ruhánkon. Azt is elmondhatjuk, hogy a Chanel no. 5, ez az ikonikus illata a Chanel-háznak, az sokkal több mint maga az illat. Adott helyzetekben jól jön az az üzenet, amit ez az illat közvetít a pénztárcánkról, a csoportról ahová tartozunk, vagy ahová szeretnénk tartozni. Ezek azok a mögöttes üzenetei a divatnak, amelyekkel dolgozunk, tudatosan, vagy nem annyira átgondoltan, azon túlmenően, hogy felveszünk egy melegítőpólót, hogy ne fázzunk meg az esti koncerten.”

Divatszubkultúrák

Vannak olyan törekvések is, amelyek képviselői azt mondják, nem akarnak a logók által beszűkített világban élni, hanem szabadabban szeretnének működni a divat világában, és megjelennek az úgynevezett divatszubkultúrák. Ezek az egész globalizáció által képviselt tömegtermelést utasítják el. 
Nistor Laura rámutatott, az öltözködés státusjelző, mert azáltal, hogy valamit felveszünk, elhelyezzük magunkat a társadalomban, vagy pedig jelezzük, hogy hová szeretnénk tartozni, vagy éppen kihez akarunk hasonlítani.

„Öltözékünk segítségével nem csak esendő önmagunkat mutatjuk meg, de az is lehet, hogy pontosan ezt tesszük. Azáltal, hogy márkákba szuszakoljuk magunkat, azért mert valamit nem merünk felvállalni önmagunkból, ez lehet egy esendő önmagunk. De lehet akkor is, amikor szubkulturális üzeneteket fogalmazunk meg, amikor kevésbé trendi, de sokkal vagányabb ruhadarabokat öltünk magunkra.”

dresszkodok es divatok gn_b

Kettős funkció

A divat tehát státusjelző, ugyanakkor ott van a társadalmi kontrollfunkció is. „Ez azt jelenti, hogy a külső környezetünk, hála a médiának és a munkáltatóknak, szabályokat állítanak elénk, hogy mindazokból a vágyakból, amit szeretnénk az öltözködésünkön keresztül megvalósítani, mit tehetünk meg adott helyzetekben. Egész egyszerűen olyan formákat ölt, mint konvenciók, protokoll vagy etikett. Erről olvashatunk nagyon komoly traktátusokat is, hogy bizonyos formális helyzetekben hogyan illik felöltözni, illetve meddig szabad levetkőzni. Olvasunk ezekről populárisabb formában is, például divatmagazinokban, amikor azt mondják, hogy mi legyen a ruhatárában egy harmincéves hölgynek, vagy szabad-e egy tanárnak feliratos pólót felvenni, fogadáson farmert viselni. Ezek azok a társadalmi kontrollmechanizmusai a divatnak, amelyek sokszor nagyon kemény vitákat szülnek olyan értelemben, hogy mi történik akkor az egyéni szabadsággal.” Úgy véli, a divatot nem kell feltétlenül komolyan venni, de nagyon jó, ha a helyzeteket komolyan vesszük.

Ne legyünk divatosak

Bakó Rozália egyetemi docens szerint, amikor alkalmakra öltözünk fel, akkor érvénybe lép az, hogy nem kell komolyan venni a divatot, sőt komolyan kell venni azt, hogy ne legyünk divatosak. „A legtöbb formális alkalomra a szakemberek előírása az, hogy ne legyünk divatosak. Sokkal nagyobbat kockáztatunk, hogyha divatosan öltözködünk, mint akkor, ha klasszikusan, akár egy picit régimódian öltözködünk. Valahol meg kell állni a régimódi és a divatos között fél úton.
Az állásinterjún a legnagyobb a tét, az esküvőn sem szeretnénk rossz benyomást kelteni, és ott van a fesztivál, ahol lazábban öltözhetünk.

Amikor öltözködésről beszélünk, három fontos szempontot kell figyelembe venni: a társadalmi környezetet, a személyiségünket, a kommunikációtudományt.”

Legyen farmernadrág az állásinterjúra?

A protokollszakértők szerint a farmer nem elfogadott viselet számos helyzetben. Állásinterjún semmiképp. A dresszkódszakértők azt mondják, hogy vállaljunk be egy kicsi egyéniséget. Az egyéniségünket kiegészítőkkel is ki tudjuk fejezni. A férfiaknál a nyakkendő, a karóra, a cipő lehet a kreatív rész. Bakó Rozália elmondta, a szakértők azt mondják, hogy ne legyen rajtunk három színnél több. A nagy és apró mintás ruhák közül általában az utóbbit válasszuk, mert mindig a kevésbé feltűnőt kell. Feltéve, ha nem fesztiválra öltözünk.

Néhány tanácsot is adott a jelenlevőknek: állásinterjún inkább a csukott cipő ajánlott, a dekoltázs pedig egyáltalán, ne legyen rajtunk háromnál több ékszer, és olyan bizsu sem, amit babrálunk, ha idegesek vagyunk. Ugyanakkor nem mindegy, hogy milyen magatartással viseljük az adott holmit. Egy esküvőn illik szépen felöltözni, de ne konkuráljunk a menyasszonnyal.

Eseménynaptár

2019. március

KeSzCsSzVa
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031