Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Csíkszeredai Kar – csik.sapientia.ro

sapientia.ro

Főoldal / Sajtónak / Rólunk írták /

Hargita megyei szöcskeinvázió: mást mond a prefektúra és mást a biológusok

Sürgősségi felügyelet alá helyezte a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal azt az összesen 1000 hektárnyi mezőgazdasági területet, amelyet múlt csütörtöktől kezdődően árasztottak el a fogasfarkú szöcskék. Az ellenőrzött terület egy részét – 20-30 hektárt – már szombaton lepermetezték. Adrian Pănescu, a prefektusi hivatal szóvivőjének elmondása szerint kíméletes vegyszert használtak, a biológusok viszont aggodalmukat fejezik ki.

forrás: maszol.ro 

A sürgősségi felügyelet azt jelenti, hogy 21 napon keresztül az adott gazdasági területen semmilyen tevékenységet nem szabad végezni, a gazdákat előre figyelmezették erről, sem a legeltetés, sem a kaszálás nem megengedett, ugyanakkor a méhészeket is tájékoztatták arról, hogy a következő három hétben máshol helyezzék el kaptáraikat. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szakemberei cikkünk megjelenésének pillanatában is felügyelik a térséget.

Mint ismeretes, több millió fogasfarkú szöcske jelent meg három gyergyószéki község – Gyergyóditró, Gyergyószárhegy és Gyergyóújfalu – határában, illetve az udvarhelyszéki Kápolnásfalu és Homoródfördő közelében, újabban pedig Bögöz közelében is elszaporodtak.

,„A prefektúra pénteken délelőtt hívta össze a sürgősségi biztosságot, miután a mezőgazdasági igazgatóság szakemberei maguk is meggyőződtek arról, hogy valóban rovarinvázióról beszélhetünk. A tereplátogatást követően olyan szert próbáltunk találni, amely nem okoz súlyos károkat az élővilágban.  Szombaton a legelők és kaszálók egy részét lepermetezték. Egyébként hétfő reggelig sehonnan sem jelentették, hogy a rovarok kárt okoztak volna a mezőgazdasági területekben. A szakemberek arról tájékoztattak minket, hogy itt is honos, fűben élő szöcskével állunk szemben, amely nem támadja meg a vetéseket” – nyomatékosított a prefektusi szóvivő.

A biológusok mégis veszélyre figyelmeztetnek

A permetezéssel kapcsolatban biológus-rovarszakértők mégis meghúzták a vészharangot. Dr. Máthé István docens (Sapientia EMTE), dr. Markó Bálint docens (BBTE), prof. dr. Balogh Adalbert (Sapientia EMTE) rovarász szakemberek közös állásfoglalásukban kifejtik, hogy a pánikot keltő rovarfaj valójában egy nagytestű, Székelyföldön őshonos, sőt Európa jelentős részén is elterjedt, helyenként közönséges szöcskefaj (tehát nem sáska), a fogasfarkú szöcske (Polysarcus denticauda). Egyike a legnagyobb testű rovarfajainknak, az üde rétek, kaszálók lakója, és lomha mozgásával, erős rágóival valóban néha kifejezetten ijesztőnek tűnhet.

 

Az említett területeken főként a közönséges bojtorján, pitypang, fekete nadálytő, imola növényfajokon lehetet helyenként látványosabb rágásnyomot látni, illetve vörös lóhere esetében is voltak növényegyedek kisebb rágásnyomokkal. Szentegyházán egy közeli búzatáblát illetve burgonyaültetvényt is végigjárva nem észleltek rágásnyomokat.

A prefektúra közlésével ellentétben a szakemberek aggodalmukat fejezik ki a felhasznált permetező szer összetevői miatt:

„Tudomásunk szerint piretroid alapú hatóanyagok kerültek alkalmazásra. Ezek a hatóanyagok méhekre mérsékelten veszélyesek (sok piretroid származék veszélyes a méhekre is, de fontos megjegyezni, hogy egyik sem teljesen hatástalan). Hatásmechanizmusuk a hírhedt DDT-vel azonos. Gyomorban felszívódó mérgek, amelyek az idegrendszerre hatnak, és hatásuk 1-2 óra vagy akár másfél nap után jelentkezhet. Ez a magyarázata annak, hogy a permetezés után is még maradnak élő egyedek. Sajnos ez a hatásmechanizmus arra készteti a felhasználókat, hogy rövid időn belül újra alkalmazzák a szert. A szöcskék ellen most használt szer halakra és kétéltűekre kifejezetten veszélyes, ezért a vizekbe való bekerülésük nagyon komoly problémát okoz. Veszélyesek lehetnek továbbá a hasznos ízeltlábú szervezetekre, védett területek közelében tehát az alkalmazásuk kerülendő” – részletezik a közleményben.

Hozzáteszik, hogy a méreganyag a táplálékláncon keresztül bekerülhet rovarevő madarak, mint például gólyák, fecskék szervezetébe is, amelyekre nézve ugyan nem halálos, de ez nem jelenti azt, hogy nem káros.  A fogasfarkú szöcske székelyföldi jelenléte azt jelzi, hogy itt még mindig vannak gazdag, virágos kaszálók, ahol ez a faj is otthon érezheti magát, ellentétben az intenzívebb mezőgazdaság következtében szegényesebb biodiverzitású nyugati tájakkal, ahol ma már nagyon kicsi populációi maradtak fenn. Gyergyó környékén mindig is volt, és, remélhetőleg, mindig is lesz ez a faj, s többek között e nagy testű rovar nagy populációi által (más rovarok és kétéltűek mellett természetesen) biztosított bőséges tápláléknak is köszönhető a Gyergyói medence gólyapopulációjának kiemelkedő mérete.

Eseménynaptár

2019. március

KeSzCsSzVa
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031