Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Csíkszeredai Kar – csik.sapientia.ro

sapientia.ro

Főoldal / Sajtónak / Rólunk írták /

Hasonulni, de különbözni is

Ha divatpártiak vagyunk, vagy ha divatellenesek vagyunk, egyformán és ezerféleképpen üzenetet küldünk magunkról, ténylegesen és jelképesen is elhelyezkedünk a társadalomban – vontuk le a végkövetkeztetést dr. Nistor Laura, a Sapientia EMTE docensének kedd esti értekezéséből, amelyet a Kávéházi előadások sorozatban hallhattunk a Teinben.

forrás: hirmondo.ro

Nem arról szólt az előadás, hogy milyen cipőt, szoknyát vagy színt hordanak majd ezen a nyáron (bár aztán csak kibújt a szög a zsákból, azaz a kérdezőből), hanem egy szociológus nézőpontjából szemrevételeztük a divatot, mint a fogyasztói társadalom minden életterületén jelen lévő jelenséget, amely intézményesített formában van jelen öltözködésünkben, lakberendezésben, sportban, táplálkozásban, szórakozási szokásokban is. Ugyanakkor folytonos frusztráció forrásaként kínálkozik, hiszen miközben egy divatosnak hitt termék megvásárlásával végre az áhított státuszban tudjuk magunkat, a divatalkotók már az új vonalakat, stílust tervezik, tehát pillanatokon belül ismét „elmaradottak” leszünk. Ezért befektetésnek is pocsék a divatkövetés – szögezte le Nistor Laura, aki érvelését számos nagy tekintélyű, divatról értekező szociológus, filozófus meglátásával támasztotta alá.

Mikor az exkluzív termékeket tömegtermeléssel sokak számára hozzáférhetővé tették, és így hirtelen mindenki divatos lett – miközben egy ellenkező irányú folyamat is végbement, vagyis olcsó termékeket dobtak be a sztárok közé kissé más anyagokkal, más dizájnnal, ezzel feltupírozva értéküket – kitalálták, hogy látható vagy rejtett márkajelzésekkel, logókkal adjanak (státuszt ) viselőjüknek. Így lett egy egyszerű vászontáskából ezer eurós termék a felső tízezer számára, csak mert szerepelt rajta a Chanel logója, azt megelőzően pedig a George Clooney által népszerűsített, drága Nespresso kávéfőzőből a mindenki által megfizethető Nescafe Dolce Gusto-készülék.

Eközben egyesek – magányosan vagy közösségben – szembemennek a nagy nyomással, és különböző alternatívákat keresnek. Így születtek meg az úgynevezett „lekapcsolódók” által a nagymértékben egyszerűsítő trendek: akik megunták a hivalkodó fogyasztást, vállalták azt, hogy a munkaidő csökkentésével, következményként a jövedelem csökkenésével kevesebb státuszjelző darabot vásárolnak, így számításaik szerint több élményre jut majd az életidejükből. 

A divatbloggerek ajánlata a „kapszulagardrób”: 5, esetleg 10 olyan (minőségi) alapdarab, amelyek egymással jól kombinálhatók. De a közösségen belüli megosztás (sharing economy), újrahasznosítás, vásárlás–tovább(el)adás is szubkulturális mozgalom volt kezdetben, nagy bumm-szerű elterjedése tulajdonképpen a közösségi médiának köszönhető. A „lassú divat” (slow fashion) jegyében is arra biztatnak mindenkit, mondjanak nemet a szezonális trendekre, fogyasszanak okosan, mást, helyi, átlátható gazdaságból, személyre szabott esztétikummal és praktikummal.

Alternatív trendként terjedt a „Ne az én nevemben” mozgalom is: egyes árukon külön címke jelzi, hogy felelős gazdálkodásból származik, vagy öko-termék, azaz nem modern rabszolgamunka-eredménye, nem a környezet kizsákmányolásából származik, ugyanakkor ezeknek a termékeknek magasabb az ára. Az „öko-nárciszizmust” megtestesítő vásárlás is pont olyan hivalkodó fogyasztás, mint a Versace- vagy Gucci-krokodilbőrtáska az ellenpóluson – hangzott el.

Bodor Tünde

Eseménynaptár

2019. március

KeSzCsSzVa
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031