Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Csíkszeredai Kar – csik.sapientia.ro

sapientia.ro

Főoldal / Sajtónak / Rólunk írták /

Hogyan felelnek meg a pedagógusok a mai kor követelményeinek?

A pedagógusok többsége lemaradottnak érzi magát diákjaival szemben a digitális technológiák használata terén. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy az oktatók miként felelhetnek meg a mai kor és iskolások által támasztott modern követelményeknek a közoktatási rendszerben.

forrás: szekelyhon.ro

Internet és oktatói szerepváltás; az IKT (információs és kommunikációs technológiák) eszközök használatához kapcsolódó értékelések vizsgálata vidéki környezetben – ezzel a címmel készített részletes tanulmányt tavaly Bíró A. Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója, valamint Páll Zelinda, az egyetem kommunikáció és közkapcsolatok szakán mesteri képzést végző hallgatója.

A felmérési időszakban mintegy ötven pedagógussal készítettek interjút, akik Csíkszeredában és a vonzáskörzetéhez tartozó települések általános és középiskoláiban tanítanak. A pedagógusok életkor szerinti megoszlása vegyes volt, azaz középkorúak és idősebbek is szerepelnek a kutatásban. A vizsgálat fő kérdése az volt, hogy az oktatók mennyire vonják be a digitális technológiákat az oktatási folyamatba.

A kutatás során a következő főbb kérdéseket tették fel a pedagógusoknak:

  • a saját oktatási gyakorlataikat alapul véve, használják-e az internet és a különböző digitális technológiák adta lehetőségeket a tanórákon?
  • hogyan vélekednek az iskolásokról mint digitális bennszülöttekről (a digitális bennszülöttek már a legfiatalabb koruktól kezdődően együtt nőttek fel a digitális technológiákkal: számítógéppel, játékkonzollal, internettel, mobiltelefonokkal)?
  • hogyan vélekednek a hazai közoktatási rendszerről, kedvez-e a digitális technológiák bevonásához?
  • milyen mértékben érzik magukat digitális bevándorlónak (a digitális bevándorlók azok a régebbi generációk, akik nem születtek bele abba a világba, amelyet egyre inkább meghatároznak a különböző digitális technológiák)?

Az interjúkból levont következtetéseket az imént említett csoportokra osztották. Először azt mutatták be, hogy a pedagógusok hogyan oldják meg azokat a helyzeteket, amikor a tanóra folyamán bevonhatják a digitális technológiákat.

A fontosabb következtetések a következők: egyetlen pedagógus sem zárkózik el teljes mértékben az online információszerzés alkalmazásától. Az oktatók szerint órán csak a tanár felügyeletével használhatnak digitális eszközöket a diákok. Továbbá, a pedagógusok egy része úgy véli, a digitális technológiák bevonása az oktatásba nagyobb interaktivitást eredményez, valamint sokat segíthet a nyelvtanulásban is.

Több oktató megemlítette, az okostelefonok használata alkalmas a tanóra keretében felmerülő problémák gyors megoldására (például bizonyos kifejezések gyors lefordítására), illetve több váratlan helyzetre is az internet jelenthet megoldást.

Olyanra is van példa, hogy a pedagógusok a diákok által kedvelt oldalakat használják, mint például a Facebook. Több tanár is tagja az osztálya vagy az iskola diákjai által működtetett Facebook-csoportoknak, ahol akár az aznapi tananyagot is megbeszélhetik.

Mindemellett a pedagógusok egy része úgy véli, szeretne még fejlődni, mert úgy érzi, hogy utol kell érnie a tanítványait, és érdekesebbé teheti a tananyagokat az iskolások számára, ha azokat az általuk kedvelt eszközökkel tanítja.

A következtetések második csoportjában azt vizsgálták a kutatók, hogy a pedagógusok hogyan tekintenek saját diákjaikra mint úgynevezett digitális bennszülöttekre. A megkérdezett oktatók szerint a mai gyerekek kevésbé tudnak lelkesedni az új dolgok, a tanulás iránt, mert leköti őket a technológia. Emellett a diákok hozzászoktak a gyors információszerzéshez, ezért órán a figyelmük könnyen másfele terelődik. Kiválóan használják okos eszközeiket, viszont nem célszerűen. Nem tudnak például szöveget szerkeszteni és értelmezni, viszont filmeket, zenét vagy játékokat letölteni annál inkább. Fontos szempont az is, hogy az online kommunikációban használt rövidítéseket az oktatási nyelvezetbe is belekeverik, ezért nem alakul ki egyfajta igényesség a saját anyanyelvükkel szemben.

A harmadik kérdéskörben azt vizsgálták, hogyan tekintenek a pedagógusok a hazai oktatási rendszerre, azaz tulajdonképpen mennyire valósulhat meg a digitális technológiák bevonása az iskolai tananyag leadása során. E fejezetnél a tanulmány szerzői megjegyezték, hogy mivel a romániai kerettantervek szerint nem kötelező élni a digitális technológiák adta lehetőséggel a tanórák keretében, ezért teljes mértékben a pedagógusra van bízva a használatuk.

Az oktatók szerint óriási reformra lenne szüksége a közoktatási rendszernek, mivel már nem ennek a világnak való. Nem használja ki azt, hogy a gyerekek értenek a számítógéphez és különböző digitális eszközökhöz. Azt is megjegyezték, problémát okoz a pedagógusok számára, hogy iskoláikban sok esetben nincs internetelérés a tantermekben. Mindemellett pedig számos digitális eszközt tudnának hasznosan használni a tanórákon, viszont a tanintézményeknek nincs pénze ezekre.

Azonban olyan helyek is vannak, ahol modern digitális eszközöket adnak a tanárok kezébe, de ők nem tudják használni azokat. Néhány oktató továbbá úgy véli, nincs elegendő idő a tananyag leadása mellett, hogy éljenek a digitális technológia adta lehetőségekkel.

Az utolsó, negyedik témakörben azt vizsgálták, hogy a pedagógusok miként felelnek meg a mai kor követelményeinek az oktatási folyamatban, illetve hogyan tekintenek magukra mint úgynevezett digitális bevándorlókra.

A következtetések szerint sokan nem használják ki, hogy a diákok értenek az internethez, többen pedig úgy gondolják, hogy nem tudnak lépést tartani a mai korral. Olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy a kérdezett pedagógus keveset tud a digitális technológiákról, úgy véli, sokat kellene tanulnia, hogy ő oktathassa a diákokat e téren. Más vélemények szerint már nem a tanár az információ egyetlen birtokosa, mint régen, akit a gyerekek tiszteltek e tudásért. Vannak pedagógusok, akik a házi feladatot az interneten keresztül küldik el a gyermekeknek.

Fontosabb következtetések

A kutatók szerint a fentiekben bemutatott négyféle viszonyulás mögött tulajdonképpen három magatartási modell húzódik meg. Első az úgynevezett distanciatermelés, ami annyit tesz, hogy a pedagógusok szerint, a digitális világ nem az ő területük, ezért távol tartják magukat tőle, maradnak számukra a hagyományos oktatási módszerek. A második a pedagógusi szerep autoritásával kapcsolatos kételyek, feltevődik ugyanis a kérdés, hogy most akkor, ki tanít, kit? A hagyományos pedagógusi szerepről való lemondás kérdése is felvetődik. A harmadik viszonyulási mód az egyéni kezdeményezéseket és megoldásokat helyezi előtérbe, tehát akkor is tenni kell valamit, ha a személyes képességek, tudások nem elegendőek, illetve ha az intézményi feltételek nem jók.

Eseménynaptár

2019. május

KeSzCsSzVa
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031