Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Csíkszeredai Kar – csik.sapientia.ro

sapientia.ro

Főoldal / Sajtónak / Rólunk írták /

Kórokozók táptalajává válhat a szellőzőjáratokban felhalmozódott évtizedes kosz

Akár súlyos megbetegedéseket okozó kórokozók melegágyává is válhatnak a tömbházak szellőzőcsatornái, még sincs semmiféle egészségügyi előírás tisztításukra, karbantartásukra. A járatok, amelyekben sok esetben évtizedekig halmozódik a kosz, leggyakrabban csak akkor kerülnek a lakóközösség figyelmének középpontjába, amikor teljesen eldugulnak.

forrás: szekelyhon.ro

Egészségügyi veszélyeket rejthetnek a tömbházak tisztítatlan szellőzőcsatornái, ugyanis a gyakorlat azt mutatja, hogy ezek többségét még sosem tisztították ki, így gyakran évtizedek óta halmozódik bennük a kosz.

A vonatkozó egészségügyi jogszabályok közt kutatva mindössze egyet találtunk – az egészségügyi minisztérium 2014/119-es rendeletét – amelynek egyik cikkelye a szellőzőjáratok kialakítására, karbantartására, tisztítására vonatkozó előírásokat tartalmaz, ám az is csak a közösségi célra használt épületekre vonatkozik.

Nincs tudomása a magánlakások tulajdonosaira, illetve a lakóközösségekre vagy azok képviselőire vonatkozó, a szellőzőjáratok tisztítását előíró egészségügyi szabályozásról Vass Elődnek, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság aligazgatójának sem. Elmondta, még ezzel kapcsolatos szakirodalomról sem hallott, de ilyen jellegű panaszt, bejelentést sem kapott még az intézmény. Egészségügyi veszélyei azonban szerinte is lehetnek a tisztítatlan, elhanyagolt szellőzőjáratoknak: Ha szabad így fogalmaznom, a medve nem jöhet be azon keresztül, de azon kívül szinte bármi.

Az egészségügyi kockázat szerinte a szomszédtól is függ, a fertőzésveszély lehet vegyi és bakteriális is, de elképzelése szerint legtöbben a járatokon át lakásukba jutó rovarok miatt küszködhetnek. Kutatáson alapuló bizonyítékok hiányában azonban jóslásnak minősülne arról beszélni, hogy ezek a tényezők a gyakorlatban pontosan milyen mértékű egészségügyi veszélyt jelentenek – hangsúlyozta a megyei népegészségügyi igazgatóság aligazgatója. Hozzáfűzte, ilyen körülmények között mindössze annyit lehet kijelenteni, hogy a szakszerűen elvégzett tisztítás nem árt.

A szellőzőcsatornák megfelelő táptalajt biztosíthatnak különböző baktériumok és penészgombák elszaporodásához. Ezt erősen befolyásolhatja az is, hogy milyen a csatornában a légáramlás – tudtuk meg Máthé Istvántól, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara biomérnöki tanszékének docensétől. Az, hogy a szellőzőcsatornákban felhalmozódott kosz mennyire válik jó táptalajjá a különféle mikroorganizmusok elszaporodásához, attól is függ, hogy mennyi szerves anyag kerül a járatba.

Egy konyhai szellőző más, mint egy fürdőszobai. A konyhában főzünk, így szerves anyag is kerül a levegőbe, és az hosszú idő alatt le tud rakódni ezekben a csatornákban, tehát ott elképzelhető a mikrobiális szaporodás. Ez baktérium és penészgomba is lehet – fogalmazott a mikrobiológus szakember. Ezek nem feltétlenül káros mikrobák, de azok is lehetnek, sőt némelyik kifejezetten veszélyes az emberi egészségre. „Amelyek potenciális kockázatot jelentenek, általában a magasabb páratartalmat és a meleget szeretik. A 37 Celsius-fok az ideális számukra” – magyarázta Máthé István.

A legveszélyesebb kórokozók közül a Legionella baktériumnemzetséget említette, amely a köznyelvben a legionárius betegségként ismert súlyos következményekkel járó fertőzésért felelős. A meleg, nedves környezet miatt ez leggyakrabban légkondicionáló berendezésekben szokott előfordulni, de hasonló körülmények között a szellőzőcsatornában is megtelepedhet. Egy másik egészségre káros mikroorganizmus az Aspergillus penészgomba-nemzetség, amelynek képviselői az aszpergillózis nevű tüdőbetegséget okozzák, de a szellőzőjárat a Pseudomonas aeruginosa nevű oportunista patogén baktérium melegágyává is válhat, ami fertőző gyulladásos megbetegedést okozhat – tudtuk meg a Sapientia biomérnöki tanszékének docensétől.

Máthé István megjegyezte azonban azt is, hogy ha minden körülmény adott és elszaporodik valamelyik mikroba, akkor is elsősorban a legyengült immunrendszerű emberekre (például daganatos betegekre) jelentenek veszélyt, az egészségesek esetében a hétköznapi életben kevés az esély a megbetegedésre.

Nem tud róla, hogy létezne előírás a tömbházak szellőzőjáratainak rendszeres tisztítására, kipucolásukat ők is csak panasz esetén szokták megszervezni – mondta el érdeklődésünkre az egyik székelyudvarhelyi lakástulajdonosi társulás vezetője.

Szolga Tibor tapasztalata szerint a Bethlen-negyedi 5-ös számú társuláshoz tartozó tömbházakból évente összesen legfeljebb egy kérés érkezik a szellőzőakna kipucolására, az is azért, mert már teljesen el van dugulva.

Vannak olyan tömbházak, ahol nincs ablaka a fürdőszobának, a szellőzőn megy ki a rossz levegő és a pára. Ha észreveszik, hogy nem szellőzik a helyiség, jelzik, és a kéményseprővel megnézetjük, hogy mi a gond – vázolta a leggyakoribb forgatókönyvet. Mint megtudtuk, a szellőzőjárat elzáródása főként olyan tömbházakban fordul elő, ahol a tetőn, a lakások fürdőszobáiból vagy konyháiból kiinduló szellőzőjárat végén nincs drótháló. Ezekre madarak raknak vagy próbálnak fészket rakni, így faágak hullanak a járatba, rendszerint azért dugulnak el. Kéményseprővel szokták kitisztíttatni – mondta el a társulás vezetője, hozzáfűzve, hogy ennek költségei a lakókat terhelik, a tömbház pénzalapjából szokták kifizetni. Rendszeres szellőzőjárat-pucolást nem szoktak igényelni a társuláshoz tartozó tömbházak lakói.

Eseménynaptár

2019. május

KeSzCsSzVa
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031