Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Csíkszeredai Kar – csik.sapientia.ro

sapientia.ro

Főoldal / Sajtónak / Rólunk írták /

Lehet áldás és átok is - Gén a levesünkben – piszkáljuk ki?

Dr. Miklóssy Ildikó, a Sapientia biomérnöki tanszékének adjunktusa a Kávéházi előadások sorozatban oldott keretek között vetette fel a sokakat foglalkoztató kérdést: ördögtől való-e a génmanipuláció, félnünk kell, vagy megijednünk?

forrás: szekelyhirmondo.ro

Az a józan paraszti ész diktálta megoldás, hogy a növényt szaporítani a legegészségesebb példányról vett magokkal kell, időszámításunk előtt a 3. évezredben is működött, ez már korai génmanipulációnak tekinthető – vezette fel az előadó a témát. Ugyanakkor a keresztezéssel is igen rég­óta kísérleteztek a termelők, bár ennek korlátokat szabott, hogy csak egyes fajok között működik, de így született a tritikálé gabonafajta is a búza és rozs keresztezéséből. A modern biotechnológia az 1980-as évektől errefele gyorsult fel, mióta a tudomány megismerte a DNS szerkezetét, és többet tudunk a genomok működéséről.

A GMO a genetically modified organism rövidítése, vagyis genetikailag módosított szervezetet jelent, de rövidebben transzgénikusnak is nevezhetnénk, hiszen arról van szó, hogy a DNS-ből egy bizonyos tulajdonságért felelő gént átviszünk egy másik szervezetbe, esetünkben növénybe, de azt is meg lehet tenni, hogy „lecsendesítjük” a növény saját genomjának a működését. 

A génmódosítás Amerikából indult a múlt század kilencvenes éveiben, Európa pedig igen gyorsan reagált, betiltotta mindennemű manipulált növény importját és termelését, holott ígéretes eredménynek mutatkozott, hogy a génmódosított gyapotból származó termés 17%-kal nőtt, gyomirtóból pedig 50%-kal kevesebb fogyott ugyanazon a területen.

A génmódosítás első hullámában a kártevőknek való ellenállást, a vírusrezisztencia kiváltását is megcélozták (legyengített kórokozó növénybe juttatásával), de azt is elérték a repcénél, hogy só-rezisztens legyen, szikes talajon is jól fejlődjön. Ugyanígy savas talajokon való megélést is serkenthetik, vagy akár a vízhiánnyal való megküzdési képességet.

A második generációs génmanipuláció célja már inkább a termésminőség növelése: tápértéket, ízt, tartósságot javítani; így küszöbölték ki a paradicsomból egy enzim lecsendesítésével az éréssel járó puhulást, ennek következtében jobban szállítható, tartósabb lett.

Figyelembe véve, hogy 2050-re a bolygó eltartó-képességét meghaladó 9 milliárdnyi ember lesz a Földön, de már most 800 millió ember éhezik, és naponta 30 ezren éhen halnak, a meglévő termőterületek is szikesednek, megoldást jelenthet a génmódosítás – vélte az előadó. 

Az emberekre, környezetre tett hatásról még korai, szinte lehetetlen nyilatkozni, a fogyasztási szokások nem teszik lehetővé a hosszú távú megfigyelést.

A nagy vetőmagtermesztő vállalatok (Monsanto, Dupont, Dow, Bayer, Sygenta), amelyek az elmúlt években 21 kisebb, hasonló profilú céget vásároltak fel, azóta is nagy nyomást gyakorolnak az Unióra, hogy engedje be a génmódosított magokat, és Európa engedni látszik, folyamatosan lazít a szigorú tilalmakon, például már minden állam maga döntheti el, engedélyezi-e a GMO-s növények termesztését.

Eseménynaptár

2019. március

KeSzCsSzVa
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031