Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Csíkszeredai Kar – csik.sapientia.ro

sapientia.ro

Főoldal / Sajtónak / Rólunk írták /

Mire jók a mikrobák?

Fessünk mikrobákkal – szólt a Sapientia egyetem biomérnöki- és élelmiszertudományi tanszékeinek felhívása, és Csíkszereda hat középiskolájából kétszáznál több tizenkettedik osztályos diák használta ki kedden ezt a nem mindennapi lehetőséget. 

forrás: szekelyhon.ro

Ha mikrobákról, baktériumokról hallunk, nem föltétlenül betegségekre, fertőzésekre kell gondolni, sőt rengeteg módon hasznosítjuk azokat, egyesek nélkülözhetetlenek számunkra – erre is próbálja felhívni a figyelmet az akcióval az egyetem.

A mikrobákkal való festés ötlete régi, dr. Máthé István, a biomérnöki tanszék docense évekkel ezelőtt egy orvosi cég reklámkampányában látott így „megrajzolt” betűket, majd az egyetemen bevezette ezt a hallgatók számára a laborgyakorlatokon. „Akkor már dolgoztunk különböző színű mikrobákkal, ami azt jelenti, hogy különböző pigmenteket termelnek, van piros, sárga, fehér vagy akár kék is. Nagyon tetszett a diákoknak az ötlet, fogékonyak voltak, mindenfélét rajzoltak, főleg az ünnepek kapcsán, utána fényképezték, és megmutatták sokaknak. Innen jött az ötlet, hogy nyissunk a középiskolák felé is” – magyarázta Máthé István. Megtudtuk tőle, nem titkolt cél behozni akár a potenciális diákjaikat is e módon, hogy nézzék meg a laboratóriumot, mi történik az egyetem mérnöki oktatásában. „A másik cél, hogy azt a negatív képet, ami kialakult a baktériumok, mikrobák kapcsán, megváltoztassuk. Ez egy kicsit a barátságosabb oldala a mikrobák világának, nem patogén, kórokozó mikrobákkal dolgoznak. Ráeszmélnek, hogy a nagyon kicsi mikroba látható is tud lenni, hogyha sok milliárd sejt egymás mellett van és elszaporodik” – világított rá a docens.

Két nap után látványos

Munkavédelmi felkészítővel indult minden csoport számára a foglalkozás, hiszen laboratóriumban, gázégő mellett dolgoztak. A laborvezetők, azaz doktoranduszok és mesteri hallgatók, akik mikrobiológiai kutatásokkal foglalkoznak, elmondták, mire kell figyelni (a haj ne lógjon be, ne égessék meg magukat, ne használjanak törött eszközöket), illetve ismertették pontosan az oltás műveletét. Utána kaptak mikrobákat, táptalajt, úgynevezett oltókacsot, és azzal átrajzolták, átoltották a mikrobákat. 24–48 óra teltén rajzolódik ki a kép. „Tudni kell, hogy felvisznek néhány száz vagy néhány ezer baktériumsejtet, amelyek igazából szabad szemmel nem vagy nagyon kis mértékben láthatók. Amikor elszaporodnak, és több milliárd sejt lesz egymás mellett, akkor látványossá válik. Három-négy nap után már nem nagyon szaporodnak tovább a mikrobák. Egy hétig el lehet tartani szobahőmérsékleten a táptalajokat, utána kezdenek kiszáradni, és a mikrobák is elpusztulni. Ha tovább akarjuk tartani, betesszük hűtőszekrénybe, így két-három hétig eltartható, majd mindent a mikrobiológiai szabályoknak megfelelően sterilizálni kell, semmiféle csíra nem maradhat. Fontos szabály, hogy nem szabad semmit kivinni a laboratóriumból” – hangsúlyozta a kezdeményező.

Nyílt kiállítás és előadás

 

Kedden 350-nél több alkotás született ily módon, és február 18-án, csütörtökön 15–18 óra között nyílt kiállításon tekinthetők meg az „életre kelt festmények” az egyetem előterében. Ugyanakkor egy előadás is elhangzik, melyen szintén cél megmutatni, hogy a mikrobák döntő része hasznos az ember számára, sőt nagy részük nélkülözhetetlen. Máthé István megemlítette, hogy az ipar nagyon régóta használja a mikrobákat, például a savanyú tejtermékeknél, a kelt tésztánál, az alkoholgyártásban, ugyanígy a mezőgazdaságban a silózásnál, a biotechnológiában is nagyon sok mindent mikrobák termelnek, ilyen az inzulin. A mikrobiális festés kapcsán tehát számos érdekes információval gazdagodhatunk.

Eseménynaptár

2019. május

KeSzCsSzVa
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031