Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Csíkszeredai Kar – csik.sapientia.ro

sapientia.ro

Főoldal / Sajtónak / Rólunk írták /

Nyomtatott szervekkel élhetünk

A Colectiv klubbeli tragédia folytán szomorú időszerűsége van a kérdésnek, lehet-e szerveket nyomtatni 3D-s nyomtatóval, mit old meg ez? A kérdést dr. Bálint Emese, a csíkszeredai Sapientia EMTE adjunktusa ( kis fotó) boncolgatta kedden este a Teinben.

forrás: hirmondo.ro

Nem kitalálás, Amerikában már 10 éve él egy férfi nyomtatott húgyhólyaggal, de csontokat, szívbillentyűt, porcos alkatrészeinket már könnyedén lehet reprodukálni ilyen módon. Biológiailag lebomló anyagból készült vázra a 3D-s nyomtató nagy pontossággal tudja felvinni az „anyagot” – a donor és egyben a fogadó sejtjeit. Ezek lehetnek őssejtek, amelyek bármilyen testi sejtté át tudnak alakulni, de mivel ez a folyamat megfordítható, már a testi sejtekből előállított őssejteket is programozni lehet, hogy izom-, csont- vagy bőrsejtté alakuljanak. Mi több, ezek az „indukált pluripotens őssejtek” szövetekké tudnak összeállni, és képesek ellátni az eredeti testrész funkcióját, miközben alóluk elbomlik a szilárd váz. Gondot még csupán a vérerek előállítása okoz, illetve a vérerekkel átszőtt szervek előállítása, de kicsiben már ez is működik – egérkében már dobog a nyomtatott szív is. Az idegek is nehezen adják meg magukat a mesterségnek, de mivel a kereslet óriási, hatalmas pénzeket fordítanak a kutatásokra.

Az eddigi szervátültetéseknél, pótlásoknál a szervezet immunválasz folytán sokszor kilökte az idegen testet magából, a saját sejtekkel nyomtatott szervek ezt az akadályt küszöbölik ki.

A Teinben a társaság álmélkodva hallgatta a modern mesét, és izgalmas kérdéseivel továbbszőtte: mikor nyomtatnak agyat, elképzelhető-e, hogy több nyomtatott szervvel éljünk, lehet-e a sajátnál, az eddiginél rugalmasabb bőrt és csontot reprodukálni? 

– Az agynyomtatás kivételével már a közeljövőben minden megvalósulhat, mi több, bőrkészítéssel már a bukaresti egyetemen is foglalkoznak. Egy zsebkendőnyi bőrt már két hét alatt ki lehet nevelni a laboratóriumban, tápoldattal kell „etetni”, és eltávolítani a sejtek anyagcseretermékeit – részletezte az előadó.

Az utóbbi két évtizedben új tudományágak keletkeztek, az emberi géneket feltérképezték a humán genom program keretében, a humán mikrobiom projekt a szervezetünkben nagy többségben lévő baktériumok szerepét kutatta, most az epigenetika nyomtatódik a tudomány nagykönyvébe: már génjeink osztódása sem tőlünk független folyamat, gondolataink és a környezetünk is befolyásolja azt, hangzott el.  

Bodor Tünde

Eseménynaptár

2019. március

KeSzCsSzVa
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031