Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Csíkszeredai Kar – csik.sapientia.ro

sapientia.ro

Főoldal / Sajtónak / Rólunk írták /

Nyomtatott szervvel teljes élet?

2016. február 23-án, Dr. Bálint Emese, a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa tartott előadást a háromdimenziós szervek nyomtatásának alkalmazásáról a mai orvostudományban. A G. Caféban rendezett előadásra mindössze hét-nyolc ember volt kíváncsi.

forrás: uh.ro

Az előadó bemutatkozásakor fontosnak tartotta elmondani, doktori képesítését vegyészmérnöki tudományokból szerezte, az egyetemen sejtbiológiát oktat. Folyton követi a tudományterület legújabb vívmányait, így bukkant rá a 3d-s szervek nyomtatására. Elmondta, előadása csupán egy vitaindító, de sajnálatos módon a prezentáció után nem volt, akivel vitázni.

Szervnyomtatas01

Első ízben megtudtuk, a 3d-s nyomtatás önmagában is egy új tudományos terület, hiszen csak 1986-ban kezdték használni. A technika lényege, hogy rétegeket egymásra nyomtatva képesek térben megalkotni a digitális modellek mását, szinte akármilyen alapanyagból. Azóta az orvostudomány is felfigyelt az ebben rejlő lehetőségekre, és protézisgyártásra használta, míg az őssejtkutatás olyan szintre nem jutott, hogy felmerüljön a kérdés, lehetséges-e akár szerveket is nyomtatni.

Az ígéretes jövő előtt álló tudományág másik tényezője ugyanis a 3d-nyomtatás mellett az őssejtkutatás. Az őssejtek képesek önmagukat reprodukálni, valamint differenciálódni, tehát őssejtekből kifejlődhetnek izomsejtek, idegsejtek egyaránt. A 3d-s szervek nyomtatásának elméletéhez az is pluszt adott, hogy 2012-ben Gurdon és Yamanakaprofesszorokat Nobel-díjjal jutalmazták, amiért megfordították ezt a folyamatot, és kimutatták, hogy a már differenciált sejteket vissza lehet alakítani őssejtekké, amelyekből így az összes emberi sejttípus kialakítható.

Szervnyomtatas04

A szervátültetés során a legnagyobb problémát mindig a kompatibilitás okozza: kérdéses, hogy a szervezet be tudja-e fogadni a frissen kapott pótlást. E probléma kiküszöbölését célozta az ötlet, hogy a páciens saját sejtjeiből állítsák elő a saját szervét, és ezzel helyettesítsék a károsodott szervet. Egy háromdimenziós szkennerrel leképezhető a nyomtatandó szerv tökéletes mása, ami vázként szolgál majd. Ezt telepítik be sejtekkel, amelyeket a pácienstől vesznek, és visszaképeznek őssejtekké, hogy aztán a szükséges sejttípussá alakulhassanak. A megfelelő sejtek kiválasztásával eljutnak magához a sejtekkel való nyomtatáshoz.

Dr. Bálint Emese beszélt Anthony Atala professzorról is, aki a szakterület úttörőjének számít, kutatócsoportjával sokféle szervet nyomtattak már: vesét, nyelőcsövet, húgyhólyagot. A professzor Ted-es előadásában mutatta be a közönségnek egy vese nyomtatását, amelyet természetesen nem ültettek be senkinek.

Noha az eljárás még csak kísérleti, állatokon már kipróbálták, és van példa arra, hogy egy nyomtatott szív tökéletesen funkcionál. Az egyik ilyen szívet egy disznó kapta meg: beültetés előtt a szervet elektromos árammal sokkolták, hogy induljon el benne a keringés. Atala professzornak köszönhetően egy fiatal srác nyomtatott húgyhólyaggal éli az életét lassan tíz éve.

Bizonyos szerveket még nem lehet nyomtatni, például véredényeket vagy agyat, de az eddigi eredmények mindenképpen biztatók. Az eljárás alkalmazása közelebb van hozzánk, mint gondolnánk. Az orvostudománnyal karöltve számos más tudományág is rohamosan fejlődik, amelyek együttműködése meghökkentő eredményeket nyújt majd a közeljövőben. Az előadás lejárta után asztaltársaságunkkal döbbenten veséztük tovább, hogy a technikai és tudományos fejlődésnek köszönhetően lassan akár egy komplett emberi szervezet is létrehozható lesz mesterségesen.

 

Eseménynaptár

2019. március

KeSzCsSzVa
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031