Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Csíkszeredai Kar – csik.sapientia.ro

sapientia.ro

Főoldal / Sajtónak / Rólunk írták /

Pozitív kapcsolataink kamatai - Nem jó rosszban lenni

Érdekes tényeket tudhattunk meg a mostanában oly divatos hálózatelmélet gyakorlati oldaláról dr. Telegdy Balázs múlt keddi, Pozitív és negatív társadalmi hálózatok című előadásából, amely a Sapientia EMTE Kávéházi előadások sorozatában kapott helyet a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban.

forrás: szekelyhirmondo.ro

Többek között a magunk kötéseiről is megtudhattunk egyet s mást, például azt, hogy legtöbb hat kézfogásnyi (Facebook-ismerősnyi) távolságban vagyunk egy kambodzsai földművestől, netalán Kevin Bacontől.

Annak a hálózatelméletnek, amelynek legkiválóbb képviselője a karcfalvi születésű, most éppen amerikai kutatóként dolgozó Barabási Albert László, a legkorábbi alapjai Euler (1707–1783) gráf-elméletében keresendők – vezetett be a fogalom történetébe a csíkszeredai Sapientia Társadalomtudományi Tanszékének előadója.

A témában a kutatásokat egy ihletett írói gondolat gyorsította fel, történetesen a Karinthy Frigyesé, aki egy 1929-es novellájában azt állította, hogy a világon bárkihez elér hat kézfogásnyi távolsággal, azaz hat ismerősön keresztül. Ezt a „kis világ” elméletet aztán sokan igyekeztek bizonyítani, többek között 1967-ben Milgram, aki Kansas és Nebraska állambeli ismerősöket kért meg, hogy juttassanak el egy levelet (akkor még internet hiányában) egy Massachusetts állambeli ismerőshöz. 2–10 lépés (ember) távolságon belül ez meg is történt, a kísérlet tanulsága többek között az is, hogy ebben a nem túl közeli kapcsolatok működtek hatékonyan, a közeli barátoknak ugyanis többnyire ugyanazok az ismerőseik.

Ez akár az álláskeresésben is igaz lehet, de ezenkívül is a hálózatkutatásnak sok gyakorlati haszna van, például a közlekedésben, az orvostudományban (a rákos sejtek terjedésének megértéséhez tehet hozzá), a villanyhálózatok tervezésében, a járványok felszámolásában, sőt, a terroristák és Szaddam Husszein elfogásában is szerepet játszhatnak–játszottak, a diktátort is egy fotóalbumbeli ismerőse buktatta le.

A cégen belül is jó tudni az információ terjedésének útját, az ugyanis nem föltétlenül esik egybe a szervezeti felépítés által előírt hierarchikus ábrán feltüntetett útvonallal, és ez már sok galibát okozott a vállalkozások munkamenetében. Ideális az az állapot, amikor a formális vezetés egybeesik az informális rendszerrel.

Ami az emberi viszonyokat illeti: kapcsolataikon keresztül meg lehet állapítani az emberekről, hogy ki fog nagyobb valószínűséggel elhízni, ki lesz drogfogyasztó, ki kit fog zaklatni, ki kivel jár avagy kivel keveredik vitába. A kapcsolati háló vizsgálatára főleg a középiskolai osztályok szolgálnak jó alanyul, hiszen ebben a csoportban az „egyedek” sok időt töltenek együtt, érzelmekkel telített viszonyok alakulnak ki.

Ezek vizsgálatával kiderült, hogy sokkal több pozitív kapcsolatuk van, mint negatív, ez utóbbiak fenntartása ugyanis idő- és energiaigényes, azaz „nem éri meg”. A pozitív hálóban a fizikai távolságnak és az (ízlés-, érdeklődési-körbeli) hasonlóságnak van a legnagyobb szerepe, de a kölcsönösség is lényeges elem. Rossz kapcsolataink ugyanakkor gyorsabban alakulnak ki, és ritkábban értékeljük át őket, mint a jókat. A csoporton belül pedig a legnépszerűbb személlyel kell először elfogadtatni magunkat, ha gyors beilleszkedésre törünk – derült ki a kutatásokból.

Eseménynaptár

2019. március

KeSzCsSzVa
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031