Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Csíkszeredai Kar – csik.sapientia.ro

sapientia.ro

Főoldal / Sajtónak / Rólunk írták /

Székelyföld, a kiaknázatlan borvíznagyhatalom

A háromszéki borvízforrások megfelelőbb kiaknázása is téma lesz a hétvégén Sepsiszentgyörgyön és Árkoson zajló, A Kárpát-medence ásványvizei című konferencián.

forrás: kronika.ro

Románia ötszáz településén jegyeznek ásványvízforrásokat, ezek egyharmada székelyföldi – a Székelyföld Európa szinten is borvíznagyhatalom – jelentette ki Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke azon a keddi sajtótájékoztatón, amelyen ismertették a hétvégén Háromszéken megszervezendő, A Kárpát-medence ásványvizei című, immár 13. alkalommal tető alá hozott nemzetközi tudományos konferencia programját. Az augusztus 24–27. között Sepsiszentgyörgyön és Árkoson zajló konferenciát a Sapientia EMTE, az Aquasic Közösségek Közti Társulás, a Kovászna Megyei Tanács, a Miskolci Egyetem, a magyarországi Felszín Alatti Vizekért Alapítvány és a Kassai Műszaki Egyetem szervezi. HIRDETÉS Közel nyolcvan résztvevő regisztrált. Összesen 18 előadás hangzik majd el az ásványvizek előfordulásáról, kihasználásáról, helyi vonatkozásban többek között Bálványosfürdő gázömléseinek geokémiájáról, a kovásznai ásványvizek és széndioxid-feltörések geofizikájáról, a szénsavas ásványvízfürdők szerepéről a szív-ér-rendszeri betegek rehabilitációs kezelésében, a kovásznai mofettákról vagy a torjai Büdös-barlang írott történetéről. Minden harmadik székelyföldi településen van ásványvíz- vagy gyógyvízforrás, mintegy 2000-et tartanak nyilván, ezek közül 600 van Kovászna megyében” – ismertette Tamás Sándor.  Mint részletezte, csak Kovászna városában 30 forrás van, ám a városhoz tartozó Vajnafalván a magángazdaságokban is rengeteg borvízkút van, így együtt a számuk meghaladja a százat. „Célunk, hogy a beüzemelt kezelőközpontok és népi feredők használatba adásával párhuzamosan többet foglalkozzunk a borvíz gazdasági vonzatával” – szögezte le a közgyűlés elnöke. Nagy József, az Aquasic Közösségek Közti Társulás vezetője rámutatott, első ízben szervezik a konferenciát Háromszéken, ez pedig azért is fontos, mert a térségben hanyatlóban van az ásványvízpalackozás, így minden eszközt meg kell ragadni, hogy a potenciális befektetők figyelmét erre a kiaknázatlan erőforrásra irányítsák. Újságírói kérdésre összegezte, hogy jelenleg Kovászna megyében öt palackozó működik: Előpatakon, Málnásfürdőn és Sugásfürdőn kis kapacitású gyógyforrások vizét palackozzák, Szentkatolnán a Lidl saját márkás ásványvizét, Bibarcfalván a cég lízingelt egy automata töltősort, de nem tudta fizetni, ezért visszatértek a félautomata gyártásra, így a termelés csak „botladozik”. ű A nagy kapacitású málnásfürdői és bodoki töltők pedig jelenleg nem működnek, a vélemények szerint az elhibázott magánosítás, majd a rossz menedzsment a kudarc oka. Nagy József rámutatott, Háromszéken a feltörő ásványvíz 0,5 százalékát palackozzák. Romániában összesen 56 forrásra váltották ki az engedélyt, ebből 20 található Székelyföldön, a legnagyobbak – például a borszéki üzem, vagy a Hargita Gyöngye – havonta 15- 20 millió liter ásványvizet palackoznak, míg az előpataki töltő kapacitása havi 60 ezer liter. Tamás Sándor emlékeztetett, hogy tavaly próbálták megmenteni a bodoki töltőüzemet, a bodoki és a megyei önkormányzat megvásárolta és újraindította volna, ám a liciten nem kínálhattak többet a felértékelési árnál, így egy bukaresti vállalkozó vette meg, aki nem is tervezi az újraindítását. Van tőkeerő, elképzelés és akarat, ám olyan szabályozás van érvényben, ami mindezt ellehetetleníti” – szögezte le a politikus. Hozzátette, az RMDSZ kezdeményezett egy törvénymódosítást, ami szerint az ásványvizek kitermelése után befizetett adóból több maradna a helyi önkormányzatoknál, és hogy ne csak az ásványvizek, hanem a forrásvizek és az asztali vizek után is vezessék be a palackozási illetéket, ezzel is visszaszorítva a nem egyenlő versenyt. 

Eseménynaptár

2019. május

KeSzCsSzVa
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031