Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Csíkszeredai Kar – csik.sapientia.ro

sapientia.ro

Főoldal / Sajtónak / Rólunk írták /

Településfejlesztésre fordítanák az ásványvíz kitermelési illetéket

A helyi közösséget kellene gazdagítsa a székelyföldi ásványvízipar, többek között ezt javasolják a Háromszéken megszervezett 13. Kárpát-medence ásványvizei című nemzetközi tudományos konferencia résztvevői.

forrás: maszol.ro

A háromszéki önkormányzat elnöke, Tamás Sándor a konferenciát megnyitó beszédében rámutatott, hogy „a jórészt itthoni piacra, de külföldre is eljutó több százmillió palacknyi ásványvíz székely termék. Ezt a tényt a borvizes címkéknek is hirdetniük kellene, hiszen sem a magyar felirat, sem a régi forrásnevek használatára vonatkozóan nincs tiltó rendelkezés”

Tamás Sándor rámutatott, hogy az ásványvízipar haszna csak töredékeiben marad Székelyföldön. Azt szeretnék, hogy a borvíziparból származó nyereség a térség fejlődését szolgálja. Ennek érdekében az RMDSZ képviselői több alkalommal törvényjavaslatot nyújtottak be arra nézve, hogy a kitermelés után fizetett illeték nagyobb hányada maradjon az érintett településen. „Ha a Székelyföld és Erdélyország működtetését a helyiek kézbe vehetnék, akkor a borvizek gazdasági hasznát is szülőföldünk fejlesztésére fordíthatnánk" – fejtette ki a háromszéki tanácselnök.

Tamás Sándor kifejtette, hogy a több mint 2000 borvízforrással Székelyföld Európa borvíz nagyhatalma, hiszen minden harmadik székelyföldi településnek van ásványvíz forrása vagy valamilyen gyógyvize. Csak Háromszéken több mint 600 ásvány- és gyógyvizet tartanak számon. A Romániában minősített és palackozásra engedélyezett ásványvízforrások jegyzéke szerint az 56 forrásból 20 Székelyföldön található, és az évente az országban palackozott mintegy 2 milliárd liter ásványvíz több mint fele ebből a térségből származik.

"Mindig tartsuk szem előtt, hogy nálunk olyan természeti kincs van, ami máshol nincs. Ennek a kihasználására elsősorban szemléletváltásra majd pontosan megfogalmazott ütemtervre van szükség”, mondta a tanácselnök, aki szerint a Turizmus éve sorozattal az a céljuk, hogy egy asztalhoz ültessék az érintett szereplőket és közösen megszabják az irányt, hogy merre kell a háromszéki turizmust fejleszteni. Az ásványvíz konferencián arra kérték a több mint 70 résztvevőt, hogy vizsgálják, kutassák az ásványvizek és mofetták gyógyhatását, dolgozzanak ki módszereket, állítsák az emberek szolgálatába ezt a természeti adottságot.

A konferencián házigazdaként és szervezőként dr. Máthé István, a Sapientia EMTE egyetemi docense és Nagy József, az Aquasic Egyesület igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd Szőcs Péter a Miskolci Egyetem, Tometz Ladislaw a Kassai Műszaki Egyetem, Lénárt László a Felszín Alatti Vizek Alapítvány részéről szólalt fel. A plenáris ülés előadásainak sorát Kisgyörgy Zoltán geológus indította. A nemzetközi konferencián három előadást a plenáris ülésen mutattak be, 15 kutatásról a szekcióüléseken számoltak be a Romániából, Magyarországról, Szlovákiából és Ukrajnából érkező, az ásványvizeket, azok gyógyhatását kutató szakemberek. A konferenciát szakmai tanulmányút egészítette ki, így a résztvevők a bálványosfürdői Apor Lányok feredőjét, a torjai Büdös barlangot és környékét, a Grand Hotel Bálványost, a Szent Anna-tavat, Mohos-tőzeglápot látogatták meg. Emellett bemutatták az Incze Réka, Jánosi Csaba, Kisgyörgy Zoltán, Tatár Márta által jegyzett Székelyföldi mofettás könyv - Gyógygázok az egészség szolgálatában című kötetet, amely most jelent meg a Háromszék Vármegye Kiadónál. 

Eseménynaptár

2019. május

KeSzCsSzVa
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031