Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Csíkszeredai Kar – csik.sapientia.ro

sapientia.ro

Főoldal / Sajtónak / Rólunk írták /

Úgy néz ki, idén nem lesz „sáskajárás” Székelyföldön

A tavalyi év májusának végén jelentek meg az első hírek arról, hogy “sáskajárás” van Szárhely és Ditró térségében. Hamarosan kiderült, hogy a fogasfarkú szöcske (latinul Polysarcus denticauda) tömeges elszaporodásáról (ún. gradációjáról) van szó. A meglehetősen nagyméretű, 2-4 cm hosszú, rövid szárnyú és amiatt röpképtelen szöcskék nagyon nagy számban jelentek meg elsősorban a Gyergyói-medence kaszálós és legelős területein, de Udvarhelyszéken is több helyen előfordultak. 

Forrás: transindex.ro

 

A főként füves területeken történő lassú vándorlásuk során elérték egyes települések határát, több helyen ezressével kelltek át közutakon, riadalmat keltve a gazdák, a lakosság és az autóvezetők körében. 

A megyei hatóságok a leginkább érintett Gyergyószárhegy határában több mint ötven hektáros területen rovarirtó szerekkel permeteztek, más érintett területeken végül elmaradt a rovarirtás.

dr. Máthé István, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának egyetemi docense a Transindexhez eljuttatott sajtóközleményében arról számol be, hogy ugyan nem kártevő rovarként tartják számon, de a tavalyi évben nagyszámban elszaporodott fogasfarkú szöcskék elsősorban a nagylevelű kétszíkű növények (pl. bojtorján, nadálytő, pitypang stb.) levelének megrágásával minden bizonnyal okoztak terméskiesést azokon a füves területeken – elvétve lucernásokban, lóherésekben – ahol átvonultak, látványosabb kárt a Szárhegy határában lévő Tatárdomb közeléből jeleztek. Mezőgazdaságilag művelt területeken, kertekben kimutatható kártételről nem érkeztek hírek. A gyergyószárhegy melletti Güdüc-patak közelében lévő, lepermetezett burgonyaültetvény kiheverte a korai kisebb levélrágásokat. 

„A tegnap, 2019. június 17-én a Güdüc patak mentén vizsgálódtam, ott ahol a tavalyi évben a legintenzívebb szöcskegradáció volt kimutatható. Pontos felmérést nem végeztem, de a helyenként magasra nőtt fűben figyelmesen haladva néhány négyzetméterenként megfigyelhető volt egy-két fogasfarkú szöcske, ami jóval kisebb egyedsűrűséget jelent, mint tavaly, amikor akár harminc-negyven nagyméretű szöcskét is megfigyeltem négyzetméterenként. Helyenként a frissen lekaszált fűben több tucat gólya és száznál is több seregély lakmározott a fogasfarkú szöcske és valószínüleg más szöcske és sáskafajok egyedeiből”- írj dr. Máthé István. 

Az egyetemi docens szerint a helyszínen megkérdezett több gazda is arról számolt be, hogy az idén jóval kevesebb a fogasfarkú szöcske, és nem okoznak problémát.

„Ugyanakkor az egyik füvet gyűjtő gazda azt mondta, hogy szerinte a tavaly valakik repülőgéppel hozták ide a szöcskéket. Hasonló összeesküvés elméletek a tavalyi évben is közszájon forogtak, és úgy tűnik a 2018-as intenzív médiabeszámolások ellenére nem mindenkihez jutott el az az üzenet, hogy a fogasfarkú szöcske valójában egy őshonos rovarfajunk, és általános jelenléte jó minőségű, nagy fajgazdagságú füves területeket jelez. A szöcske tömeges elszaporodásra (gradációra) való képességét éppen ezen a területen jelezték először 1871-ben, majd az 1890-es évek végén. Dokumentált nagymértékű romániai elszaporodását utoljára 1948-ban jegyezték fel Kolozs megyében. Általában a talajban lerakott peték nem egyszerre, hanem kisebb-nagyobb mennyiségben kelnek ki az egymást követő években. Bár egyértelműen nem ismert, hogy pontosan milyen környezeti tényezők váltják ki a tömeges elszaporodást, a korábbi megfigyelésekre is alapozva 2018-ban a szokatlanul enyhe tél és a rekordmeleg április kedvezett a fogasfarkú szöcske petéinek nagy számban való kikelésének. 2019-ben a csapadékosabb és hűvösebb tavaszi időjárás miatt kevés pete kelt ki és érte meg a felnőttkort.” - írja közleményében a Sapientia egyetemi docense. (közlemény)

Eseménynaptár

2019. szeptember

KeSzCsSzVa
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30