Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Csíkszeredai Kar – csik.sapientia.ro

sapientia.ro

Főoldal / Sajtónak / Rólunk írták /

Veszélyes megenni a havat?

Telente a kicsi gyermekekben gyakran felmerül a gondolat, hogy vajon milyen íze lehet a frissen hullott hónak. Csíkszeredai kutatók most kiderítették, mennyire egészséges a hóevés.

forrás: hazipatika.com

 
 

Vajon előfordulnak-e a frissen lehullott és a többnapos hóban mikroorganizmusok, és ha igen, akkor milyen mennyiségben? Ennek a kérdésnek járt utána dr. Máthé István oktató vezetésével a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának két ökológiai mérnök szakos hallgatója, Maxem Emese és Akácsos Beáta Emese.

"Játszótéren tapasztaltakból kiindulva a vizsgálat tervezésekor - apaként és mikrobiológusként - az volt a fő kérdés, hogy a gyerekek nyugodtan megehetik-e a havat. A mikrobiológiai vizsgálatok alapján a kérdésre a válaszom az, hogy nem tiltanám meg, hogy a gyerekek megkóstolják a havat, de csak frissen hullott vagy fél napnál nem régebbi hó esetében támogatnám" - mondta el dr. Máthé István.

Mennyi víz van egy marék hóban?

A vizsgálatokat két alkalommal, 2017 januárjában és februárjában végezték el. Ennek során Csíkszereda központi parkjában, valamint a Hargita Megyei Törvényszék melletti körforgalomnál vettek steril eszközökkel, tiszta helyről hómintákat közvetlenül havazáskor, majd azt követően kétnaponta egészen a hatodik napig. Mindkét alkalommal a kezdeti, nagyobb havazást nem követte újabb csapadék a rákövetkező hat napban. A vizsgálatok idején a napi átlaghőmérséklet -8 Celsius fok körül alakult, míg a legalacsonyabb hőmérséklet -17,4, a legmagasabb pedig -1,1 fok volt.

A laboratóriumban szobahőmérsékleten megolvasztották a hómintákat, majd úgynevezett táptalajok segítségével kitenyésztették a mikrobákat, meghatározva, hogy az egyes minták esetében mennyi a baktériumok és a penészgombák csíraszáma 1 milliliter hólében. A februári vizsgálat elején azt is megállapították, hogy 6,15 liter hó elolvadásából egy liter hólé keletkezik, azaz egy marék hó elfogyasztásával néhány milliliter hólé kerül be a szervezetbe.

Hóléből tenyésztett mikrobák

Hóléből tenyésztett mikrobák (fotó: Sapientia EMTE - Csíkszeredai Kar)

A park sem tisztább a körforgalomnál

 


baktérium volt. A hatodik napi mintavétel során januárban maximálisan 180 baktérium, míg februárban 278 baktérium volt kimutatható a hóléből. A körforgalomnál vett hóminták esetében csak kissé voltak magasabbak a baktériumok csíraszámai a parkéhoz viszonyítva.

A baktériumoktól eltérően a frissen hullott hóban nem mutattak ki penészgombát, utána pedig a csíraszámuk 5-20 között volt milliliterenként, ami az idő múlásával sem mutatott nagy változást. A stagnálás valószínűleg a penészgombák kisebb túlélési arányával magyarázható a nagy hidegben. A hóléből kitenyésztett baktériumok jó része spórás volt (gyakran figyeltek meg jellegzetes fehéres, Bacillus baktérium nemzetséghez tartozó telepeket a táptalajokon), ezek pedig hatékonyabban képesek alkalmazkodni a szélsőséges körülményekhez.

A levegő sem steril

A csíkszeredai vizsgálat alapján elmondható, hogy városi környezetben kis számban ugyan, de még a frissen hullott hóban is előfordulnak élő mikrobák (főként baktériumok), amelyek elsősorban a levegőben lebegő részecskék felszínéhez tapadnak, majd ülepednek ki a lehulló hópelyhek révén. Az idő múlásával nő a hó felületén kimutatható mikrobák (baktériumok és penészgombák) száma és diverzitása. Ez nem meglepő, hiszen a korábban elvégzett levegőmikrobiológiai vizsgálatokból is kiderül, hogy a városi levegő sem steril: Csíkszeredában még januárban is  átlagban 105 baktérium és 48 penészgomba mutatható ki egyetlen köbméter levegőből.

Eseménynaptár

2019. május

KeSzCsSzVa
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031