A Maximus hallgatói díj nyerteseivel beszélgettünk

Hírek A Maximus hallgatói díj nyerteseivel beszélgettünk

2016. július 5.

Az idei ballagási ünnepségen kiosztásra került a Maximus hallgatói díj, amelyet a tudományos munkáért és szakmai fejlődésért ítéltek oda három hallgatónk részére.

A Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara 2015 májusában alapította meg ezt a díjat, amelyet egy végzős alapképzéses, illetve egy végzős mesteris, kiemelkedő eredményeket elért hallgatónak ítél oda évente.

Idén ezt a szakmai kitűntetést Duka Tímea-Ildikó Világ- és összehasonlító irodalom–Angol nyelv és irodalom szakos hallgató, Salamon Pál Ipari biotechnológia szakos hallgató, valamint Kedves Alfonz Fenntartható biotechnológiák mesteris diák nyerte el.

A díjazottak az alábbi tevékenységekért érdemelték ki a díjat:

Duka Tímea-Ildikó: Világ- és összehasonlító irodalom–Angol nyelv és irodalom szak

Kari Tudományos Diákköri Konferencián való részvétel és II. helyezés
Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián való részvétel és III. helyezés
1956-os Forradalom és szabadságharccal kapcsolatos Irodalmi/történelmi pályázaton való részvétel és I díj, III. díj és a zsűri elnökének különdíja
Országos Kossuth Lajos Szónokversenyen való részvétel
Kárpát-medencei szakkollégiumi konferencián való részvétel
publikált írása két könyvben is megjelent (Politikai beszéd, Budapest, 2014; Nem csak szobrok vagyunk - olvasókönyv)

Duka Tímea-Ildikó átveszi a díjat

Salamon Pál: Ipari biotechnológia szak

Kari Tudományos Diákköri Konferencián való részvétel és két II. helyezés, valamint egy dícséret
Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián való részvétel és I. valamint III. helyezés, és az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára való jelölés
Nemzetközi Szakkolégiumi Tudományos Diákkonferencián való részvétel és I. helyezés
Angol nyelvű Nemzetközi diákkonferencián való részvétel és I. helyezés
egy nemzetközi és egy országos szintű szakmai konferencián poszterbemutatás
kutatói csapat tagja hivatalosan két nemzeti kutatási projektben

Salamon Pál átveszi a díjat

Kedves Alfonz: Fenntartható biotechnológiák mesteri

Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferencián való részvétel és I. helyezés
Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián való részvétel és I. helyezés
Kari Tudományos Diákköri Konferencián való részvétel és I. helyezés, két II. helyezés, III. helyezés egy különdíj
két angol nyelvű nemzetközi konferencián való részvétel és II. helyezés, III. helyezés
Nemzetközi Szakkollégiumi Tudományos Diákkonferencián való részvétel és különdíj
első szerző, illetve társszerző két konferenciakötetben megjelent publikációban
társszerző egy nemzetközi, ISI jegyzett folyóíratban
kutatói csapat tagja hivatalosan két Kutatási Programok Intézete – KPI által finanszírozott projektben, illetve három ipari szerződésben

Kedves Alfonz átveszi a díjat

Interjú a díjazottakkal:

Mutatkozz be kérlek, és mondd el, hogy milyen tudományos munkákkal foglalkoztál eddig?

Kedves Alfonz: A nevem Kedves Alfonz, a Fenntartható biotechnológiák szak végzős mesteris hallgatója vagyok. Az eltelt 6 év során több kutatási projektben is részt vettem, főként vízminőség elemzésekkel, valamit szennyvíztisztítással kapcsolatos kutatásokban vettem részt. Ezen kívül több TDK-n is tartottam előadást, belföldön és külföldön is. Néhány munkámból pedig cikk is megjelent.

Salamon Pál: 2008-ban kezdtem meg középiskolai tanulmányaimat a Márton Áron Gimnáziumban, Csíkszeredában. Mivel már az általános iskola alatt nagyobb érdeklődést tanúsítottam a természet iránt, a középiskolába való iratkozásnál egyértelmű volt, hogy természettudományok szakra iratkozok. A középiskolai tanulmányok alatt megismerhettem a természet törvényszerűségeit, melyek még nagyobb érdeklődést keltettek bennem az apróbb, atomi szinten való megismerésre.

A természettudományok, illetve a matematika iránti érdeklődésem következtében az érettségit követően felvételiztem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának Ipari biotechnológia mérnöki szakára. Több okból kifolyólag gondoltam jó döntésnek azt, hogy a Sapientián tanuljak tovább. Fontosnak tartottam azt, hogy itthon, Székelyföldön folytathassam további tanulmányaimat, ugyanakkor fontos volt számomra az, hogy Romániában itt tanulhatok magyar nyelven mérnöki tudományokat. Továbbá a Sapientia felszereltsége is döntő szereppel bírt. A Sapientia EMTE felszerelt laboratóriumait már a középiskola alatt volt lehetőségem megismerni, ugyanis részt vettünk a II. Laborkukac (Csíkszereda, 2011. január 14.)-, illetve III. Laborkukac (Csíkszereda, 2012. január 27.) diákvetélkedőn Kémia és élelmiszertudomány szakterületen, mindkét alkalommal I. helyezést elérve.

Már az egyetem első évében lehetőségem adódott részt venni tudományos kutatásban, ahol a növényi növekedést serkentő baktériumok (PGPR) hatását vizsgáltuk a bab (Phaseolus vulgaris) növekedésére, biomasszájára, víztartalmára és nehézfém akkumulációjára. E kutatás a tudomány számára hasznos eredményeket szült, melyeket számos konferencián közöltünk.

Duka Tímea-Ildikó: Az egyetemi évek alatt számtalan tudományos munkában vettem részt. Többek között többször is pályáztam az 1956-os Magyar Politikai Országos Szövetsége által meghirdetett versenyre, ahol mindig díjban részesültem, sőt egyik írásomat az általuk megjelentetett könyvben is publikálták. Ez a könyv az 1956-os eseményekről és utóhangjáról szól, amely olvasókönyvként használ kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A könyv bemutatóját Budapesten tartották, ahol a tiszteletpéldányok átadására is sor került. Továbbá részt vettem TDK-ákon is, illetve Kolozsváron az ETDK-án is képviseltem egyetemünket, ahol III. díjban részesültem, ezzel részvételt nyerve az OTDK-ra. Ezzel párhuzamosan segítettem a Teleki Oktatási Központban (Szováta) zajló diákok számára szervezett versenyek és táborok megszervezését, koordinálását és zsűrizését. Legjobb tudásom szerint segítettem a diákokat a felkészülésben. Illetve, a Sóvidék Kulturális Folyóirat adatgyűjtésében is segédkeztem. Két alkalommal is részt vettem a Kárpát-medencei szakkollégiumi konferencián, amit egy alkalommal Csíkszeredában, az idén pedig Budapesten, az Eötvös József Collegiumban szerveztek. Az elkövetkezendőkben a bemutatott dolgozatok publikálásra kerülnek. Elsőéves egyetemistaként részt vettem a XV. Kossuth Szonókversenyen, Budapesten, ahol a Bárczi Géza Alapítvány különdíját zsebeltem be. Az utolsó egyetemi évemben inkább az államvizsga témám kutatásával foglalkoztam, amelynek eredményeit a helyi TDK-án, ETDK-án és a III. Kárpát-medencei szakkollégiumi konferencián ismertettem.

Honnan értesültél a Maximus díj lehetőségéről?

Kedves Alfonz: Dr. Máthé István egyetemi docenstől értesültem először.

Salamon Pál: sapientia.ro oldalon olvastam a lehetőségről

Duka Tímea-Ildikó: A Maximus ösztöndíjról leginkább email-ben értesültem, valamint a felsősök is szolgáltak némi információval.

Mit jelent számodra a Maximus hallgatói díj?

Kedves Alfonz: Egy elismerés az eddigi tudományos tevékenységemért.

Salamon Pál: A Maximus hallgatói díj az alap, illetve mesterképzés mellett elvégzett tudományos munka elismerése, a hallgatók motiválását elősegítő, bíztató kitüntetés, úgy anyagi, mind eszmei hozzájárulás.

Duka Tímea-Ildikó: Számomra a Maximus ösztöndíj a megbecsülést, hitet, elismerést jelentette. Számomra a megmaradást is jelenti, hogy ebben a világban hely jut olyan embereknek is, akik a tudomány útvesztőjében barangolnak. Megerősített abban a hitben, hogy nem hiába volt a sok munka, fáradtság és a különböző városok és könyvtárak dohos polcain való könyvlapozgatás. Az ösztöndíjat motivációs eszközként is tekintem, aminek eszmei értéke segít a további fejlődésemben. Egyfajta fizetségnek is vélem. Az én életemben ez volt az első fizetésem, amiért rádolgoztam, és érezhettem, hogy igenis ezért én dolgoztam meg. Jó volt érezni a munka édes, már-már szédítő gyümölcsét. Jó volt érezni azt, hogy egy porszem bár, de van, akinek a legértékesebb ember vagyok a világon, akire felnézhetnek.

Milyen terveid vannak az elnyert pénzösszeggel?

Kedves Alfonz: Beiratkozom a doktori iskolába és a többit elutazom.

Salamon Pál: Az elnyert összeget a szakmai tudásom gyarapítására szándékozom fordítani, mindezt a továbbtanulásra fordítva.

Duka Tímea-Ildikó: Az államvizsgám egyik része egy háromszéki képzőművészről szól, akinek neve Gy. Szabó Béla. A vele kapcsolatos adatokat néhol még homály fedi, további kutatásokat igényel. Az elnyert pénzösszeget, mindenképpen a Gy. Szabó Béla által készített illusztrációsorozatok felkutatására fordítanám/fordítom.

Mennyi munka van annak hátterében, hogy te nyerhetted meg ezt a díjat?

Kedves Alfonz: A kutatásokat és a TDK-n való részvételeket harmad évtől kezdtem el, így körülbelül négy év alatt értem el eredményeimet.

Salamon Pál: 4 év kemény munka, kitartás, elhivatottság.

Duka Tímea-Ildikó: Minden szerénységet félretéve, úgy gondolom, hogy mindennek hátterében eléggé fáradságos munka volt/van, de megérte. Amikor, más épp a legszebb ruháját vette fel, hogy az esti buliba mehessen, addig előttem könyvek százai sorakoztak, arra várva, hogy valaki átlapozza őket.

Hol kamatoztathatod a megszerzett tudásodat?

Kedves Alfonz: Remélem a doktori, illetve kutatások során.

Salamon Pál: A megszerzett tudást a MA tanulmányok, további tudományos munkám során kamatoztathatom.

Duka Tímea-Ildikó: Véleményem szerint, a megszerzett tudást az élet minden területén fogom tudni kamatoztatni. A Sapientia nemcsak a magyar nyelvű tanulást tette lehetővé, hanem segített abban, hogy életrevaló emberekké neveljen bennünket.

Kinek a támogatásával sikerült a szakmai munkát elvégezni?

Kedves Alfonz: Mivel több témában is sikerült dolgoznom/kutatnom, ezért több egyetemi tanárral is együtt dolgoztam. Talán a legfontosabbak, akik többet segítettek azok Ráduly Botond, Máthé István, Szép Róbert, Szilveszter Szabolcs valamint Mara Gyöngyvér.

Salamon Pál: Mara Gyöngyvér, Kiss Antal, Szentes Sarolta, Ábrahám Beáta, és sokan mások, akiknek ezúton is köszönöm segítségüket!

Duka Tímea-Ildikó: A szakmai munkám elvégzésében a legnagyobb segítséget Dr. Tapodi Zsuzsanna-Mónika tanárnőtől kaptam, továbbá, a segítségemre volt a tanszék összes tanára is, akiknek köszönöm a sok bátorító szót és a számtalan építő jellegű kritikát. Külön köszönetet érdemel Dr. Pieldner Judit tanárnő, Dégi Zsuzsanna tanárnő és Dr. Pap Levente tanár úr is. Na meg persze a legnagyobb segítőkezet a szüleimtől és a páromtól kaptam, akik mindvégig kitartottak mellettem és támogattak. Nélkülük nem tartanék itt.

Mit adott neked az elmúlt években a Sapientia?

Kedves Alfonz: Lehetőséget belelátni a tudományos munkába. Valamint jó pár szakmai gyakorlatot és kirándulást.

Salamon Pál: A Sapientia lehetőséget adott kutatói, tudományos munka elsajátítására, továbbá az Erasmus program révén egy más országba, más intézményi rendszerbe nyerhettem betekintést.

Duka Tímea-Ildikó: A Sapientia adott jót, és rosszat is egyaránt. A rossz élményekről nem kívánok szót ejteni, mert az úgysem érdekelne senkit. Minden rosszat kárpótolta mindaz a sok pozitív tapasztalat és élmény, amit egyetemi éveim alatt átéltem.Számomra kicsit mesebeli élmény volt. Úgy érezhettem magam az egyetem falai között, mint aki ébren álmodja mesevilágát. Álmomban egy mesehős voltam, aki elindult szerencsét próbálni, és kész kiforrott felnőttként tért haza egy királyfival az oldalán.

Köszönöm Sapientia!