Az Életfa Emlékplakett Bronz fokozatával tüntették ki Csapó János professzort

Hírek Az Életfa Emlékplakett Bronz fokozatával tüntették ki Csapó János professzort

2020. október 30.

Nagy István agrárminiszter az Életfa Emlékplakett Bronz fokozatát adományozta prof. dr. Csapó Jánosnak, a Sapientia EMTE professor emeritusának, az Élelmiszertudományi Tanszék alapítójának, korábbi tanszékvezetőjének.

Prof. dr. Csapó János 1974-2014 között a Kaposvári Egyetemen, illetve annak jogelődjeinél dolgozott. Vegyész diplomája mellé 1980-ban állattenyésztő diplomát is szerzett, hogy kémiai tudását mind az állattudománnyal kapcsolatos kutatások, mind az oktatás területén jobban hasznosítani tudja. Végigjárva az oktatói és kutatói ranglétrát, 1996-ban kapott egyetemi tanári kinevezést, majd több ciklusban volt a Kémiai Intézet igazgatója, a Biokémiai és Élelmiszerkémiai tanszék vezetője, majd két ciklusban a Kar tudományos dékánhelyettese, a Kémiai-Biokémiai Tanszék vezetője, és az önelszámoló Analitikai Laboratórium igazgatója. 2003-tól meghívásos jogviszonyú egyetemi tanár volt a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának Élelmiszer-tudományi Intézetében. 2002-től óraadó, majd 2005-től az Élelmiszer-tudományi Tanszék alapító tanszékvezetője a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán. 2014-től 2020. júliusáig, nyugdíjba vonulásáig, a Debreceni Egyetem főállású egyetemi tanára – olvasható dr. Horn Péter akadémikus ajánlójában.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen 2002 óta segíti a magyar nyelvű felsőoktatást. Előbb a Biokémia, majd az Élelmiszerkémia tárgyak oktatójaként vállalt feladatot, majd 2005-ben megszervezte az Élelmiszer-tudományi tanszéket, melynek öt éven keresztül tanszékvezetője volt. Sok alapozó tárgy mellett legújabban az Élelmiszer-biokémia, az Élelmiszerhamisítás és kimutatása, valamint a Funkcionális élelmiszerek tantárgyi programját dolgozta ki. Az utóbbi öt évben a Sepsiszentgyörgyön működő agrárszakon az Általános és szerves kémia, illetve a Biokémia tárgyak oktatását végezte – áll a dokumentumban.

Csapó János eddig 14 könyvet (13-at magyar és egyet idegen nyelven) írt, szerkesztésében egy magyar és egy idegen nyelven írt kötet jelent meg. Ezen kívül 18 magyar és 10 idegen nyelvű könyvrészletet jegyez. 343 közleménye jelent meg tudományos folyóiratokban (163 magyarul és 180 idegen nyelven), és 646 előadást tartott hazai és nemzetközi konferenciákon (342-t magyarul, 304-et angolul).

Az indítvány hosszasan sorolja a tudományos munkássága során elért eredményeit. Vegyész alapképzettségénél fogva az élelmiszer-analitika, valamint az analitikai kémia területén ért el olyan új tudományos eredményeket, melyre világszerte felfigyeltek. Az általa, vagy a vezetésével kidolgozott új élelmiszer-analitikai módszereket hazánk és a világ több országának laboratóriumában használják. Számottevő eredményeket ért el ezen kívül az archeometria területén, melynek során egy olyan kormeghatározási módszert dolgozott ki az aminosavak racemizációja alapján, mely az alkalmazott aminosavak többségére új, mások előtte nem használták. A módszerek alkalmazásával az állattudomány területén, ezen belül az állati eredetű élelmiszerek kutatása területén ért el olyan eredményeket, mely 1995-ben az MTA doktora cím elnyerésével járt. Ennek során új törvényszerűségeket állapított meg háziállataink (szarvasmarha, ló, sertés, kecske, juh, gímszarvas, dámvad, őz) kolosztrum és tejösszetételének kutatása során. Többek között feltárta az esszenciális aminosavak változását az idő függvényében és a laktáció során, az ikervemhesség hatását a kolosztrum összetételére több állatfajban, a tőgygyulladás és a tejösszetétel kapcsolatát, valamint a fehérje mennyisége és annak biológia értéke közötti kapcsolatot.

Tudományos teljesítménye mellett közéleti tevékenysége is jelentős. Több területi akadémiai bizottságságban töltött be bizottsági elnök, ill. munkabizottsági elnöki funkciókat. 1982-ben a MTA Pécsi Akadémiai Bizottságának első díját, 1985-ben pedig - feleségével - a MTA Kémiai Osztályának Erdey László díját kapta analitikai-kémiai kutatásokért. Az általa vezetett kutatócsoportból kollégái négyszer nyerték el a MTA PAB kiemelt első, ill. első díját. Az általa kidolgozott takarmány- és élelmiszeranalitikai módszerek többsége bekerült a Mezőgazdasági Minősítő Intézet által szerkesztett Takarmánykódex analitikai részébe. Ezeket a módszereket hazánk több analitikai laboratóriumában rutinszerűen alkalmazzák. 1985-ben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól a kiváló munkáért kitüntetést kapta meg.

1995-ben, 1997-ben és 2006-ban a Kaposvári Gazdászok, a Kar hallgatói, Agyagkatedra díjban részesítették; 1996-ban pedig az Egyetem kiváló dolgozója kitüntetést kapta. 1985. óta titkára, 1995-től 2000-ig elnöke volt a Somogyi Tudósklubnak. Tagja volt a Somogy Megyei Önkormányzat, és Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Kulturális és Tudományos Bizottságának. 1992-óta elnöke volt a Tudományos Életért Közalapítványnak, 2000-től pedig a Somogy Labdarúgó Játékvezetőiért Alapítványnak. Munkájáért Somogy Megye Önkormányzata 1992-ben Alkotói Díjban részesítette. 1997-ben a Tudományos Életért közalapítvány aranygyűrűjét nyerte el, 2001-ben pedig a Pécsi Akadémiai Bizottság tudományszervezési díját kapta. 1997-ben elnyerte a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat, 2005-ben nemzetközi színvonalú oktatói-kutatói tevékenységéért a Szent-Györgyi Albert díjat, 2006-ban pedig a Charles Simonyi kutatói ösztöndíjat. 2007-ben a Kaposvári Egyetem Alapítványának Nívódíját, 2008-ban pedig a Területi Prima (Primissima) Díjat kapott. 2012-ben Kaposvár Városért kitüntető díjat kapott Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatától. 2017-ben a Sapientia kiváló oktatója díjat nyerte el.

Prof. dr. Csapó János egész életét a felsőoktatásban töltötte, és kimagasló eredményeket ért el a tudományos kutatás területén is. „Fentiek alapján javaslom Csapó János számára az Életfa emlékplakett kitüntetés adományozását” – fogalmazott ajánlójában Horn Péter akadémikus.

Gratulálunk a kitüntetéshez!

Hírek