Az első kutatási élmény

Hírek Az első kutatási élmény

2016. november 28.

November 10-13. között a másodéves Humánerőforrás szakos, valamint a Szociológia szakos hallgatók falukutató táborban voltak Csíkkarcfalván és Jenőfalván. Az alábbiakban az ők beszámolóikat olvashatják.

Lázár Mónika

Örülök, hogy megismerkedhettem egy kicsit Karcfalvával és Jenőfalvával, több, ottani emberrel elbeszélgethettem. Fontosnak látom az interjúk során megszerezhető tapasztalatot, a pár nap alatt is sokkal bátrabb lettem, úgy érzem, magabiztosabban tudtam kérdezni, aktívabban figyelni. Annak is örülök, hogy együtt lehetett a csoport, jobban megismerhettük, megszerethettük egymást :). A körülmények nagyon jók voltak, külön köszönet Andinak, hogy gondosan megtervezte a gyakorlatot, bevásárolt nekünk, és mindent beszerzett, amire utólag derült ki, hogy szükségünk lenne (ld. vécépapír).

Sebesy Tímea

Izgatottam-vártam, hogy milyen is lesz ez a kutatás, hogyan fognak fogadni bennünket az emberek, mennyire fognak megnyílni az interjúk alatt. Mikor elindultam az első interjúalanyhoz, a szívem a torkomban dobogott, alig vártam, hogy túl legyek az első beszélgetésen. Amikor megérkeztem kellemesen fogadtak, nagyon kedvesen, lelkesen válaszoltak a kérdéseimre, és szívesen meséltek mutatták meg az emberek mivel is foglalkoztak. Az első napomon három interjú alanyom volt, és még a hétvégén ezt követte három, annyira pozitív élmény volt az emberekkel beszélgetni, a mosoly az arcukon, mikor elmesélik hogyan is érték el a sikereiket. Számomra egy nagyon izgalmas hétvége volt, rengeteget tanultam, és remélem, hogy még sok ilyen élményben lesz részem.

Marton Emőke

Kutatni, menni mindig nagy élmény, de mindig kicsit stresszes is, hisz az emberekkel nem olyan könnyű bánni. Kezdve onnan, hogy a kapcsolat felvétel és az időpont egyeztetés is nem kis munkába kerül. Ezt követően feltevődik a kérdés: Hogyan fog ez zajlani? Hogyan fog az interjúalanyom viszonyulni ehhez az egészhez? stb. Mindezeket olvasva, talán már rá lehet jönni, hogy emberekkel foglalkozni az egyik legnehezebb dolog, de a sok aggodalom ellenére pozitívan csalódtam. Személyes élményem az, hogy az emberek hihetetlenül segítőkészek tudnak lenni. Az első két interjúm után már könnyebben ment és sok csodálatos emberrel találkoztam, akik nem sajnálták az időt és az energiát, hogy interjút készíthessek velük.

Balázs Andrea

Én tartottam előre attól, hogy hogyan lesz Karcfalvàn. Nem tudtam előre, hogyan viszonyulnak hozzám az emberek és fognak-e segíteni nekem. Nekem úgy érzem kicsit szerencsém volt azzal is, hogy ismertem a karcfalviakat és ők is ismertek engem. Nagyon jól eltudtam beszélgetni az interjú alanyaimmal és jó érzés volt, hogy volt, aki megkínált valamivel és kedveskedtek nekem. Jó tapasztalat volt számomra ez a gyakorlat. Úgy érzem, még nagyon sokat kell tanulnom, hogy hogyan kell készíteni a jó interjút, de legalább már van egy tapasztalatom. Az első interjúkor nagyon féltem, de szerencsére nagyon kedves volt az igazgató úr. Volt, akinek interjú közbe is dolga volt, sokat hívták telefonon így a hangfelvétel nem sikerült olyan jól, viszont sok mindent mesélt, amit még nem tudtam a faluról. Egy kis előnyöm volt, mivel ismerem a falut, és a témámmal kapcsolatos dolgokról is elég sok mindent hallottam már. Jól éreztem magam, és hálás vagyok mindenért a tanárnőnek és azoknak, akik segítettek nekem. Egy jó élmény volt számomra.

Bardocz Tünde

Örülök, hogy részt vehettem ebben a terepgyakorlatban, mivel jó élmény volt számomra és e mellett, tapasztalatot is szerezhettem. Eleinte féltem ettől az egésztől, mert arra gondoltam, hogy nem lesz interjúalanyom, féltem, hogy az emberek negatívan állnak majd hozzám és nem fognak válaszolni a kérdéseimre. Szerencsére pozitívan csalódtam, az emberek kedvesek és segítőkészek voltak. Örülök, hogy együtt lehettem a szaktársaimmal és jobban megismerhettem őket, én nagyon jól éreztem magam és jó volt a hangulat is. Köszönet a Tanárnőnek, hogy megszervezte, mert ez által tapasztalatot is szerezhettünk és a „tanulás” mellett még szórakozhattunk is.

Prázsmári Tímea

A Karcfalván töltött hétvége nemcsak élménydús, hanem tanulságos is volt. Csütörtök este érkeztünk, hála szaktársunk ismereteinek könnyen a szálláshelyünkre találtunk. Az esti vacsora és interjúvezetők átnézése után, a csapat két felé oszlott: voltak, akik az interjú kérdésein csiszoltak, és voltak akik Activityzéssel töltötték az estét.

A péntek reggeli étzekés után mind izgatottan vágtunk neki utunknak. Először a polgármesteri hivatalban voltunk, ahol készségesen a segítségünkre voltak. Mindenki kapott alanyt a témájához, a hozzájuk tartozó elérhetőséggel, és egy kis történelmi áttekintést a térségről. Ezután a Kistérségi Irodába mentünk, ahol Süket Zsombor várt ránk. Visszatérve a szállásunkra, sokunk telefonálni és időpontot egyeztetni kezdett, mások pedig indultak is interjúzni. Délre nekem is összejött egy interjú, és mivel mindenki lázasan úton volt vagy várta az alanyát, az ebédlőben ejtettük meg a beszélgetést. Igaz a mondás, minden kezdet nehéz. Izgultam, ami talán a hangomon is hallatszott, hisz igyekeztem jól végezni a feladatom. A nap mindenki számára interjúkkal telt. Jómagam még két interjút készítettem, így éjfél után végeztem az aznapi munkámmal.

A szombat hasonlóan telt, mindenki interjúzott vagy a már meglévőt vezette be, csak úgy, mint én. Az alanyaimmal estére egyeztettem időpontot, így volt időm az előző napit bevezetni. Este sor került az interjúra, és egy újabb egyeztetésre, vasárnapra. Nem maradt el az esti közös Activity, beszélgetés és persze a jó kedv.

A vasárnap hamar elillant, mindenki az utolsó alanyokkal történő interjút bonyolította, majd pakolás, közös étkezés és indulás haza. Az Antal étterem biztosította a napi meleg étkezést, a többit közösen oldottuk meg. Összességében nagyon tanulságos hétvégét tudhatunk magunk után, nemcsak tanulás és tapasztalat terén, hiszen úgy gondolom, közelebb kerültünk egymáshoz és jobban megismerhettük egymást és Tanárnőnket. Örülök, hogy ott lehettem!

Dávid Mónika

Számomra ez a karcfalvi terepmunka nagyon meglepő volt. Én várososban élőként megszoktam azt, hogy az emberek elrohannak egymás mellett, mit sem törődve azzal, hogy a másik mit szeretne. Karcfalván az emberek nem ilyenek voltak, mindenben segítséget kaptunk nem csak a polgármestertől és a kistérségi menedzsertől, hanem a faluban élő összes embertől, hiszen bárkit felhívtunk, bárkitől érdeklődtünk, ők mind szívesen fogadtak minket, ez nagyon pozitív élmény volt. Én úgy gondolom, hogy szakmailag hasznos volt, mivel azzal kezdődött az egész, hogy fel kellett készüljünk, meg kellett írnunk az interjú vezetőnket, amit többször is javítanunk kellett, hogy tényleg jó legyen. Aztán a beszélgetések közben még persze kellett alakítsuk az interjú alanyokhoz, és minden interjú közben rájöttünk valami újra, hogy hogyan kérdezzünk, egyáltalán hogy álljunk szóba az emberekkel. Összességében nagyon tanulságos volt.

Köllő Borbála

Amilyen nagy félelemmel indultam neki a karcfalvi kutatásunknak, akkora nagy pozitív élményekkel jöttem vissza a Sapira. Nagyon jól telt, különösen az esti összeülések, beszélgetések, és az activiti! Nagy izgalommal hívtam fel az első interjú alanyom, hogy mit is mondjak, hogyan legyek meggyőző, és fogadja el a felkérésem. Amint az elsőt lebeszéltem, alig vártam, hogy hívjam fel a következőt. Az első beszélgetésem nagyon pozitív élmény volt, és úgy éreztem, hogy mindent sikerült megkérdezzek, amire kíváncsi voltam. Ami nagyon nagy meglepetés volt, hogy sikerült beszéljek egy olyan alannyal, aki nemcsak a tanfolyamokon vett részt, hanem ő maga volt az előadó a tanfolyamokon!
Szerintem minden évfolyam el kell menjen egy terepgyakorlatra, ahol az egyetemen tanult elméleti tudását gyakorlatba viheti! És nemcsak tanulhat, hanem megismerheti közelebbről szaktársaikat, tanáraikat! Még ha megyünk, akkor sokkal bátrabban fogok nekiállni az egészhez. Összességében minden jó volt, a szállás is és az étel is! Na meg azok a sajtok...!!

Györfi Kinga

A terepmunka után a saját interjúkat visszahallgatva, a jegyzeteket rendezgetve a lap sarkára helyezett rajzok és eltévedt gondolatfoszlányok, a vacsora melletti élménybeszámolókból és az elalvás előtti cincogásokból elkapott félmondatok, anekdoták tűnnek számomra értékesebbnek és személyesebbek is a konkrét megfigyelésnél, interjúvezető-követésnél.

Igazi antropológusi-kíváncsisággal érkeztem meg a községbe. Úgy érzem sikerült belekóstolni a „karcfalviasságba” főleg a hoki köré épülő kultusz és identitásképző erő által, ami a játékosok esetén már kisgyermek kortól jelen van, növekszik, ahogyan a patak jege válik a „mű műjégpályánkká”. Rengeteg pozitív tapasztalattal gyarapodtam. Hálás vagyok a tanárunknak, Sólyom Andreának amiért segítséget és megerősítést kaptam a témaválasztástól az utca megtalálásáig minden bizonytalannak tűnő mozzanatban.

Hírek