Görbe Dóra-Gabriella

Görbe Dóra-Gabriella vagyok, első éves Könyvelés és gazdálkodási informatika szakos hallgató. Az elmúlt héten (2023. máj. 20-26 között) lehetőségem volt részt venni a kecskeméti Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Kara által szervezett vegyes intenzív program fizikai mobilitásán, amely a (Re)considering sustainability címet viselte.

Azért jelentkeztem a programra, mert mindig is fontos volt számomra a környezetvédelem és fenntarthatóság kérdése. A programot egy rendkívül jó lehetőségnek tartottam annak tekintetében, hogy egy tisztább képet kaphassak arról, hogy pontosan mi is rejtőzik a fenntarthatóság fogalma alatt.

A fizikai mobilitást megelőzően részt vettem négy online előadáson és egy tájékoztatón. Az előadások témái szorosan kötődtek a fenntarthatósághoz. Nekem különösen az ENSZ által meghatározott 17 fenntartható fejlődésről szóló előadás tetszett, mert részletesen bemutatta, hogy milyen lépéseket érdemes tenni, hogy egy fenntarthatóbb környezetben éljünk.

A mobilitás ideje alatt előadásokat hallgathattunk magyar és angol nyelveken, kulturális programokon vettünk részt: meglátogattuk a budapesti Pénzmúzeumot, valamint bemutatták Kecskemét híresebb épületeit.

A hét lényege egy csoportmunkában mutatkozott meg, három ország négy egyeteméről vettünk részt a programban. A csapatok vegyesek voltak, tehát minden egyetemről egy-két tag, így lehetőségem volt megismerni új embereket a munka során. A feladatunk egy projektmunka elkészítése és bemutatása volt, a csoportmunkából mindenki kivette a részét.

A csapatommal a környezetvédelmet és az energiatakarékosságot választottuk fő témának. A projektünkben az elméleti háttér mellett gyakorlati javaslatokat fogalmaztunk meg magánembereknek és nagyvállalatoknak, hogy mit tehetnének annak érdekében, hogy egy fenntarthatóbb környezetben éljünk és hogy bolygónkat a következő generációk is megismerhessék.

Összességében, azt tudom elmondani, hogy ez a program egy nagyon jó lehetőség volt a szakmai fejlődésemre nézve, hiszen majd közgazdászként is fokozott figyelmet kell fordítsak a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra.

Ugyanakkor személyes, magánéleti vonzata is volt a programnak, hiszen a véletlennek köszönhetően közösen dolgozhattam egy olyan nagyváradi rokonommal, akivel eddigi életem során egyszer volt alkalmam találkozni még kisgyerek koromban.

Nem bántam meg, hogy jelentkeztem a programra és arra bátorítom minden diáktársamat, hogy aki lehetőséget kap, az vegyen részt ilyen és ehhez hasonló programokban, ne féljen kimozdulni a komfortzónájából és legyen nyitott az újra, mert a szakmai fejlődés, tanulás mellett bővíthetjük a látókörünket, új emberekkel ismerkedhetünk, új helyeket fedezhetünk fel. Remélem, hogy az egyetemi éveim alatt lesz még lehetőségem részt venni Erasmus+ programokon, akár hosszabb távú mobilitáson is.