Milyen egyetem legyen a Sapientia?

Négy évre választott dékánokat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusa: Csíkszeredában a Műszaki és Társadalomtudományok Kart ezentúl Kósa István vezeti, a másikon, a Gazdasági és Humántudományok Karon viszont továbbra is Makó Zoltán marad a dékán. 

Kósa: igény a kommunikáció javítására

„Fontos szerepet szeretnék játszani az egyetem imázsának alakításában, illetve fejlesztésében” – fogalmazott Kósa István, a Műszaki és Társadalomtudományok Kar frissen kinevezett dékánja, amikor a négy évre szóló dékáni megbízatás megpályázásának okairól érdeklődtünk.
egyetem csíkszeredai karait a következő években vezető két dékánnal beszélgettünk.

sapientia_01_b

Négy évre választott dékánokat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusa: Csíkszeredában a Műszaki és Társadalomtudományok Kart ezentúl Kósa István vezeti, a másikon, a Gazdasági és Humántudományok Karon viszont továbbra is Makó Zoltán marad a dékán. 

Kósa: igény a kommunikáció javítására

„Fontos szerepet szeretnék játszani az egyetem imázsának alakításában, illetve fejlesztésében” – fogalmazott Kósa István, a Műszaki és Társadalomtudományok Kar frissen kinevezett dékánja, amikor a négy évre szóló dékáni megbízatás megpályázásának okairól érdeklődtünk.

kosaistvan_kr_02_bKósa István a Műszaki és Társadalomtudományok Kar új dékánja

Kósa szerint a környékbeli középiskolákkal kialakított kapcsolatok tapasztalataiból kiindulva fontos a különböző intézmények vezetővel való együttműködés megerősítése is. „Ugyanakkor a kommunikáció javítására is igény van mind az egyetemen belül, mind azon kívül. Hiszek az emberek kreativitásában, és abban, hogy egy közösség többet tud tenni, mint az egyének külön-külön” – magyarázta Kósa, majd alapvető célként a karon való mesteri és doktori képzés kiépítését említette. Új szakok indítását „kényes kérdésnek” nevezte, mivel annak költségvonzata van, ezért elsősorban a létező szakok megerősítésére fektetne nagyobb hangsúlyt.

Makó: elmozdítani a realitást

„Először nem is akartam jelentkezni, mert úgy éreztem, hogy elfáradtam” – ezt már Makó Zoltán mondta, aki kollégái és az egyetem vezetésének unszolására beadta a derekát, és újra megpályázta az általa éveken át betöltött „posztot”. „Pályázatomban kiemelt hangsúlyt fektettem arra, hogy a Sapientián tapasztalható realitást valamilyenképpen a normalitás felé mozdítsuk el. Gondolok például az intézmény kari felépítésére.”
Magyarázatként Makó hozzátette, az egyetemek karai világszerte úgy épülnek fel, hogy azok egyetlen tudományterületet képviselnek. „Nálunk ez nem így működik, ugyanis nem egyetlen tudományterületet képviselő karok vannak az egyetemen. Persze ennek megváltoztatása nem egyszerű, ugyanis a Sapientia helyszínei pénzügyileg és vezetői szinten is függetlenek egymástól.”

Tudományos vagy oktatói munka?

Makó meglátása szerint a Sapientia egyetemnek el kellene döntenie azt is, hogy a tudományos vagy az oktatói munkát helyezi előtérbe. „Az ún. Humboldt-elv alapján működő egyetemeken a kutatói munka az elsődleges, az oktatás pedig csak másodlagos. A Sapientián mindez fordítva működik, épp ezért a következő évekre egyetemi szinten megfogalmazott cél, hogy a Sapientia kutató-oktató egyetemmé váljon. Nem akarunk csak kutató egyetemmé válni, mivel nem is ezért jött létre ez a felsőoktatási intézmény” – mutatott rá a Gazdasági és Humántudományok kar régi-új vezetője. Makó ugyanakkor hangsúlyozta, a Sapientia csak akkor tud teljes értékű egyetemmé fejlődni, ha doktori képzést is képes biztosítani.

„Ehhez oktatóinknak még több kutatói munkát kell végezniük, tehát a mostaninál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kutatói munkára. Mert ugyebár egy egyetemi tanár oktatási szempontból is akkor tud előrelépni, ha kutatási munkájában is fejlődik” – jegyezte meg Makó Zoltán.

A dékánok napokon belül kézhez kapják megbízatásukat, amely négy esztendeig érvényes.

forrás: szekelyhon.ro