További fejlesztésekben gondolkodnak a feltörekvő települések

Média Rólunk írták További fejlesztésekben gondolkodnak a feltörekvő települések

2016. november 16.

Sok fejlesztés után még mindig akad tennivaló a feltörekvőként megnevezett csíki településeken: az érintett községvezetők szerint a Sapientia egyetem oktatója doktori dolgozatában valós képet festett a községközpontokról, azonban a közigazgatásilag hozzájuk tartozó településeket nem lehet különválasztani tőlük.

forrás: szekelyhon.ro

Nemrég írtunk Székely Kinga Katalin, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai oktatójának doktori disszertációjáról, amelyben több szempontot figyelembe véve rangsorolta a csíki településeket.

Múlt héten az úgynevezett sikerorientált települések vezetőit faggattuk, ezúttal pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy a dolgozatban feltörekvőként besorolt települések vezetői milyen mértékben tartják valósnak az ábrázolt képet, milyen fejlesztéseket valósítottak meg az elmúlt öt évben, illetve jövőbeli terveikről is érdeklődtünk.

Esetükben az ötéves kutatás szerint az utóbbi években egyfajta kísérletező, próbálkozó magatartás követhető nyomon. Ezekben a falvakban a főbb infrastrukturális fejlesztések már lezárultak, és ma már egyéb projekteket, kezdeményezéseket próbálnak megvalósítani, ezekhez forrásokat gyűjteni. Ebbe a típusba kilenc települést sorolt a szakértő: Csíkszentimre, Csíkkarcfalva, Csíkszentsimon, Gyimesközéplok, Madaras, Csicsó, Szépvíz, Csíkszentmárton és Dánfalva.

A felsoroltak közül több település is községközpontként működik, így arra is rákérdeztünk, mit szólnak ahhoz, hogy a közigazgatásilag hozzájuk tartozó települések a passzívak kategóriájába kerültek. Szentmárton esetében Csekefalva, Karcfalva esetében Jenőfalva, Szentsimon esetében Csatószeg, Szépvíz kapcsán pedig Borzsova és Szentmiklós került be a kutatásba, ugyanis esetükben a lakosságszám meghaladja az 500 főt.

A kutatás szerint a passzívként besorolt települések jellemzően kisebb falvak, nem rendelkeznek központi adminisztratív státusszal, ennek következtében a tevékenységi hatáskörük is sokszor korlátozott. Tevékenységeiket tekintve inkább a passzív hozzáállás a jellemző: nincsenek vagy kevés az olyan kezdeményezés, ami a közösség részéről érkezne. Ez jellemző úgy a gazdaságfejlesztés tekintetében, mint a közösségi fejlesztésben is.

Csíkszentimre polgármestere, Kencse Előd érdeklődésünkre elmondta, nagyon örült, hogy a feltörekvők kategóriájába kerültek.

A csíkszentimrei községvezetés egyik fő célja a Henter-kúria megmentése

„Úgy érzem, hogy valóban azok vagyunk, mind a közösségi életben, mind másban is. Törekedünk, hogy egyre jobb élet legyen, az elmúlt öt évben többek között óvodát építettünk, egyesületeket alapítottunk, aszfaltoztunk, és sikerült a vízvezetéket kiépítenünk. A jövőre nézve egyik fő célunk a Henter-kúria megmentése, ezenkívül kellene még aszfaltozni, és a közösségi életet is támogatni szeretnénk” – tette hozzá Kencse.

Gábor Tibor, Karcfalva polgármestere szerint nehéz különválasztani Jenőfalvát a községközponttól. „Nem tudok külön beszélni a két településről, hiszen ugyanolyan mértékben fejlesztettük őket. Ezt leginkább az infrastrukturális beruházásokra értem, de azt is fontos megemlíteni, hogy vannak olyan vállalkozások, amelyek Jenőfalván működnek, de Karcfalván vannak bejegyezve. Ez a két település össze van nőve, iskola is egy van, egyházilag is egybe vagyunk, tehát össze vannak forrva. Annak persze örülünk, hogy Karcfalva a feltörekvők közé került” – emelte ki Gábor.

Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere elmondása szerint meglepődött azon, hogy a feltörekvők kategóriájába kerültek, ugyanis csak most készítenek elő több olyan pályázatot, amelyek az infrastrukturális fejlesztéseket érintik.

Messze viszi Simon nevét a közelmúltban létesült gyár

„A közösségi élet azonban valóban pezseg, és az sem elhanyagolható, hogy az elmúlt 1–2 évben több sikeres vállalkozás is létesült, ami viszi a település hírnevét. Infrastrukturális téren azonban bőven van még tennivaló, hiszen nincs egy jól működő csatornahálózatunk, a megyei úton kívül nagyon kevés van leaszfaltozva, és gáz sincs a településen. Sok tervünk van, az egyik fő célunk egy sportterem építése, ugyanis több mint 560 gyerek jár a helyi iskolába, de nincs benti sportolási lehetőségük. Ezenkívül a kultúrotthon felújítására, utak javítására, csatornahálózat kiépítésére, és vízház-építésre szeretnénk pályázni. Infrastrukturális szempontból Csatószegen is ugyanez a helyzet, viszont a közösségi élet szempontjából valóban vannak lényeges különbségek a két település között” – mondta Kozma.

Bíró László, Madaras polgármestere szerint nagyon színvonalas az említett dolgozat, de azért is nem tudták a települést a legkiemelkedőbb pozícióba helyezni, mivel 2002-ben alakult újra a község, és így csak azóta tudott elindulni a fejlesztési folyamat.

„Ez a minősítés elsősorban a közösségnek köszönhető, és véleményem szerint nagyon helyénvaló ez az eredmény. Sok tennivalónk van még, mert az egy dolog, hogy feltörekvő a település, de nem elég ezt tudomásul venni, hanem nagyon sokat kell még dolgozni. A közbirtokossággal, az egyházzal és az iskolával való együttműködés elengedhetetlen, ha egy jó összhang alakul ki, akkor még jobb minősítést szerezhetünk. A civil szervezeteknek is nagy szerepet szánunk, ugyanis az ő munkájuk is nagyon fontos. Elsősorban az alapinfrastruktúra kiépítését tartottuk szem előtt, de ennek a befejezése után ugye élni is kell. Kiemelkedő helyen van a turizmusfejlesztési programunk, és egy okos gazdálkodásra szeretnénk berendezkedni. Nagy hiányt jelent egy kultúrház, ezért szeretnénk egy közösségi multifunkcionális központot létrehozni” – emelte ki Bíró.

Csicsó polgármestere, Péter Lukács elmondása szerint céljuk, hogy a jövőben átkerüljenek a sikerorientáltak kategóriájába. „Törekvés van, a legnagyobb projektünk a kanalizálás volt, dolgozunk az utcák aszfaltozásán, és a különböző rendezvények is beindultak. Sok civil szervezet működik, akik megszólítanak egy-egy bizonyos célközönséget, de van még javítani való ezek működésén is. A jövőben elsősorban a közösségi életen szeretnénk javítani az infrastrukturális fejlesztések és a civil szervezetek megerősítése által. Cégeket is próbálunk ide csalogatni, és a turizmust is fel szeretnénk lendíteni” – hangsúlyozta Péter.

Ferencz Tibor, Szépvíz polgármestere elmondta, nem igazán lát különbséget a községközpont és a hozzá tartozó települések között.

Több csíkszéki bolt polcairól is beszerezhetők a szépvízi tejfeldolgozó termékei

„Borzsova és Szentmiklós is törekvő, egyiket sem mondanám passzívnak. Szépvízen valóban több rendezvény van, de ha mi szervezünk valamit, az az egész községnek szól, és mind a három faluból részt vesznek a lakók. Az elmúlt években nagyon sok minden történt, infrastrukturális szempontból szinte minden kész van, valamint annyi rendezvényünk van, hogy mindjárt nem tudjuk számon tartani. Állandó jelleggel történik valami, mozgósítva van a közösség, szerintem a feltételek egy városéhoz hasonlóak. Jelenleg az utakat kiépítésével foglalkozunk, a vízelvezetés, a járdák és a zöld övezetek is beletartoznak. Nálunk nem létezik olyan utca, amelyben ne lenne virágágyás. Az biztos, hogy mindig van valami tennivaló” – tette hozzá Ferencz.

Szentmárton polgármestere, Gergely András érdeklődésünkre elmondta, mindent megoldottak, ami az alapinfrastruktúrát illeti. „Azon kevés alcsíki települések közé tartozunk, amelynek kiépített víz- és csatornahálózata, valamint földgáz vezetéke van. Egy sor olyan szociális, kulturális és sportberuházást is eszközöltünk, ami nem nagyon van a régióban. Felújított könyvtárközpontunk van, ami több rendezvénynek is otthont ad, ezenkívül létrehoztunk egy modern egészségügyi házat is. Azonban a községközpontot Csekefalvától nem lehet elválasztani, hiszen egybeépült településekről van szó. A végeken valóban van némi visszalépés, de nincs különbség a kettő között: egy kívülálló azt sem tudja, hogy hol végződik Szentmárton, s hol kezdődik Csekefalva. A fejlesztések is mindkettőt érintették, a rendezvények is mindkét település lakóinak szólnak. A jövőben az alapinfrastruktúrán túl finomításokra van szükség, a kis utcák aszfaltozása, a művelődési ház felújítása következik, és még szeretnénk egy regionális polgárvédelmi riasztási központot megépíteni” – avatott be terveibe Gergely.

Dánfalva polgármestere, Bőjte Csongor Ernő szerint a településen minden adott, így akár a sikerorientáltak kategóriába is kerülhettek volna. „Nincs ekkora kimagasló különbség, az infrastrukturális fejlesztésekkel jól állunk, az egyesületeink és civil szervezeteink jól működnek, van fúvós- és vonószenekarunk, tehát amit a sikerorientáltak elmondtak, abból nálunk sincs nagy hiány semmiből. Az biztos, hogy feltörekvők vagyunk, hiszen az utóbbi években rengeteg fejlesztés történt, és az a lényeg, hogy a helybéliek jól érezzék magukat, illetve itthon próbáljanak boldogulni: ez a mi prioritásunk. Egy összetartó közösséget próbálunk kialakítani, a jövőben egy tangazdaságot építenénk a középiskola mellett, hogy akik nem szeretnének gimnáziumban továbbtanulni, kapjanak egy olyan képzést, amellyel a mezőgazdaságban bárhol el tudnak helyezkedni. A Dugás-fürdőt is szeretnénk felújítani, modernizálni” – hangsúlyozta Bőjte.

Gyimesközéplok polgármestere, Gergely Károly megkeresésünkkor elmondása szerint még nem olvasta a cikket, így nem tudott véleményt alkotni a kutatásban elfoglalt helyzetükről.