Hallgatóink szakmai képzésen a virtuális valóságban

Hírek Hallgatóink szakmai képzésen a virtuális valóságban

2016. december 20.

A fiatalok képzésében látja a jövőt Stefan Burckhardt német üzletember, az Engmatec Kft. csíkszeredai munkapontjának vezetője. A modern technikák megismerésének, illetve a mentalitás átformálásának céljából a cég szakmai utat szervezett Németországba végzős egyetemisták számára. A fiatalokat mi is elkísértük.

forrás: szekelyhon.ro

A fémiparban érdekelt németországi Engmatec Kft. cégvezetője, Stefan Burckhardt egy korábbi beszélgetésünk alkalmával elmondta, véleménye szerint az a legnagyobb probléma Székelyföldön, hogy a fiatalok az iskola elvégzése után nem fordítanak még legalább 2–3 évet arra, hogy továbbképezzék magukat, és elmondhassák, hogy igazán értenek valamihez, inkább kimennek külföldre valamilyen mezőgazdasági munkát végezni a gyors pénzszerzési lehetőség miatt.

Az üzletember célja az említett mentalitás megváltoztatása, ennek érdekében pedig ellátogatott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai, illetve marosvásárhelyi karaira, és egy németországi szakmai útra hívta az érdeklődőket, akik a szakterületükhöz kapcsolódó innovatív technológiákat ismerhettek meg.

A lehetőséggel négy végzős egyetemista élt, a csíkszeredai karról Tamás Lehel és Gál Brigitta gazdasági informatika szakos hallgatók, illetve Marosvásárhelyről Gábor László és Márton Lóránd mechatronika szakos hallgatók jelentkeztek az útra. Török Sándor ügyvezető igazgató, Felszegi Lóránt Csaba rendszergazda és Pap Hunor sofőr biztosították a zökkenőmentes körülményeket, illetve a kommunikációs nehézségek leküzdésében is segítettek.

Nyolcfős csapatunk kedd éjjel indult el Stuttgart irányába egy mikrobusszal. Az út során Török Sándor elmondta, nem ez az első eset, hogy hasonló utat szerveznek fiatalok számára, és bár nem kevés anyagi hozzájárulást jelent ez a cég számára, befektetésként tekintenek a hasonló kezdeményezésekre. Kihangsúlyozta, a cég elképzelései szerint megéri a fiatalokba fektetni, és nem költségnek fogják fel az ilyen utakra fordított összeget, mi több, a képzésen résztvevőknek egy tanulmányi szerződést is felajánlanak: az egyetem befejezéséig havonta biztosítanak számukra egy bizonyos összegű ösztöndíjat, emellett pedig dolgozhatnak náluk, így betekintést nyernek a szakma gyakorlati részébe is. Hozzátette, a szakmai úton részt vevő négy végzősnek is biztosítanák a támogatást azzal a kikötéssel, hogy tanulmányaik elvégzése után náluk vállalnak munkát.

A program szakmai része csütörtök reggel kezdődött, első utunk az ESI Group stuttgarti székhelyéhez vezetett, amelyet 2011-ben nyitottak meg. Az ESI Group egy a világvezető virtuális prototípus szoftverfejlesztői megoldásokat kínáló vállalkozások közül. A virtuális prototípus szoftverük szimulálja a termék viselkedését a tesztelés, a gyártás és a valós használat során.

A virtuális valóság (VR)

György Péter magyar esztéta, médiakutató, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatójának meghatározása szerint a virtuális valóságon a digitális technikával létrehozott világot, és az általa felkeltett perceptuális élmény egészét értjük. A virtuális valóság úgy is meghatározható, mint olyan számítógéppel létrehozott környezet, amelyben a felhasználó is jelen van. A VR-ben a program használója egy sisakot, vagy egy speciális szemüveget illeszt a fejére. A megjelenített tárgyak megközelíthetők, a program felhasználója kölcsönhatásba léphet velük. A virtuális valóságra jellemző az immerzivitás (belemerülés), illetve az interaktivitás úgynevezett real time jellege, vagyis a számítógép késedelem nélkül, vagy nagyon kis késéssel válaszol, ami az azonnali reagálás benyomását kelti a felhasználóban.

Manfred R. Müller üzletfejlesztési menedzser a helyszínen elmondta, jelenleg 40 országban 12 ezer alkalmazottjuk van. Főleg az autóiparban érdekeltek, a tervezést, építést és fejlesztést egy virtuális térben végzik, amelybe mi is tekeintést nyerhettünk. Tájékoztatásuk szerint két szinten valósul meg a munka, először a számítógépen, majd teljes felszereléssel interaktívan terveznek a virtuális valóságban. Két csoportra osztottak, először speciális szemüvegekkel egy vásznon kísérhettük figyelemmel a nem mindennapi megoldásokat. A különböző gépek teljes valóságukban jelentek meg a szemünk előtt, minden oldalról megvizsgálhattuk őket, ha leguggoltunk, be is leshettünk alájuk. Bemutatták, miként tudják szétszedni vagy összerakni a különböző darabokat.

A gépeket el lehet helyezni a valóságban tervezett helyükre, illetve ki lehet próbálni, hogy a velük dolgozók számára mennyire lesz kényelmes majd a munka. A darabok méretét és súlyát is szabályozni tudják, így minden adott ahhoz, hogy tényleg egy valós képet állítsanak össze a gépekről, amelyeket probléma esetén természetesen sokkal könnyebb és olcsóbb módosítani, mint egy valóságban elkészített társukét.

Második alkalommal már az interaktívabb rész következett, egy speciális sisakkal és két karral „szereltek fel” bennünket, melynek hatására egy másik dimenzióba érezhettük magunkat. Míg valójában egy üres szobában álltunk, azt érzékeltük, hogy egy tárgyakkal teli helyiségben vagyunk, és a kezünkben tartott eszközök helyén a virtuális kezeinket láttuk. Így aztán asztalokat mozgattunk, különböző tárgyakat tettünk egyik helyről a másikra, sőt, még autókereket is cseréltünk a virtuális valóságban.

A valóságba visszacsöppenve a Harro Höfliger Verpackungsmaschinen (csomagológépek) GmbH-hoz látogattunk Allmersbach im Talban. A gyártó- és csomagoló berendezésekkel foglalkozó cég szilárd és folyékony termékek csomagolását végzi saját fejlesztésű gépekkel, többek között gyógyszereket, tisztítószereket, élelmiszeripari termékeket csomagolnak. Azokat a fiatalokat, akik a középiskola elvégzése után nálunk szeretnének elhelyezkedni, egy kettőtől öt évig terjedő képzésben részesítik már az iskolai éveik alatt. A duális képzésnek köszönhetően így a fiatalok tanulmányaik 60 százalékát a gyárban, és 40 százalékát az iskolában töltik. Jelenleg körülbelül 100 fiatalt képeznek az erre kialakított műhelyben. A cégnél tett látogatás során megtekinthettük a munkálatok teljes folyamatát: a megrendelő elhozza a termékét, ők pedig kitalálják, hogyan csomagolják, illetve hogyan töltik fel.

Pénteken is meglátogattunk egy hasonló céget: az Optima csomagolócég innovatív csomagoló- és töltőgépek gyártásával foglalkozik, székhelye Schwaebisch Hall. Itt többek között pelenkákat, édességeket, kozmetikai cikkeket, gyógyszereket csomagolnak szintén saját fejlesztésű gépekkel. Érdekesség, hogy például az AVON szépségápolási termékeinek csomagolását is itt álmodják meg és készítik el. A termékek csomagolásának tervezési és megvalósítási szakaszait itt is megnézhettük: az egyik gép például egy perc alatt 750 darab, azaz 55 csomag pelenkát csomagol be. A virtuális valóságban tett utazásunk sem ért véget a csütörtöki megállónknál, ugyanis pénteken ellátogattunk az itek GmbH-hez , ahol a csomagoláshoz használják fel a virtuális valóságot. A cég Schwäbisch Hallban működő VR Center-énél 15 alkalmazott dolgozik, technikai fejlesztésekkel foglalkoznak az egyedi gépek gyártásában. Azt a fotorealisztikus megoldást követhettük figyelemmel, mely során az egyszerű képből háromdimenziós, valós képet hoznak létre.

Hasznos és tanulságos út

A csapat péntek délután indult haza egy intenzív és nem mindennapi tapasztalatokat nyújtó terepszemle után. Az mindenképp kijelenthető, hogy a virtuális valóság mellett a mindennapok is teljesen más képet mutatnak a hazai állapothoz képest: Németországban mindenki nyugodtabb, a cégeknél zene mellett, nyugodt körülmények között dolgoznak, mindenhol tisztasággal és szervezettséggel találkoztunk. A fiatalok továbbképzésére szemmel láthatóan nagyobb hangsúlyt fektetnek, bennük látják a jövőt, és erre hajlandóak is pénzt, időt, és energiát áldozni.

A szakmai úton részvevő egyetemisták elmondása szerint sokat tanultak, és örültek annak, hogy olyan dolgokkal találkozhattak, amelyekre itthon nem adódhat lehetőségük. „Mikor jelentkeztem erre az útra, nem igazán tudtam, mi fog rám várni. A céges bemutatók után aztán kitisztult a kép, nagyon izgalmas pár napon vagyunk túl, megtapasztalhattuk a virtuális valóságot. Már számtalan területen használják ezt a technológiát, például az autóiparban törésteszteket tudnak szimulálni, és ezzel rengeteget lehet spórolni. Érdekesnek tartom és el is tudom képzelni magam ebben a szakmában, holott nem pontosan ez a mi szakterületünk” – hangsúlyozta Gál Brigitta. Török Sándor ügyvezető igazgató hozzátette, ezzel nem engedik el az egyetemisták kezét, ugyanis januárban az Engmatec Kft. csíkszeredai munkapontjára várják őket, ahol újabb megbeszélést tartanak.

Hírek