Az évek teltek, a célok maradtak

Média Rólunk írták Az évek teltek, a célok maradtak

2017. április 20.

Habár az első Székely Kongresszus óta több mint száz esztendő telt el, a megoldásra váró problémák jottányit sem változtak: a hétvégi, harmadik Székely Kongresszus és Konferencia résztvevői is – akárcsak elődeik 1902-ben – többek között Székelyföld gazdasági felemelkedésére és az elvándorlás megakadályozására próbálnak megoldást találni.

forrás: szekelyhon.ro

Száztizenöt, illetve tizenöt év után harmadjára is megszervezik a Székely Kongresszust három erdélyi helyszínen. Az április 20–22. közötti rangos esemény célja olyan közpolitikai javaslatok megfogalmazása, amelyek elősegítik a székelyföldi régió fejlődését. A csíkszeredai állomás fő témái az önkormányzatok és az intézmények, a vállalkozók és vállalkozások, illetve a vidék és az agrárium szerepe. Három helyszínen, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön párhuzamosan zajlik április 20–22. között a 3. Székely Kongresszus, amely a régió modernizációját elősegítő tudományos konferencia lesz – ígérik a szervezők. A konferenciát a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Marosvásárhelyi és Csíkszeredai Kara, valamint sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata, illetve a térség három múzeuma – a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum és a Csíki Székely Múzeum –, valamint a Székelyföldi Regionális Tudományi Társaság szervezi. Marosvásárhelyen, a Sapientia egyetemen többek közt a nyelvi jogokról, a székelyföldi értéktárról és a Székelyföld társadalmi állapotáról hangzanak el előadások, míg Csíkszeredában a felsőoktatási intézmény épületében a regionalizmus földrajzi és településhálózati vetületeiről, a régióépítés szerepéről és gazdasági kérdésekről lesz szó. Sepsiszentgyörgyön egyebek mellett a székelyföldi oktatás helyzete, az épített örökség állapota, valamint a közösségi gazdálkodással kapcsolatos témakör kerül terítékre. A konferencia ingyenes és nyitott minden érdeklődő számára, munkálatainak végeztével az elhangzott előadások alapján szakmai csoportok fognak dolgozni annak a közéletben való hasznosításán, értékesítésén. Javaslatok a döntéshozóknak A csíkszeredai konferencia főszervezője, Kassay János egyetemi adjunktus érdeklődésünkre elmondta, az ötlet még 1902-ben fogalmazódott meg, akkor szervezték az első kongresszust Tusnádon, majd csak száz évre rá, 2002-ben Tusnádfürdőn szerveztek újabb székely konferenciát. „A Székely Nemzeti Tanács és a Sapientia egyetem közös ötlete volt, hogy újra megszervezzük a Székely Kongresszust. Azért tartjuk fontosnak, mert úgy gondoljuk, szükség van egy széles konszenzuson alapuló jövőképre, amely elsősorban a helyi, székelyföldi értelmiség részéről megfogalmazott jövőkép kell legyen. Ennek megvalósítását közpolitikai javaslatok alapján tartjuk kivitelezhetőnek, és ezért született egy egész Székelyföldet átfogó kongresszus, amelynek egy-egy adott témában helyszínenként különböző politikai javaslatai lesznek. Az eredmény az lenne, hogy helyi és megyei döntéshozók számára kínáljon a kongresszus valamilyen fajta irányvonalat, és ebből reményeink szerint egy térségi közös gondolkodás születhet. Azt szeretnénk, hogy az előadásokon konstruktív viták alakuljanak ki, amelyeknek le lehet jegyezni néhány mondatát, és konkrét javaslatok hangzanak el arról, hogy mondjuk mit kell tegyenek az önkormányzatok azért, hogy Székelyföld épüljön, és elsődlegesen egy kulturális régióként tudja felmutatni magát, másodlagosan pedig egyfajta gazdasági régióként is meg tudjon jelenni” – magyarázta Kassay. A csíkszeredai eseményről A csíkszeredai helyszín témái között kiemelt helyet kapnak a székelyföldi regionalizmus, a székelyföldi gazdaság helyzete, az önkormányzati együttműködés, illetve a helyi és regionális fejlesztések kérdései. A konferencia első napján, pénteken a nyitóelőadásokat követően 16 és 20 óra között három szekcióra osztva vitatják meg a különböző témákat, a nap végén pedig a felvezető előadásokat és a vitákban elhangzottakat a szekcióelnökök összesítik, és közpolitikai javaslatokká alakítják át. Ezeket a konferencia második napján egy közös plénumon mutatják be és vitatják meg. A konferenciát pénteken 14.30-tól Lázár Ede, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának dékánja nyitja meg, majd 15.40-ig a nyitóelőadások következnek. Ezután kezdődnek a szekcióelőadások, ezek a három tematikában párhuzamosan zajlanak majd. Az első szekció témája Az önkormányzatok és az intézmények szerepe a székelyföldi régióban, a második szekció a Vállalkozók és vállalkozások Székelyföldön tematikára épül, a harmadik szekció témája pedig A vidék és az agrárium szerepe Székelyföld gazdaságában. Szombaton 10 órától tartják a konferencia záró plenáris ülését, ahol a fejlesztési irányok és a közpolitikai javaslatok megfogalmazása és megvitatása zajlik majd. A részletes program megtekinthető a rendezvény honlapján (http://www.szekely-kongresszus.ro/magyar.htm). A Székely Kongresszus hagyományáról Habár az első székely kongresszus óta több mint egy évszázad telt el, Székelyföld megoldásra váró problémái ugyanazok maradtak. A Székely Kongresszus hagyománya összefügg Székelyföld modernizációjának a kérdésével: az első, 1902-es tusnádi székely kongresszus célja inkább gyakorlati – közpolitikai – volt, azaz megakadályozni Székelyföld teljes elszegényedését és lakosságának kivándorlását. 2002-ben a tusnádi kongresszus századik évfordulóján megszervezett Székelyföld-konferenciának viszont egyrészt tudományos, másrészt közpolitikai jellege volt.