Halász Brigitta

Kommunikáció és PR szak
Budapesti Corvinus Egyetem
Magyarország

Az Erasmus+ egy akkora kihívást biztosít a tapasztalni/tanulni vágyók számára, legyen az bármilyen formában, érdeklődési körben, amit határozottan nem hagyhattam ki az egyetemi éveim alatt. Mindenképpen az élményszerzés az, amiből a legtöbbet lehet tanulni, ha mi tapasztaljuk meg, vagy ha akár megállunk pár pillanatra csak szemlélni a környezetet – éppen ezért volt olyan kitűnő választás Budapest. Hát mi más, ha nem nyüzsgés az élet a fővárosban, ahol eljutni A-ból B-be önmagában egy utazásnak számít.

Ajánlásra választottam a Budapesti Corvinus Egyetemet, amiért határozottan nagyon hálás vagyok. Az egyetem önmagában egy kis világnak számít, ahol szinte minden nemzetiségű diák megfordul éppen ezért is olyan könnyű gyakorolni az angol nyelvet, mert valamilyen szinten állandóan belebotlik az ottléte során az ember. A Corvinuson a diákoknak nem kell tartaniuk attól, hogy különböznének társaiktól, akárcsak a városban, mindenki megtalálja a saját maga helyét benne.

Akárcsak a Bazi nagy Görög lagziban nagycsaláddal költöztem fel a kollégiumba, ami 45 percre volt az egyetemtől, így a mindennapi utazások alkalmával lehetőségem nyílt érdekes emberekkel találkozni, többnyire a metrókon. Az egyetem mivel helyileg pontosan a Duna partján fekszik egyik legkellemesebb emlékem a reggeli kávézások voltak, amiket az ott megismert diákokkal fogyasztottam még órák előtt. Apropó kávé, kedves olvasó, amennyiben kávérajongó vagy és ezt olvasod, ajánlom, hogy Pesten a megszokott Starbucks helyett bátran keress fel új helyeket, mert garantálom, hogy tudnak meglepetéseket okozni.

A kollégiumi környezet nyugodtnak számított, ahol a konyhán az ember sokszor csak azért főzte tovább az ebédre szánt rizst, hogy beszélgethessen. Így sikeredett egyik alkalommal, hogy egy kedves fiú arra kért segítsek a magyar nyelv tanulásában, ami sokkal nehezebbnek bizonyult, mint én azt elsőre képzeltem.

A féléves mobilitásom alatt a következő tantárgyakat tanultam: Introduction to International Relations, Intercultural Communication, Business Ethics, Serving International Customers, Egyedi projektek vezetése és Tevékenységmenedzsment. Az órákon az elméleti anyagok átadásán túl nagy hangsúlyt fektettek a gyakorlatias feladatokra, amelyekben kipróbálhattuk az órán elhangzottakat. Két tantárgy kivételével minden órán voltak csoportos feladatok, amelyek az év végi jegy nagy részét képezték, illetve magát a vizsgát helyettesítették. A legtöbb tantárgyhoz a félév során tartozott egy vendégelőadó is, aki a tantárgyhoz kapcsolódóan mutatta be az adott céget, ahol dolgozott: beszéltek az MVM Dome sportcsarnokról és a Groupama Arénáról, tartottak előadást a Johnson & Johnsontól, a Hogan Assessmentstől, érkezett vendégelőadó a Partiumi Keresztény Egyetemről és egy év végi feladat keretén belül volt szó a Fressnapfról. Számomra a legemlékezetesebb óra az Intercultural Communication volt, amelyik alkalmával az utolsó óra keretén belül a különböző országokból és kontinensekről érkező diákok bemutatták saját kultúrájuk, ételeket kóstolhattunk, öltözködési tradíciókat és más szokásokat ismerhettünk meg, amelyek elsőre furcsának tűntek, de magyarázattal teljesen logikusak voltak. Az órák többsége kettő kivételével angolul folytak, amelyek nagyban elősegítették az angol nyelvben való fejlődést – a korábban említett csoportos feladatokban pedig azt szerettem a legjobban, hogy alkalmam volt különböző nemzetiségű diákokkal együttműködni, miközben megtanítottak arra, hogy más szemszögből is nézhetem a dolgokat.

Hétköznaponként, két óra között is szívesen töltöttem időt az egyetemen az épület különlegessége miatt. Az óráim többségét az új épületben tartották meg, ahol minden tantárgy keretén belül más diákokkal vettem részt az órákon. Két tantárgy kivételén kívül angolul folyt az oktatás, ami elsőre nagyon ijesztőnek hangzott, egy hónap elteltével mégis teljesen természetesnek tűnt számomra, hogy a környezetemben az egyetemen belül kevés magyar szót lehet hallani. Az órák keretén belül volt alkalmam vendégelőadók bemutatóján részt venni, ahol meséltek a Groupama Aréna és MVM Dome sportcsarnokról, egy csoportos feladat keretén belül a Fressnapfról tartottak előadást, de érkezett előadó a Johnson & Johnson-tól és az otthoni lakóhelyemhez közeli egyetemről is.

Az egyik kedvenc órám az Intercultural communication volt, ahol a legutolsó órán a diákoknak be kellett mutassák saját országuk kultúráját: így könnyedén megérthettük az ázsiai szokások lényegét, hasonlóságot ismertünk fel az európai országok között, és megtanították, hogyan ejtsük ki országoknak a nevét helyesen.

A tárgyakat szerencsésen lehetett év közben teljesíteni, prezentációk, csoportos feladatok és kisebb tesztek helyettesítették néhány helyzetben magukat a vizsgákat.

Helybéli diákok vezettek körbe a fővárosban, így a turisztikai látványosságokat nem egyszerűen csak megnézhettem, de különböző történeteket is társíthatok hozzájuk az idegenvezetésnek köszönhetően. Mint minden igazi turista megnéztük a várat, a parlamentet, a Szent István Bazilikát, az óriáskerékről csodálatos kilátás nyílott a fővárosra, hétvégenként a Városligetben olvastam, május elsejét a Margit – szigeten töltöttük, ami pedig kihagyhatatlan leutaztunk egy hétvégére a Balatonra. Az egyik legizgalmasabbnak a pókkiállítást tartottam, mert Budapesten minden is megtalálható, csak keresni kell. 

Összességében el tudom mondani, hogy az egyetemi évek egyik legemlékezetesebb része az Erasmus+, amiről biztosan tudom, hogy haragudtam volna magamra, ha kihagyom. Megannyi dolgot lehet tanulni abból, hogy idegen kultúrából érkező diákokkal van összezárva az ember egy fél évig. Bár csak Magyarországra mentem az egyetem légköre mégis egy olyan érzést keltett az emberben, mintha a világ egy teljesen másik pontján lennék. Ez az alkalom lehetővé tette azt számomra, hogy egy teljesen másik szemszögből tekintsek a világra és egyben megadta azt a nyüzsgést, állandó változást is, ami nagyban jellemzi Budapestet. Örülök, hogy részese lehettem annak a kalandnak, amibe, ha belevág az ember saját maga alakíthatja annak minden egyes pillanatát.

Az Erasmushoz nem kell semmi más csak te, a kíváncsiságod és az, hogy merj kilépni a komfortzónádból.