Maricza Loránd, Gazdasági informatika szak II. év

Szegedi Tudományegyetem

Amikor beiratkoztam az egyetemre, eldöntöttem, hogy mindenféleképpen, ha lehetőségem van rá pályázok Erasmusra. Sokat hallottam már a programról korábbi résztvevőktől. Mindegyikük felejthetetlen élményekről és tapasztalatokról számolt be.

A felejthetetlen élmények mellett a nyelvtanulás volt még fontos motiváció ahhoz, hogy pályázzak. Tudtam, hogy egy idegen nyelvet leghatékonyabban úgy tudok elsajátítani, ha az adott nyelvet beszélőkkel vagyok körülvéve és ezáltal rávagyok kényszerítve a mindennapi idegennyelv használatra.

Több helyre is pályáztam és végül a Szegedi Tudományegyetemre volt lehetőségem elmenni egy félévet tanulni. Az első napon amikor leutaztam, még nem volt szállásom mert aznap lett volna az a program amikor végigjárják az Erasmus-os diákokkal a lehetséges szállásokat, ami viszont elmaradt a vírus miatt. Szerencsémre volt egy csoport ahol ezeket a lakásokat meghirdették így feltudtam venni a tulajdonosokkal a kapcsolatot. Az első lakásban amelyet személyesen mutattak meg a kialakult helyzet miatt, volt egy szoba amely nagyon megtetszett, így el is dőlt hogy hol hajtom le a fejem az elkövetkezendő hónapokban. Az egyik sugárútra nézett hatalmas ablakokkal, csodálatos fákkal az ablak előtt. Az első néhány napban egyedül voltam a lakásban, mert a többi három lakótársam még karanténban volt, vagy még nem érkezett meg a városba.

Nagyon nagy előny volt számomra, hogy mind a hárman külföldiek voltak, hiszen a hibrid tanmenet miatt a tanárok szerre döntöttek úgy, hogy a tárgyaik oktatását online folytatják. Ezáltal pedig veszélyben volt a hatékony nyelvtanulási környezet.  Két olasz nemzetiségű fiúval és egy francia lánnyal sodort össze a sors. A poén kedvéért az egyik olasz fiú nagyon jól beszélt magyarul és persze kérte a segítségemet amelyet szívesen nyújtottam, természetesen kissé féltve az angol fejlődésemet. Az első találkozástól kezdve nagyon jól kijöttünk egymással. Nagyon jó tapasztalat volt ilyen nyitott emberekkel találkozni és együtt élni egy ideig. Én voltam a legfiatalabb, ezért kicsit úgy kezeltek mintha az öccsük lennék. Ez tetszett nekem. Nagyon sokat meséltek és rengeteget tanultam tőlük. Mindenhová együtt mentünk, együtt tanultunk. A könyvtár volt a törzshelyünk, amely egy nagyon vagány, új építésű épület volt. Sajnos a későbbiekben a szabályozások miatt bezárták. Ekkor a szobám lett az új könyvtár ahol minden nap együtt tanultunk. Úgy gondolom, hogy ez a félév alatt olyan kapcsolat alakult ki köztünk amelyet mindannyian szeretnénk fenntartani a későbbiekben. A részükről meghívással Franciaországba és Olaszországba, a részemről visszahívással;és ha a lehetőségek engedik Európában egy fesztiválon való találkozás tervével búcsúztunk el egymástól.

November közepén vezették be azokat az új rendeleteket a vírus terjedésének lelassítására amely leginkább befolyásolta a programot. Előtte rendszeresen jártunk kocsmákba és Erasmus programokra. Az Erasmus programokat külön kiemelném, mert nagyon jól szervezték meg az Erasmus mentorok. Minden héten minimum kettő, de általában három program volt. Úgy szervezték a heteket, hogy legyen egy sportolással egy kocsmázással, vetélkedőkkel, kvízekkel és egy a város fontos helyszínnel kapcsolatos program. Ez nagyon tetszett, hiszen mindent megszerveztek nekünk, hogy találkozhassunk a többi Erasmus-on részvevő diákokkal. Ez volt a legjobb lehetőség az egész program alatt arra, hogy többet megtudjunk a világról, más kultúrákról, máshogyan gondolkozó emberekről. Megismerkedtem Indiaiakkal, Törökökkel, Kazahstániakkal, Oroszokkal, Amerikaiakkal.. és még sorolhatnám. Hatalmas élmény!

November közepe után sajnos ezek a programok megszűntek, a kocsmák és a könyvtár bezárt. Kezdeti szomorúságunkból kilábalva hamar feltaláltuk magunkat. Elkezdünk többet kirándulni, és önálló programokat szervezni. Szerencsére ekkorra már elegendő kapcsolatunk volt, hogy továbbra is sok programlehetőségünk legyen, hiszen mint mi úgy mások is feltalálták magukat és önálló programszervezésekbe kezdtünk. Így hamar rendeződtek soraink. Bejártuk a közeli Nemzeti parkokat, városokat. Sokat futottunk csoportosan a közeli gyönyörű parkban és persze továbbra is házibulikat, társas estéket szerveztünk, amelyek ettől kezdve vagy hamar kezdődtek, hogy 20:00 óráig mindenki hazaérjen vagy sokáig tartottak, hiszen 6:00 órakór lehetett újra kimenni az utcákra.

Az oktatás, ahogy már említettem, nagyon hamar többnyire online tanmenetre állt át aminek persze nem örültem. Ettől függetlenül az oktatás minőségével nagyon megvoltam elégedve. Szerencsére pont a kedvenc professzorom volt az, aki ameddig csak a lehetőségek engedték nem állt át online oktatásra. Nagyon jó volt angolul hallgatni az előadásokat. A többi tárgyak esetében, amelyek online tanmenetre álltak át, nem volt meg az az élmény, amelyet személyes megjelenés esetében tapasztaltam. Nagy előny volt, hogy több tárgyból is csoportokat kellett kialakítani, akikkel a későbbiekben együtt dolgozva oldottuk meg a rendszeresen kapott feladatokat. Ez volt a másik nagy lehetőség az ismerkedésre és a nyelvhasználatra. Ezekben a csoportos munkákban is nagyon sok új diákkal ismerkedtem meg és sok jó tapasztalatot szereztem.

A nyelvtanulás mellett, ami a későbbiekben mindenképpen előnyömre válhat, többek között a mások elfogadása, az önállóság, a kapcsolatépítés készsége és másokkal való együttműködés. Nagyon sok hiányosságomra derült fény a félév alatt, amelyek ezelőtt nem tudatosodtak bennem. Ezt is nagyon hasznosnak találom.

Azoknak, akik gondolkoznak, hogy pályázzanak, elsősorban, azt ajánlanám, hogy mindenképp lépjék meg, hiszen tényleg felejthetetlen élményeket, kalandokat és nagyon nagy fejlődési lehetősét jelent a program. Akik pedig már meghozták ezt a helyes döntést azt ajánlanám, hogy legyenek nagyon felkészültek. Olvassátok el rendesen a szabályzatot és vegyetek komolyan minden utasítást, határidőt és teendőt, hogy ez ne befolyásolja a kint lét élményét. Ha valamitől tartotok a pályázattal kapcsolatban, ne vegye el a kedveteket. Biztos vagyok benne, hogy hamar megfogjátok tapasztalni azt, hogy nagyon sok segítség van, és minden probléma megoldódik. Nagyon megvoltam elégedve az Erasmus-t lebonyolító koordinátorokkal, mind a küldő- és fogadó intézményben, akik a legtöbb segítséget nyújtották. Továbbá lehetőségetek lesz diákokhoz is fordulni segítségért, akik ugyancsak nagyon segítőkészek és informáltak. Úgyhogy nincs kifogás! :)

Nagyon intenzív szemeszteren vagyok túl. Rengeteg szakmai tapasztalattal gazdagodtam. Hogy igaz volt-e amit mondtak a felejthetetlen élményekről? Naná! Én is begyűjtöttem ezeket az élményeket és tapasztalatokat, amelyek birtokában lelkesen tudom bíztatni azokat akik gondolkoznak azon, hogy pályázzanak.

2021.06.28.