Július 13-a és augusztus 11. között a Palimpszeszt Kulturális Alapítványnál dolgoztam gyakornokként, mint a szervezet online magazinjának, a prae.hu-nak hírszerkesztő- és újságírója. A rövid távú, egy hónapos vegyes mobilitási program online komponensét leszámítva (amelyre július 7-én került sor) a munkavégzés helyszíne Budapest volt. Ott-tartózkodásom alatt egy új, színes és izgalmas szakmai világba nyertem betekintést, amely mind szerkesztői-írói, mind emberi szempontból mély benyomást tett rám.
A mobilitási program első napján egy szerkesztőségi ülésen vettem részt, ahol megismerhettem a csapat egy részét - bár a nyárközépi időszaknak köszönhetően többükkel egyszer sem találkoztam személyesen, csak online tartottuk a kapcsolatot. Emellett elkészítettük az online szerkesztői profilomat, amellyel hozzáférést kaptam a magazin szerkesztéséhez, és megismerkedtem a platformok, hírportálok működési módjával.
A technikai kérdések mellett azt is tisztáztuk, hogy milyennek kell lennie egy jó hír-cikknek: hogyan adjak címet, milyen funkciót tölt be az alcím, mely információkat érdemes kiemelni, és milyen online forrásokat használhatok fénykép-kereséshez az egyes hírekhez.
A munkavégzésem fő fókuszában kulturális hírek szerkesztése állt, elsősorban az MTI Nemzeti Hírügynökség híreinek átvétele, szerkesztése és publikációja. Ez többnyire az ott megjelenő, általam relevánsnak ítélt információk rövidítését vagy épp kibontását, csiszolását, vizuális anyag keresését és címadást jelentett. Emellett, a szerkesztők által direkt módon továbbított kulturális hírekkel is foglalkoztam, amelyek nem hírügynökségektől, hanem egyenesen a különböző kulturális intézményektől - fesztiváloktól, színházaktól, moziktól - érkező információk voltak.
Emellett, a munkavégzésem talán legizgalmasabb, de egyúttal legkomplexebb részeként, volt szerencsém részt venni egy három óra hosszú fórumon egy budapesti színház szervezésében. A beszélgetés résztvevői a kulturális élet különböző ágazataiban tevékenykedő művészek, professzorok, akadémikusok voltak, és hosszú gondolkodó- és vitaestet folytattak a Magyar Rádió - és a Magyar Nemzeti Archívum működéséről, jövőjéről. A beszélgetés egyszerre volt nagyon informatív és rendkívül sokoldalú. Az én feladatom beszámoló írás volt, amelyben összegeznem kellett a diskurzus legfontosabb kérdéseit és konklúzióit. Ez az anyag terjedelmes cikként került a honlapra, a gyakornokoskodásom leghosszabb és egyben legkiemelkedőbb munkájaként. Nem csak szakmai, de kultúrafogyaszó- és művelő személyként is rendkívüli élmény volt belelátni abba, hogy milyen beszélgetések zajlanak a “kulisszák mögött” ebben a kérdésben.
A munkám nem csak attól volt különleges, mert egy új fajta munkakörben biztosított fejlődési lehetőséget, hanem azért is, sőt, talán leginkább azért, mert mindezt Budapesten tehettem meg, a városban, amely nem csak Magyarország, de a magyar kultúra fővárosa is: hazai és nemzetközi események, az imént említett és ahhoz hasonló találkozók szünet nélkül történnek itt.
Ez, a szerkesztői munka mellett ahhoz is hozzájárult, hogy, akár a munkám részeként, vagy akár attól függetlenül is, rengeteg rendezvényen, előadáson részt tudjak venni. Kiállításokat, filmeket, gondolkodó-fórumokat hallgathattam szinte minden egyes nap ott-tartózkodásom idején. Mindez tovább mélyítette az irodalom és más művészetek iránti szenvedélyem, és egyúttal közelebb is hozott bizonyos klasszikus és kortárs művészeti-kulturális világokhoz, terekhez, műfajokhoz.
A kulturális szférába való betekintés, a hírszerkesztés és cikkírás, a különböző kapcsolódó eseményeken való folyamatos részvétel megnyitott számomra olyan irányokat és utakat, amelyek korábban ismeretlenek voltak számomra. Beleláthattam újfajta munkakörökbe, alkotói tevékenységekbe, megismerhettem a mai Budapest kulturális terei és szervezetei közül is néhányat, és beleláthattam a jelenleg aktuális alkotói-kutatói dilemmákba is. Mindez leírhatatlanul gazdag professzionális és emberi fejlődést, transzformációt eredményezett bennem. Sokkal tudatosabb, körültekintőbb, értőbb és kritikusabb szemmel térek haza ez után az egy hónapos gyakornoki program után.






Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a romániai magyarság önálló egyeteme Európában, melynek célja nemzeti közösségünk oktatásának és tudományos életének elismert szakmai színvonalon való művelése.
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszeredai Kar
Csíkszereda, Hargita megye, Szabadság tér, 1. szám, 530104
Tel.: +40-266-314-657, fax: +40-266-372-099
E-mail: csikszereda
uni.sapientia.ro