Deák Botond, III. év, Könyvelés és gazdálkodási informatika szak

Budapest, Miskin Kultúrális Szolgáltató Betéti Társaságnál

Deák Botond vagyok, 2020-ban végeztem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem  Csíkszeredai Karán Könyvelés és gazdálkodási informatika szakon és szintén ebben az évben jelentkeztem az alkalmazott közgazdaságtan és pénzügy mesterszakra. Ha most lennék választás előtt, szintén a Sapientia-t választanám. Az egyetemi éveim alatt nagyon sok tudás birtokába jutottam, ami hozzájárult ahhoz, hogy jó szakember váljon belőlem. Az egyetem sok lehetőséget tárt elém, az egyik ilyen az Erasmus+ program, melynek keretében 2019-ben másod éves hallgatóként részt vettem a tanulmányi mobilitási programban Gödöllön a Szent István Egyetemen, így nem is volt kérdés számomra, hogy az Erasmus+ szakmai gyakorlatba is belekóstolok . Minden egyetemistának ajánlom, hogy használja ki ezt a hatalmas lehetőséget és jelentkezzen az Erasmus+ bármely programára, mivel csodás élményekben lesz részük általa, fejlődnek, kapcsolatokat építenek, rengeteg tapasztalattal gazdagodnak. 

Az idei kiutazásom sokkal másabb volt, mint az Erasmus+ tanulmányi mobilitásra való készülésem, a koronavírus több megpróbáltatás elé állított, mivel amikor közeledett az indulás bizonytalanná vált, hogy valóban ki tudok utazni vagy sem, így a kiutazásom dátuma 2020 nyara helyett, 2021 februára lett. A kiutazás előtt még egy tervem füstbe ment, mi szerint személygépkocsival szerettem volna Budapestre menni, de pechemre pár nappal az indulás előtt az autóm meghibásodott, így maradt a következő opció, az autóbusz. Február 15-én eljött az indulás napja, már alig vártam, hogy találkozhassak az ottani barátaimmal, ismerőseimmel, akiket rég nem láttam. A buszmegállóban egy nagyon jó gyerekkori barátom várt rám Tamás. Viszont Magyarországon karantén kötelezettség volt, így a következő 10 napot karanténban töltöttem a barátomnál. Szerencsére csak én kerültem karantén kötelezettségbe, így barátom el tudott a szükségesekkel látni.

 Amikor kiutaztam még nem voltak korlátozások Magyarországon, viszont szerencsétlenségemre egy héttel a karanténom lejárta után elkezdődtek a szigorítások, így a viszonylag pezsgő Pesti életet abszolut nem tudtam élvezni, bezártak a vendéglátó helyek teraszai, kocsmák, színházak és minden, ahol kikapcsolódni lehetett volna. Ez viszont nem szabott gátat annak, hogy jól érezzem magam, a rég látott barátaimmal legyek, mivel sokan megvendégeltek, próbáltuk bepótolni a külön töltött időt. A lakótársaimmal is jól kijöttünk, jól éreztük magunkat, hétvégente mindig kitaláltunk valami szórakoztatót, ha már ez a vírus megnehezítette mindenki életét, így otthon ültünk, film maratonokat tartottunk, társasoztunk. A városban már könnyebben boldogultam a két évvel ezelőtti tapasztalataimnak köszönhetően, már egyáltalán nem jelentett nehézséget a tömegközlekedés használata sem. 

A szakmai gyakorlatomat a Miskin Kultúrális Szolgáltató Betéti Társaságnál végeztem, mint  menedzser aszisztens, a cég legfőkébb orosz és lengyel eredetű színdarabot, drámát fordít, kezel vagy modernizál, mível András a főnököm dramaturg a nemzeti színháznál. A munkahelyem székhelye a főnököm, András családi házában volt ahol András és a családja szeretettel fogadott, nagyon családias volt mindvégig a hangulat, épp ezért nagyon gyorsan megszoktam a munkát, segítőkészen és türelmesen álltak hozzám, bármilyen kérdéssel bizalommal fordulhattam Andráshoz. Szerettem az ott töltött időt, jó volt a munkakörnyezet is. Munkába tömegközlekedéssel jártam, mivel az iroda egy órányira volt a lakásomtól kvázi a város Budai részén volt én pedig a keleti oldalon laktam. Andrással nagyon jól kijöttünk. Korrekten viselkedett velem, ő osztotta ki a napi feladataimat, ami eleinte adminisztrációs jellegű feladatokból állt: e-mailekre való válaszolásból, dokumentumok rendszerezésből, nyomtatásból, levelek feladásáról, aminek következtében a postára is szinte napi rendszerességgel kellett járnom és a kliensekkel való kapcsolattartásról szólt. Itt nagy hasznát vettem az egyetemen szerzett tudásomnak, átláthatóvá vált számomra, hogy hogyan működnek az adminisztrációs dolgok egy cégnél. Később, ahogy fejlődtem, és egyre rutinosabb lettem egyre nagyobb feladatokat is rám bízott, mint például a számlázás, szerződéskötés. De még a céget könyvelő cég előkönyvelésében is besegítetem. Na, ekkor jól jött az egyetemen szerzett elméleti tudás és a szakmai gyakorlatainkon szerzett könyvelői tapasztalat. 

A munkámat naponta hat órában végeztem, ami számomra nagyon rugalmas volt. Így a péntek délutánom és a hétvégém mindig szabad volt.

Mindenkinek szívből ajánlom, hogy tegyen egy próbát a kisebb vállalatoknál is, mivel sokkal barátságosabb lehet a környezet, könnyebb a tanulás, mivel a figyelem nem oszlik meg, itt nem csak egy alkalmazott lehetsz a sok közül. 

Végül eljött az idő és haza kellett utaznom, ami vegyes érzelmeket keltett bennem, mivel nagyon jól éreztem magam a Budapesten töltött idő alatt, új embereket ismertem meg, tapasztalatot szereztem, fejlődtem, de másik szempontból még hiányzott az otthon melegsége, a családom, a barátaim. Nagyon hálás vagyok, hogy az ott töltött időm alatt ilyen sok csodálatos embert ismertem meg. Tiszta szívemből ajánlom az Erasmus + programot mindenkinek. Remek lehetőség, hogy új kalandokban, élethelyzetekben vesz részt az ember, nagyon sok tapasztalatot lehet szerezni általa, kilépni a konfort zónából és valami újat, valami szuperet kipróbálni.