Vissza emlékszek első éves koromra amikor csak elsuhant a fülem mellett az Erasmus szó, sokat nem tulajdonítottam neki, hallottam hogy jó lehetőség de nem próbálkoztam vele végül végzősként elhatároztam, hogy megpályázom és ez így is lett. Hosszas gondolkodás után a szakmai gyakorlatot választottam, annak is a rövid vegyes változatát, mert ez illeszkedett leginkább így végzősként a programomba, amely augusztus eleje és szeptember eleje között zajlott.
A célváros nekem egyértelműen Budapest volt a kezdetektől, vágytam már egy kissé pőrgősebb környezetre, mint az otthoni. A választásomat erősítette az unokatestvéreim közelsége is, gyakorlatilag a várostól néhány vonatállomásra laknak, így közelségük egy biztospontot jelentett számomra, főleg úgy hogy, egyedül mentem szaktársak vagy bárki nélkül. Amennyire biztos voltam a célvárossal kapcsolatban pont annyira fogalmam se volt, hogy milyen fogadó intézetek közül tudnék választani. Az elképzelésem meg volt, hogy egy kutató intézetbe szeretnék menni, így tehát a tanáraim segítségét kértem. Ezáltal kapcsolatba kerültem a Nemzetpolitikai Kutatóintézettel, így itt tudtam letölteni az egy hónapig tartó mobilitásom. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) szervezeti keretében működik. Feladata, hogy kutatásokkal és elemzésekkel támogassa a magyar kormány nemzetpolitikai döntéseit és programjait. 
A kutató intézetnél, nagyon segítőkészek és kedvesek voltak hozzám az ott dolgozok. Már az online meetingen amely, a kiutazás előtt történt, már akkor éreztem a beszélgetésből, hogy jó helyre megyek. Na és a kiutazás, én a vonatot választottam. Olvasva egy pár vonatos utazásról szóló negatív élményeket ezekkel ellentétesen az én tapasztalatom eléggé pozitív volt, mivel a másodosztályos jegyem ellenére a vagon szám szerint mindkét utamkor elsőosztályos vagonba kerültem, az útitársaimra se volt egyik alkalommal sem panaszom.
A kutató intézetnél az első napomon nem egyedül kezdtem, hanem volt ott egy ottani egyetemista aki diák munkásként, ugyan csak szakmai gyakorlatozott. Az ő képzése szerint, a diaszpórában elő magyarok jogaival és ehhez kapcsolódó témákkal foglalkozott. Ezt azért, fontos megjegyeznem, mert azt kell tudni, hogy minden héten egyszer volt egy megbeszélésünk, amikor beszámoltunk arról hogy mennyire haladtunk, ezek alapján pedig megbeszéltük mi a következő lépés. A megbeszélések során egymást meghallgatuk, így egyik a másikéból tudott tanulni. Ez alatt pedig. év, olyan témákról beszélgetünk vagy vitáztunk, ami számomra nagyon építő volt, emellett érdekes és hasznos is, továbbá olyan jelenségekbe láttam bele jobban mind az én mind az ő témáját tekintve, amibe bele se gondoltam volna. Tehát, ezeket nevezhetném szakmai diskurzusoknak is.
Rá térve az én feladatomra, Székelyföld vagyis Hargita, Kovászna és Maros megye demográfiai folyamatainak elemzése volt, a 2011-es és 2021-es népszámlálások adatainak összehasonlításával. Az elemzés célja annak feltárása volt, hogy a térség etnikai, nyelvi, felekezeti és korszerkezeti mutatói hogyan alakultak az elmúlt évtizedben, és kimutatni azokat a településeket, amelyek kiugróak eltérőek a többségtől.
Az INS oldalán található adatokkal dolgoztam, amelyeket Excel táblázatokba foglaltam össze, és számoltam ki különböző arányokat, mutatókat. Emellett, megismerteték velem Datawrappert, amely egy online program és ennek a segítségével tudtam vizualizálni térképen az eredmények egy részét. Mindezt pedig szövegbe kellet foglalnom.
A korábban említett megyék összes települését elemeztem. A demográfiai tényezők összefügéseire is próbáltam, koncentrálni és kiemelni az ellenpéldákat is, amelyek egy későbbi kutatási terepet tudnak szolgálni a jelenség megértésére. Néztem például a népesség növekedést mutató településeket az etnikumi változásokkal együttesen. Erre a három megyére vonatkozóan úgy mutatkozik, hogy leginkább a romák által jelentősebben lakott településeken van népeség növekedés. A többségében magyar etnikumú és többségében román etnikumúaknál is előfordul ilyen, azonban torzítja az eredményeket az „ismeretlen kategóriákba” tartozok aránya, mivel ezek lehetnek bármilyen nemzetiségűek. Az elemzés során sokat tanulhattam saját térségemről, gyakorolhattam ismereteim és olyan gyakorlati tapasztalatot szerezhetem a szakmámba, ami a jövőben mindenképpen hasznomra fog válni.
Így, hogy beszámoltam a mobilitás szakmai részéről, szeretnék egy kicsit a szabadidőm eltöltéséről és más tapasztalataimról is szót ejteni. Nagy szabadságot adott nekem alapból, hogy a kollégiumi lakás amit kaptam, egyedül laktam benne így senki se zavart én se zavartam senkit végre volt egy kis privát terem, ami a hétköznapi életbe azért ritkán van. A Budapesten eltöltött idő engem nagyon feltöltött, ellátogattam nagyjából majdnem minden olyan helyre, ami kihagyhatatlan volt. Viszont, úgy voltam vele ami idén kimarad az majd bepótolnom jövőre. Sose unatkoztam, mert valami programot kitaláltam én vagy az unokatestvéreimmel közösen. Sokat sétáltunk ide-oda már annyira sokat is, hogy már fájt a talpunk. De ami nekem leginkább tetszett az a Városliget, a Citadella sétány, és a Budavárnegyed.



Ugyan abba a kollégiumba lakott egy ugyancsak Sapis csajszi akivel össze ismerkedtem, így vele is töltöttem közösen időt, az augusztus 20. napot is együtt töltethettük. Maga a város eléggé nyüzsgő, kissé zajos mivolta, eleinte zavaró és lefárasztó hatással volt rám de nagyon hamar hozzá szoktam. A közlekedés is akadálytalan volt, gyakorlatilag minden közel volt hozzám, (busz, villamos, metró, vasútállomás) így könnyedén eljutottam bárhová. Összeségében jutott mindenre idő, a gyakorlatra, a városnézésre, kikapcsolódásra, szórakozásra. De az is biztos hogyha, jövőre is sikerül kimennem még sok helyre elszeretnék menni, mint programot tekintve, mint helyeket tekintve is.
Végszóként én csak végzősként kostoltam, bele az Erasmus mobiltás adta lehetőségbe, viszont az én példámból adódóan sosem késő megpróbálni valami, ismeretlen új dolgot. Sőt ha teheted, minél hamarabb élj a lehetőséggel és próbáld meg. Az igaz, hogy sok intézni való övezi ezt a tapasztalatot, de szerintem abszolút megéri, már az utána járás is egy hasznos tapasztalat. Szóval, mindenkinek csak ajánlani tudom, ettől csak többé válhat az ember. Nagyon hálás vagyok mindenkinek aki hozzájárult, a mobilitásom lebonyolításában.
Én már megpróbáltam és te megfogod?

Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a romániai magyarság önálló egyeteme Európában, melynek célja nemzeti közösségünk oktatásának és tudományos életének elismert szakmai színvonalon való művelése.
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszeredai Kar
Csíkszereda, Hargita megye, Szabadság tér, 1. szám, 530104
Tel.: +40-266-314-657, fax: +40-266-372-099
E-mail: csikszereda
uni.sapientia.ro