Sebestyén Dorottya

Kedves Olvasó!

Sebestyén Dorottya vagyok, fordító és tolmács mesterszakos hallgató, és ez volt a harmadik nyaram, amit Erasmus+ szakmai gyakorlaton töltöttem Budapesten, az ELTE Eötvös József Collegiumban, szaktársaim társaságában. Idén Balázzsal, Renivel és Tihamérrel utaztunk a magyar fővárosba.

Mind a szállásunk, mind a teendőink az Eötvös József Collegiumban voltak, annyi különbséggel az előző két alkalomhoz képest, hogy most a könyvtári feladatok mellett fordítással is foglalkoztunk, magyar nyelvről angol nyelvre. A Collegium honlapján olvasható információk eddig csak magyar nyelven voltak elérhetőek, de mostanra már csak idő kérdése, hogy a főbb részei angol nyelven is olvashatóak legyenek. Négy nagy témakörben kellett fordítanunk, amelyek tulajdonképpen a weboldal fontosabb aloldalai. Én a felvételiről szóló információkat fordítottam, a többiek pedig a Collegiumról, a Szakmai munka és a Közösség című aloldalakat.

A fordítás során megismerkedtem többek között a felvételihez kapcsolódó pályázati felhívással, a felvételi menetével, a bentlakással kapcsolatos gyakori kérdésekkel (és válaszokkal), valamint a Collegiumban működő műhelyekkel és szabadidős tevékenységekkel is. A fordítandó szövegem magában foglalt számos kérdést, választ, elérhetőséget, határidőt, felsorolást, a (diákokból álló) Választmány ajánlóját, sőt még az Igazgató úr köszöntőjét is. Különleges élmény volt részletekbe menően megismerni, hogy milyen programok, tevékenységek zajlanak a Collegiumban a tanév során, hiszen ebbe korábban nem igazán volt lehetőségem betekintést nyerni. 

A fordítással Wordben dolgoztam, majd a célnyelvi szöveget mindannyian bemásoltuk egy közös Google Táblázatba. Nem titok, hogy a fordításban segítségemre volt a mesterséges intelligencia, aminek köszönhetően nem mindig kellett egyesével keresgélni a szavakat a szótárban, vagy órákig gondolkodni egy-egy hivatalos megfogalmazáson. Emellett felhasználtam a Sapientia EMTE és a Debreceni Egyetem weboldalán angol nyelven is elérhető, felvételiről szóló információkat is. Meg kell jegyeznem azonban, hogy az Eötvös Collegium felvételije igencsak különleges, hiszen a felvételizők egy részének úgynevezett fejkopogtatáson is részt kell vennie. Az ilyen és ehhez hasonló sajátos megnevezések elgondolkodtattak, végül azonban sikerült meghozni a fordítói döntéseket, és következetesen haladni végig a szövegen.

Emellett különböző könyvtári feladatok elvégzésében is segítettünk. A Collegium egyik termében rendeztük a kiadványokat, majd feljegyeztük darabszámmal együtt, hogy mi melyik szekrényben található – ez lényegében a régebben felvett adatok aktualizálása volt, figyelembe véve a hiányzó köteteket is. Listáztunk korábban kiválogatott, leltári számmal ellátott szótárakat és lexikonokat, illetve idén is használtuk a LibraryThing webes alkalmazást könyvek katalogizálására, sőt, idén először még könyvszkennert is használtunk. Egy alkalommal pedig lehetőségünk volt meglátogatni az Országos Széchényi Könyvtárat, ahová visszavittünk néhány kötetet a Collegiumból. A munkaidőnk szerencsére idén is nagyon rugalmasan alakult, így a több különböző feladattal saját tempóban haladhattunk. Úgy gondolom, hogy a részfeladatokat már rutinosan osztottuk el négyen egymás között, így jól is haladtunk, és a munka sem vált monotonná. 

Balázzsal ez volt a harmadik Erasmus+ szakmai gyakorlatom Budapesten, de ami a szabadidős tevékenységeket illeti, idén sem fogytunk ki az ötletekből, sőt. Ezekről az élményekről csak a teljesség igénye nélkül tudok beszámolni. Ellátogattunk a Sziklakórház Atombunker múzeumba, ahol a tárlatvezetés ugyan csak egy órás, de akár kétszer-háromszor ennyi időt is el tudtam volna tölteni a háborús időszakból fennmaradt helyszíneken. Jártunk az időszakosan nyitva tartó Light Art Museumban, ahol számos fénnyel kapcsolatos műalkotást tekinthettünk meg. Ezek mellett jót szórakoztunk az Illúziók Múzeumában, illetve az Ikono Museumban is – két olyan hely, ahol különlegesnél különlegesebb képeket készíthettünk, és minden szoba új élményt tartogatott. 

Bár nyáron kevés a színházi előadás, ezúttal sem maradtunk ki a jóból; a Molnár Ferenc Színműhelyben néztünk meg egy francia vígjátékot. Megnéztünk továbbá két vetítést a Magyar Zene Házában, a hangdómban: megcsodáltuk Renoir híresebb festményeinek részleteit, majd egy másik vetítés során a mesterséges intelligencia „kalauzolt” el bennünket a művészet világában a kezdetektől napjainkig. A Fővárosi Nagycirkuszban megnéztük a Splash! – Vízicirkusz – Swing a víz fölött című nyári műsort, amelyben artisták szórakoztatták a közönséget igazi strandhangulatban. A Fővárosi Állat- és Növénykertben Esti Sétán vettünk részt, ami egy közel négy órás programsorozat, amely során etettünk zsiráfokat, és megnézhettünk egy rövid elefánt tréninget is. Ellátogattunk a Tropicarium és Óceanáriumba is, ahol főleg vízi élőlények találhatóak.

Balázzsal az egyik kedvenc budapesti programunk a szabadulószoba, különösen a Mystique Room modern szobái; ezúttal is több szobájukba ellátogattunk, hol kettesben, hol baráti társasággal. Új élmény volt számunkra a beltéri minigolfozás, ahová szintén barátokkal mentünk. És ha már nyár, csobbantunk egyet az Aquaworld Resort medencéiben is.

Továbbá, részt vettünk az ELTE által szervezett 28. Kárpát-medencei Nyári Egyetem Szakkollégiumi Konferencia szekcióján. Az eseménysorozat alatt megjelent az Ingenia Hungarica kötetsorozat X. kiadása, amelyben a mi kutatásunk is olvasható.

Időnként kimozdultunk a fővárosból: jártunk Gödöllőn a Grassalkovich-kastélyban, Nyíregyházán az állatkertben, sőt, még esküvőre is hivatalosak voltunk Dabason. Siófokon az Ásványmúzeumot, a Fordított házat, a főteret, illetve a Balatont csodáltuk meg, Zamárdiban pedig a Világháborúk Múzeumát. Augusztus 20-a, az államalapítás ünnepe rendkívül mozgalmasra sikerült számunkra: idén először néztük meg a Virágkarnevált Debrecenben, estére pedig visszautaztunk Budapestre, hogy megnézzük a tűzijátékot. 

A szaktársaimmal négyesben sem csupán a feladatainkat végeztük el csapatként, hanem szerveztünk közös szabadidős programokat is: ilyen volt a bowlingozás, szabadulószoba és a hajózás a Dunán. A Collegium falain belül pedig lehetőségünk volt csocsózni, biliárdozni és társasozni is.

Összességében azt kell mondanom, hogy nem véletlenül „három a magyar igazság”, hiszen mindhárom eddigi nyári szakmai gyakorlatról rengeteg tapasztalattal és élménnyel tértem haza. Ez alkalommal lehetőségünk volt a fordítást is gyakorolni, de a könyvtári feladatokban is be tudtunk segíteni. Újabbnál újabb szabadidős programokon vehettünk részt, és már most nosztalgikusan gondolok vissza erre a hasznos és kellemes időszakra. Hálás vagyok mind a küldő-, mind a fogadó intézménynek, hogy sokadszor is lehetővé tették, hogy Erasmus+ szakmai gyakorlaton vegyek részt, és a szakmai fejlődés mellett életre szóló élményekkel térhessek haza.