Tompos Gellért - Génsebészet szak, II. év,

ELKH TTK, Enzimológiai Intézet, Fehérje Konformációs Betegségek Laboratórium

Az idősebb emberek mindig tanácsolják a fiatalabbaknak, hogy ne féljenek az adódó lehetőségekkel élni, bármennyire is kívül esik az a komfortzónán. Én úgy döntöttem 2020 őszén, hogy megpróbálok külföldi szakmai gyakorlaton részt venni. Nyertem egy lehetőséget, így 2021 nyarán Budapesten tudtam tapasztalatot, élményeket szerezni és új embereket megismerni.

Amikor megpályáztam a szakmai gyakorlatra szóló Erasmus+ mobilitást, elképzelésem sem volt, hogy mire számítsak, ha elnyerem. Mindenesetre a beszámolók és a személyes beszélgetések alapján tudtam, hogy mindenképpen akarok menni külföldre szakmai tapasztalatot szerezni. A pályázat elnyerése után jöhetett fogadó intézmény keresése. Ez kicsit lassan, nehézkesen ment, az éppen érvényben lévő járványügyi korlátozások, valamint az ugyanezen okból túlterhelt laboratóriumok miatt. Nagyon sok budapesti intézetnek írtam, végül a Természettudományi Kutató Központ Enzimológiai Intézetének Fehérje Konformációs Betegségek Laboratóriumában az ún. "Welker csoportban" kaptam helyet a nyári szakmai gyakorlatra. Az ügyintézés gördülékenyen ment és miután lejárt a vizsgaidőszak, július elején kiutaztam Budapestre, hogy megkezdjem a szakmai gyakorlatot. Nagyon kedvesen fogadtak, bemutatkozás és körbevezetés után rögtön kezdődött is a munka. Kezdetben kicsit nehéz volt beleszokni abba a pörgő életbe, ami a laboratóriumban folyt. Kaptam egy mentort az első napon, aki 3 hétig segített betanulni és megérteni a munka elméleti hátterét. Sokáig felügyelet mellett dolgoztam, de az idő előrehaladtával egyre több önálló feladatot kaptam.

A laboratórium, ahol dolgoztam egy DNS laboratórium volt, ahol Crispr-Cas géneditáló rendszer segítségével módosítanak különböző E. Coli sejtvonalakat, valamint magát Crispr-Cas rendszert fejlesztik, próbálják nagyobb hatékonyságra bírni. Én ebbe a munkába az alapoknál tudtam bekapcsolódni. Kezdetben plazmid izolálással, Nanodrop segítségével DNS koncentráció méréssel, és agaróz gélelektroforézissel végzett teszt emésztéssel foglalkoztam. Itt a laboratórium asszisztenseinek köszönhetek nagyon sokat, hatalmas, több évtized alatt felhalmozott gyakorlati tudásukból próbáltak átadni nekem minél többet.

 Az első 3 hétben nagyon feszített volt a munkamenet. Délelőtt a már említett asszisztensekkel tanultam, délután akár késő estig is a mentorommal. Fárasztó volt az elején, de megérte, mert ez alapozta meg azt, hogy a későbbiekben nagy önállóságot kapjak a laborban. A 4. héttől ugyanis már nagyon sokat kellet egyedül tevékenykednem. Egyedül végeztem az alapvető fentebb említett alap eljárásokat. Ezek mellett viszont kaptam olyan feladatokat, mint tervezzek meg különböző ellenőrző plazmid emésztéseket, idővel pedig rekonstruálnom kellett korábban elvégzet klónozásokat. Több kevesebb sikerrel, sok-sok hibával sikerült ezeket a feladatokat elvégezni. Persze az eredményeket átbeszéltük, kielemeztük, aprólékosan megfejtettük az okát az esetleges hibáknak. Ez volt az egyik leghasznosabb része a kint töltött időnek, mert ezekből tanultam talán a legtöbbet. Az önálló munka szintén nagyon tanulságos volt. A 4. héttől új mentorom volt, aki megtanított többek között a PCR használatára. Mindkét mentoromnak nagyon sokat köszönhetek. Alapvetően a gondolkodás módomat segítettek megváltoztatni, másképpen kezdtem egy idő után a laboratóriumi munkára gondolni, az érthetetlen káosz, így láttam, mikor megérkeztem, értelmet nyert. 

Amikor már magabiztosan mozogtam a laboratóriumban, különböző a már említett klónozásokat végeztem. Alapvetően Gibson, fragmentum és linker klónozásokat végeztem. Az elméleti felvezetés után ötletekkel és iránymutatásokkal ugyan, de magamnak kellett boldogulni.

Több érdekes dolog is történt amíg a laboratóriumban voltam, ezek közül megemlíteném a kompetens sejt készítést, amikor 300 Eppendorf csőbe raktunk 100-100 ml kompetens sejtet és a folyamat során folyékony nitrogén használtunk hűtésre. Miután befejeztük a munkát a használt nitrogént, úgy 6-8 litert a vezető kutató a kiöntötte folyosóra. Ez térdig erő hideg fehér ködöt hozott létre.

A csoport minden tagja nagyon kedves volt és segítőkész. Bármilyen problémám akadt nyomban segítettek, irányt mutattak. Első perctől kezdve bevettek a csapatépítőkbe, a tudományos közös felkészülésekbe stb. Péntekenként elhívtak focizni, persze nagy örömmel mentem.

Habár az időm nagy részét a laboratóriumban töltöttem, jutott idő Budapest felfedezésére is. Amikor csak lehetett a nevezetesebb helyeket látogattam. Megfordultam többször a Budai Várban, a Margit szigeten, a Kopaszi-gáton, a Hősök terén, a Városligetben és a Citadellán. Ezen kívül a Normafánál lévő kilátás, naplemente, a Budai Várban, a napfelkelte és a Szentendrei Dunapart is felejthetetlen élmények. Megtapasztaltam Budapest pezsgését augusztus 20-i ünnepségek alkalmával. A tisztavatás, a legiparádé Duna fölött, a Mesterségek Ünnepe a Várban, tűzijáték és a város maga leírhatatlan hangulatot árasztott magából. Mindezek tetejébe részt vettem egy Győr környéki sétarepülésen is, amely életem egyik legjobb élménye volt. 

Nehéz összegezni két hónap eseményeit, szakmai fejlődését, az egyénre tett hatását. Mindenképpen megerősített abban, hogy jó helyen vagyok, olyan dolgot tanulok a Sapientián, amire szükség van, amiben van jövő, amit élvezettel csinálok. Jó volt látni, hogy az egyetemen tanultakkal egy kutatóintézetben is simán megállja az ember a helyet.

2021.11.15.