Nébel Orsolya, Kommunikáció és közkapcsolatok II. év

Debreceni Egyetem

Magyarország

A külföldi tanulmányokra mindig is úgy gondoltam, mint egy nyilvánvaló állomására az egyetemi éveimnek. Az egyetem körforgásában mindig érkeznek új kihívások, az Erasmus viszont megtanított arra, hogyan lehet ezt „elkapni”, megélni, a saját javamra fordítani.

A 2018/2019-es tanév őszi szemeszterét Magyarországon, a Debreceni Egyetemen töltöttem. A fogadó egyetememet hosszú mérlegelés után választottam a megadott listáról. Az elsődleges szempont a széles körű és magyar nyelven elérhető tantárgykínálat, de motivációt jelentett a nagyvárosi légkör, az eltérő kultúra megismerése és a Magyarország adta utazási lehetőségek is. Az egyetem sokat segített már kiutazásom előtt. Az egyetem honlapján külön oldal van a külföldi cserediákoknak, ahol minden szükséges információt könnyen és egyszerűen fogalmazva megtalálhatunk. Szintén interneten választottam a városban működő számos kollégium közül. A Campus Hotelben laktam, amely egy olyan kollégium, amely egy hatalmas parkban helyezkedik el és két épületből állt. Köztük az összeköttetést betonozott út biztosította. A füves területen elszórtan nyíltak a virágok. Öröm volt ott sétálni.

Az Erasmus-os hallgatók fogadtatását és elhelyezését segítik a Debreceni Egyetem Erasmus-koordinátorai és munkatársai. Amikor kiér valaki ide, kap egy Erasmus tutort, aki segít neki az elhelyezkedésben. Ez nagyon hasznos, hiszen sok hasznos információt meg lehet szerezni tőlük és nem utolsó sorban a szállás megmutatásában is segítenek, sőt hasznos tippeket adnak, hogy mit érdemes esetleg még beszerezni és honnan, ahhoz, hogy igazán élhetővé válhasson a kollégium.

Végzős mesteris diákként egy magyarországi mesterképzésbe csatlakoztam be egy fél éven keresztül, ami részben eltért az itthoni rendszertől. Nekem személy szerint nagyon tetszett, a Debreceni Egyetemi oktatás felépítése és jellege. Az órarendem minden esetben úgy nézett ki, hogy két napot egyetemen voltam, majd a hét többi részén nem kellett bemennem. Igaz, azon a két napon 6-8 órát tanultunk, amit egy egyórás ebédszünet választott ketté. Ennél természetesen többet kellett foglalkozni az órákkal, a hét többi részében egy csoportos projekten dolgoztunk, amelyet az utolsó órán prezentáltunk. Ez a projekt egy kiállítás volt, amit a másodéves kommunikációs hallgatók közösen hoztak össze, a félév során én is be tudtam csatlakozni az ők munkájukhoz. A kiállítás a „90-es években minDEnki” nevet kaptam, amelyben azt mutattuk be egy interaktív kiállításon keresztül, hogy milyen volt a kilencvenes években a Debreceni Egyetemen tanulni. Én egy Kárpátaljáról érkező lánnyal dolgoztam együtt a „Kultúrák közti kommunikáció” részlegnél, amelyben megmutattunk, hogy milyen nehézségekbe ütközött a kilencvenes években egy határon túli magyar, aki a Debreceni Egyetemen folyatta tanulmányait.

Az egyetemen tanító tanárok nagyon közvetlenek és segítőkészek voltak, egy nap több vendég is tartott néhány órát. Szinte egész nap gyakorlat volt, nagyon ritka volt az, amikor egy tanár csak előadott volna úgy, hogy azt ne kelljen később alkalmazni.

Az egyetemi élet szerves része továbbá az „International Exchange Erasmus Student Network” szervezet által nyújtott kirándulások és egyéb fakultatív programok. Ilyen módon sok helyre juthat el az Erasmus-os hallgató és sok új barátra tehet szert. Semmiképp ne hagyja ki, az, aki ide jön!

Ahogy az az Erasmus programok alatt szokott lenni, igen kellemes és nemzetközi társaságok jönnek össze és töltenek együtt sok időt. Elképesztő, hogy mennyi Erasmus hallgató érkezik a Világ minden tájáról és igen, Romániából is! Ami elmondható, hogy szinte mindenki nagyon kedves és borzasztóan kíváncsi a más kultúrákra és ez nagyon összehozza az embereket. A kirándulásokon és a szervezett közös programokon kívül nagyon sok spontán este és buli alkalmával töltöttük együtt az időt és nem egy emlékezetes pillanatot okoztunk egymásnak.

Kár lenne azt gondolni, hogy Debrecenben nem érdemes néhány délutánt városnézésre szentelni. A város látnivalói közé tartozik a Nagyerdei Park, a Nagytemplom és a Hortobágyi Nemzeti Park.

Az Erasmus alatt rengeteget változtam és tapasztaltam, megismertem és megértettem a különböző kultúrákat, így toleránsabbnak is érzem magam, valamint sikerült jobban európainak is éreznem magam azáltal, hogy több nemzetből ismertem meg embereket. Nagyon sok jó barátot is szereztem az a félév alatt, és remélem barátságunk nemfogmegkopni az idő múlásával sem.

Nagyon örülök, hogy volt lehetőségem erre a pályázatra. Nagyon jól éreztem magam Magyarországon és úgy gondolom nagyon hasznos volt számomra ez az egy félév, rengeteget tudtam tanulni, önállóságot, felelősséget. Nagyon sok embert ismertem meg, akik teljesen más felfogásúak, mint mi vagyunk, teljesen más a kultúrájuk, teljesen máshogy élnek, teljesen mások a szokásaik.

Mindenkinek csak ajánlani tudom az Erasmus által nyújtott ösztöndíjprogramot, aki nem fél a kihívásoktól, ki szeretné próbálni magát nemzetközi közegben is, és jobban megismerni, hogy egy másik országban hogyan zajlik az oktatás, a munka és a hétköznapi élet.

2019.02.05.