Bartó Tímea - Kommunikáció és PR szak, II. év

Adamsky Kft. 

Budapest, Magyarország

Az elmúlt két hónap talán életem legemlékezetesebb időszaka volt. Lehetőséget kaptam arra, hogy az Erasmus+ mobilitási program keretén belül az Anyaország fővárosába, Budapestre utazhassak szakmai gyakorlatra. Esélyt kaptam arra, hogy a kis városból kiszakadva emlékeket, kapcsolatokat, de mindenekelőtt tapasztalatot gyűjthessek, és ami az egészben a legjobb volt, hogy mindezt a barátaimmal együtt élhettem át.

 Annak reményében utaztam el, hogy ez a két hónap tényleg hasznos lesz szakmai fejlődésem tekintetében és azt, amit az egyetem padjaiban megtanultam azt láthassam kicsit gyakorlatban is. Az izgalmasabb országok helyet azért választottam Magyarországot, mert fontos volt számomra, hogy a még ismeretlen szakma, idegen emberek mellett legalább az anyanyelvemen érvényesüljek. Úgy gondoltam, ha már Magyarországra megyek, akkor a fővárosig meg sem állok. 

Nyári gyakorlatom elvégzésére jobb helyet, mint Budapest nem is tudtam volna elképzelni. Fiatalos, lendületes, mozgalmas, tele élettel és megannyi lehetőséggel. Annak ellenére, hogy számos PR és reklámügynökség van jelen a budapesti versenypiacon és itt még nem említettem a sajtó-, média- orgánumokat, közigazgatási intézményeket és még számos egyéb lehetőségeket, nem volt könnyű erdélyi fiatalként bekerülni egy ügynökségekhez. Bár nagyon sok helyre elküldtem motivációs levelemet, vele együtt csatoltan a másodévesként készített videó önéletrajzomat. Kevesen jeleztek vissza, azok közül is a legtöbb elutasító válaszlevél volt. Barátnőmnek és nekem abban a szerencsében volt részünk, hogy egy kreatív reklámügynökség fogadott bennünket nagy szeretettel, lelkesedéssel, de elsősorban nyitottsággal és kíváncsisággal.

Zöldfülű gyakornokként féltünk, hogy nem fogunk semmi komoly munkát végezni. Arra gondoltunk, hogy majd ügyesen megtanuljuk kezelni a kávéfőzőt, futárt játszunk Budapest utcáinak labirintusában és ehhez hasonló feladatokkal találjunk szemben magunkat. Elképzeléseink ellenére pozitívan csalódtunk. Mertek ránk bízni komoly, nem kis felelősséget igénylő feladatokat is. Foglalkoztunk az EON energiaszolgáltató sajtófigyelésével és versenytárs elemzésével. Havonta két alkalommal készítettem prezentációt a fent említett ügyfelünk számára illetve a hónap végén a versenytársak elemzését is ki kellett küldenünk. E mellett Velencében, Debrecenben és Székesfehérváron megrendezett fesztiválokra vittük a Pepsi új termékének kampányát, illetve Nyíregyházára is ellátogattunk. A fentiekben felsorolt helyszíneken gondoskodtunk a hangulatról a hatalmas Pepsi parti busszal és a dj pulttal, melynek segítségével az érdeklődők saját maguk keverhették zenéjüket.

Mindezek mellett különböző szórakozóhelyeken tűnt fel a Pepsi, melyek megszervezésében és lebonyolításában egyaránt segítettünk. Az eseményeket fotókban örökítettük meg. Magyarország egyik legismertebb kulturális márkájának, a Müpának forgatott ügynökségünk egy reklámfilmet, melybe minket is előszeretettel vontak be. A Müpa egyedülálló módon fogja össze a különböző művészeti ágakat: helyet ad komoly-, kortárs-, könnyű-, jazz- és világzenének, operának, táncnak, irodalomnak, filmnek egyaránt, így a közönség számára magas színvonalú, minőségi kulturális élményt nyújt.

Bevontak bennünket egy márka kommunikációjának kreatív kialakításába. Promóciós kampányt segítettünk lebonyolítani a repülőtéren. Többek között a Lay’s és a Pepsi nyereményjátékának ügyfélszolgálatát bízták ránk egy rövid időre. A Schweppes Premium Mixer bemutató eseményének sajtómegjelenését követtük fokozott figyelemmel. Ügynökségünk luxuslakások weboldalának készítésével, fejlesztésével is dolgozik. Segítettünk az oldal frissítésében, módosításában ezzel megtanulva a web felület működését. Ajánlatokat kellett bekérnünk nyomdáktól és a beérkezetteket Excel és Pdf formátumban előállítanunk. Próbáltunk ott segíteni a munkatársainknak ahol csak tudtunk. A repülőtér pályázati felhívást adott ki. Mentorunk nem félt a kezünkbe adni az ügyfél által küldött briefinget és arra kérni bennünket, hogy dolgozzuk ki a kampány PR részét. Az ügynökség vezetője szerette volna, ha minél több dologba belelátunk, ha a lehető legtöbb dolgot kipróbálnánk. Törekedett tartalmassá, emlékezetessé, tanulságossá tenni a nyarunkat. 

Teltek múltak a napok és mi egyre inkább beilleszkedtünk a csapatba, belerázódtunk a munkába, egyre otthonosabban mozogtunk a nagy irodaházban, és felszabadultan járkáltunk Budapest utcáin. Idegenként érkeztünk, de megtaláltuk a helyünket.

Sosem unatkoztunk. Mindig nyüzsgött az iroda, futottak a projektek, kampányok legtöbbször egyszerre. Lejárt egy fesztivál és két nap múlva indultunk a következőre. A barátnőmmel felváltva kísértük a Pepsi blacket megjelenéseire. Volt szerencsém dolgozni rendezvényszervező mellett is egy kis időt. 

Első éves egyetemistaként hallgattam, ahogyan a szaktársaim jövendő szakmájukként emlegetik a rendezvényszervezést.  Jómagam csak most értettem meg igazán, hogy miről is szól. Láthattam hogyan telnek mindennapjai. Tanúja voltam, hogy milyen, amikor megállás nélkül csöng a telefon, milyen mikor késő este utolsóként hagyod el az irodát, milyen mikor a legtöbb hétvége kiszálláson telik egy kampány mellett, amikor még nyugodt ebédszüneted sincs. Végignézhettem, hogy milyen állandó stresszben lenni, egyeztetni és leszervezni mindent. Közben rájöttem arra, hogy a szakma ezen ágát csak olyan személy művelheti kellőképpen, aki talpraesetten, olykor figyelmen kívül hagyva másokat törtet előre. Aki nem torpan meg az akadályok előtt, hanem megmássza mindazt, ami útjában áll. Akinek a szótárjában nem szerepel a ,,lehetetlen”kifejezés.

Ottlétünk utolsó hetében az egyik szemem sírt, a másik nevetett. Örültem, hogy végre hazamegyek, mert már fáradtnak éreztem magam, de szomorú voltam, hogy ott kell hagynom Budapest fényes városát, a kollegákat, akiket megszerettem, és akikkel jó kapcsolatot alakítottunk ki. 

Büszkén mondhatom el, hogy egy nagyszerű csapat tagja lehettem, akik arra törekedtek, hogy minél több tudásukat, tapasztalatukat átadják nekünk. Nagy türelemmel, odaadással figyelték, irányították munkánkat illetve felhívták figyelmünket a hibákra, butaságokra.  Minden nap tanultam tőlük valamit. Ami leginkább megfogott az a kollegák segítőkészsége volt. Bátran fordulhattam feléjük, nem számított nekik, hogy hegyekben áll a tennivaló, hogy éppenséggel jobb dolguk is van, mint velem értetlenkedni. Leültek mellém és készségesen elmondták, amit tudnom kell.

Az utolsó munkanapunkon megkaptuk szóbeli kiértékelőnket, melyet az ügynökség tagjai kérdőív formájában előzetesen kitöltöttek. A munkatársak értékelése került összehasonlításra az általunk kitöltött önértékeléssel. Összességében nagyon jó értékelést kaptunk, de természetesen még nagyon sok mindenben fejlődnünk kell. Egy rendezvény keretén belül elbúcsúztattak bennünket megköszönve munkánkat és nagy örömmel közölték, hogy a közeljövőben várnak vissza.

Az ott töltött idő megmutatta számomra mi az, amit tudnék csinálni és mi az, amire talán  nem lennék képes. Kézzelfoghatóbbá tette az eddig tanultakat.

Amilyen soknak tűnt ez a két hónap, épp olyan hamar tovaszállt. A mindennapokban küszködtünk a rohanó idővel és akkor tudatosult bennünk igazán, hogy ez a két hónap nagyon kevés. Még annyi minden lett volna, amit ki akartunk próbálni, meg akartunk tanulni, de ez az egész mára nem több, mint egy szép emlék. De természetesen, amit ott kaptunk, a sok szép pillanatot, és mindenekelőtt a tudást, amit igyekeztek átadni nekünk azt magunkkal hoztuk.

2017.09.20.