Pál Dalma, Könyvelés és gazdálkodási informatika szak, II. év

BDO Magyarország Könyvelő és bérszámfejtő vállalat

Budapest, Magyarország

Az ismeretlen mindig félelmetes, mégis valódi izgalmakat rejt. Megmutatja milyen erősek vagyunk, tudunk-e tanulni az élettől kapott leckékből,  képesek vagyunk-e alkalmazkodni. Mint vidéki lány, aki hozzászokott a nyugodt csíki élethez, nehéz volt kilépni egyik napról a másikra a saját kis biztonsági zónámból és belecsöppenni egy nyüzsgő, életteli városba. Azonban így utólag elmondhatom, hogy nem bántam meg e döntést, hisz sok új dologot tanultam ez idő alatt. Mind-mind olyan dolgok, amelyekre csak építkezhetek a továbbiakban, és amelyeket nem tudtam volna megtapasztalni, ha nem ragadtam volna meg az Erasmus+ által nyújtott lehetőséget.

Szakmai gyakorlatomat Budapesten a BDO Magyarország Könyvelő- és bérszámfejtő vállalatnál töltöttem, amelyért elsősorban nagy köszönettel tartozom Tánczos Levente tanár úrnak. Hisz az ő segítsége nélkül nem tölthettem volna a BDO – nál a gyakorlatomat.

Az első munkanapomat sose fogom elfelejteni. Rengeteg dolgon kattogott az agyam, kérdések fergetege rohant meg: Hogyan bírkozom meg a közlekedéssel? Mi lesz ha eltévedek? Milyen lesz az első benyomás a cégnél? Vajon fognak kedvelni? El tudom majd végezni a rám bízott feladatokat? Jó döntés volt mindebbe belevágni? De visszaút már nem volt.

Megérkezésem után első körben megismerhettem az épület különböző részlegeit. Majd e terepszemlét követően megtudtam, hogy a bérszámejtési osztályon fogok dolgozni. Kicsit féltem, hogy hogyan fogok majd teljesíteni ezen a területen, de úgy érzem idővel sikerült felzárkóznom. Hisz úgy a vezetőség, mint a munkatársak, mindenki nagyon segítőkész volt és közvetlen, ami rengeteget segített a beilleszkedésben. Már az első naptól fogva bizonyíthattam és teljesíthettem azokban a feladatokban, amelyeket kaptam (adás – átvételi jegyzőkönyv, be – és kijelentések, munkáltatói igazolások, ellenőrzések és sok más dokumentum elkészítése). Betekintést nyerhettem egy számomra új területre, rendzserbe, ahol a feladatok mellett magyarázatot kaptam a dolgok miértjére, valamint mindennek a jogi hátterét is megismerhettem. Azonban aminek kezdete van, annak valamikor eljön a vége is. Amilyen könnyű volt a beilleszkedés, olyan nehéz volt a bucsú, hisz ez a csapat olyan volt számomra, mint egy nagy család!

Nemcsak tapasztalattal, hanem barátokkal is gazdagodtam e szakmai gyakorlat alatt. Velük együtt rengeteg élményben, hosszú beszélgetésekben volt részem, ami még emlékezetesebbé tette az ott töltött időt.

Élményemeim közé sorolhatom az augusztus 20.-i ünnepélyes tűzijátékot is, amely nekem, mint erdélyi lánynak, egy felejthetetlen emlék marad. A budapesti felfedező körutakra legtöbbször hétvégenként kerítettünk sort a lakótársammal vagy a barátokkal együtt. Mindemellett volt alkalmam itthoni barátokkal is találkozni, ami óriási feltöltődés volt számomra.

Köszönettel tartozom mindazoknak, akik nélkül mindez nem teljesülhetett volna számomra: Bors Hortenziának, aki mindenben segített, ha néha kicsit nehéz is volt velem az együttműködés, és nem utolsó sorban a bizottságnak, akik jóváhagyták a pályázásom.

Annak a személynek, aki e beszámolót olvassa csak annyit mondhatok, hogy az elsőt lépést megtetted, hisz olvasod az általam írt sorokat, élményeket, tapasztalokat, ami azt jelenti, hogy érdeklődsz, tervezel és ez jó. A következő lépéstől meg ne félj, hisz vár rád az ismeretlen!

2017.10.06.