Gyárfás Csengelle, Kommunikáció és PR szak, II. év

Budapesti Metropolitan Egyetem

Magyarország

Magával ragad az élmény, mint az éjszaka fényei BP-n.”

Bár Budapest számomra nem volt ismeretlen, huzamosabb időt még nem töltöttem ott, így tényleg mondhatom, hogy magával ragadtak a budapesti élmények. És ha már élmények, akkor élménybeszámoló... Kezdeném is az elején a történetet, de magam sem tudom hol kezdődött. Talán az Erasmus tájékoztató után, amikor a szaktársammal nagy elhatározásra jutottunk: Megyünk!
Érdeklődtünk, olvasgattunk, gyorsan telt az idő, közeledett a papírok leadási határideje és a szaktársam végül úgy gondolta, jobb lesz neki itthon. Egyébként sem vagyok túl határozott ember, bármilyen döntésről legyen szó, akkor ott, a papírokkal a kezemben nem tudtam mit tegyek. Végül is leadtam a pályázatom, a „legalább Budapestet ismerem kicsit” alapon. Azóta sem bánom, hogy így történt, mert egy nagyon vagány egyetem és élmény dús félév várt rám, ráadásul nem is töltöttem egyedül, hisz szaktársam Berni is velem tartott ugyanarra az egyetemre és Helga is Budapestet választotta.

Hamar eltelt a nyár és máris jött a szeptember, a másodév és ráadásul Budapesten, új hely, új emberekkel. Az „Orientationday” már sugallta, hogy nem egy sima Sapis évnyitónk lesz idén. Aztán elkezdődött, hétfő volt, az első hét első órája és a különböző kultúrákból érkező sokféle ember bemutatkozása volt talán a legérdekesebb a félév kezdetén. Amint első héten kiderült, hogy szinte minden tárgyból más-más tanulókkal fogunk találkozni, tehát nem volt egy egységes osztályközösség és ráadásul mesteris diákok közé és bekerültünk. Mindezek ellenére pozitív tapasztalatokat szereztem a Metropolitan-en töltött szemeszterem alatt. Viszonylag kis létszámú óráink voltak, így mindenki közvetlenebb volt és könnyebb volt ismerkednünk is. Tantárgyak és vizsgák szempontjából jól zártam a félévet, mert itthon szerencsére már csak két vizsgám maradt és minden tantárgyam elismert lett.

Az egyetem nagy hangsúlyt fektetett a nemzetközi diákok számára szervezett programokra, mint például különböző kultúrák bemutatása vacsorák keretén belül, karácsonyi vacsora, egy napos bécsi kirándulás, fürdőlátogatás. Így a visszagondolva csak azt bánom, hogy nem vettem részt minden rendezvényükön, de így is nagy élmény volt.

Az egyetemi élet mellett, Helgával próbáltuk minden maradék időnket a budapesti lét felfedezésére szánni, ami úgy gondolom többnyire sikerült is. Figyeltük a közelben levő eseményeket, tervezgettünk és végrehajtottuk. Kezdetben sikerült „szeptemberi nyárban” körbesétálni a Margit szigetet és a Zenélő szökőkútban lábat lógatni, megmászni a Gellért hegy lépcsőit, fel és lelibegni az Erzsébet kilátóhoz, majd nyárzáróként az elsősorban végig bulizni a Budapest Parkos PunnanyMassif koncertet, jártunk az A38 hajón, Akvárium Klubban és hasonló helyeken. Észre sem vettük és már az ősz is eltelt. A budapesti tél az ott szokásos Téli vásárt és Adventi vásárt hozta magával, valamint az egyetem jóvoltából, először járhattam Bécsben is és az ottani karácsonyi vásáron, ami az itthoni télhez képest kellemes volt és élvezhetőbb.

Összegezve Budapest tipikusan az a nagyváros, ahol biztosan nem lehet unatkozni, és mindig adódik lehetőség valami új kipróbálására. Az én esetemben ez a félév volt az újdonság, amelyet a budapesti Metropolitan egyetemen tölthettem és megismerhettem egy más rendszert, ráadásul egy olyan közösségben, amelyet nagyon különböző nemzetiségű és kultúrájú emberek alkottak, angolul tanulhattam, ezáltal is fejlődhettem. Az ott eltöltött 4 hónap alatt egy pillanatig sem bántam a döntést, hogy pályáztam.  Ajánlom mindenkinek, hogy vágjon bele, mert biztosan nem fogja megbánni és hasznos tapasztalatok és csodás élményekre tehet szert.

Továbbá szeretném megköszönni mindenkinek, aki mellettem volt, támogatott és segítséget nyújtott a kint töltött időszak alatt.

2018.02.26.