Wenzl Wivien-Andrea, Általános közgazdaság szak, II.év

Kaposvári Egyetem

Magyarország

Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy számomra mit jelent az Erasmus, akkor azt felelném, hogy kihívások sorozata. Olyan kihívások sorozata, amelyek építik személyiségünket, bővítik élményeink tárát és megmutatják az élet igazi örömeit.

Középiskolás koromban hallottam először az Erasmus+ programról és rögtön eldöntöttem, hogy mihelyt alkalmam lesz, jelentkezzem és kipróbálom magam.

A tavaszi Erasmus+ estet követően egyik legjobb barátnőmmel, Sándor Jankával, elkezdtük megírni motivációs leveleinket és lelkesen kezdtünk a jövőnkkel kapcsolatban terveket szőni. Pár hét idegesség és izgatottság után kiderült, hogy azon szerencsések közé tartozzunk, akik a következő év valamelyik félévét külföldön tölthetik. Ahogy mondani szokás, hogy ,,Minden kezdet nehéz”, úgy a mi esetünkben is néhány akadállyal indult a magyaországi tanulmányi lehetőség útja, mint például a különböző egyetemekbe való bejutás, a rengeteg papírmunka vagy a tantárgyak kiválasztása, egyeztetése. Az első félévet választottuk ki, hogy felfedezzük a Kaposvári Egyetem és a város rejtelemeit. Miután magunk mögött tudhattuk az adminisztrációs teendőket, sikeresen átmentünk a második féléves vizsgáinkon és teljesítettük a nyári szakmai gyakorlatunkat Gyulán, a csomagolás várt ránk, valamint az órákig tartó elmélkedés, hogy mit vigyünk magunkkal és milyen lesz egy teljesen új környezetben tanulni.

Kaposváron szeptember 11-én kezdődött a tanév és mi aznap utaztunk ki. Az utazás körülbelül 13 órát tartott, az egyetemet néhány ember megkérdezése után megkaptuk. Rájöttünk, hogy mi a város szélén fogunk lakni és tanulni. Ez a tudat egy kicsit megijesztett engem, de hamar ráeszméltem arra, hogy mindennek van előnye és hátránya. (Autóbusszal és taxival oldottuk meg ezt a problémát). Este nyolc és kilenc között érkeztünk meg, a szociális élet már akkor javában zajlott. Másnap, az Erasmus koordinátor keresésével kezdtük a napot. Nagy meglepetésünkre kiderült, hogy a koordinátort ugyanúgy hívják, mint két másik egyetemi titkárt és egy magyarországi szépségkirálynőt. A második Gelencsér Tímea nevű hölgy volt az a személy, akit mi kerestünk. Mivel az órarendeinkkel, általános közgazdaság és marketing szakos hallgatóknak, számos probléma volt, ezért az első hetünket papírmunkával töltöttük. A második hetünket így a bemutatkozások, ismerkedések, beilleszkedések jellemezték. Szerencsére hamar sikerült új barátokat szereznünk, mindenki kedvesen és barátságosan fogadott.

Kaposváron inkább a gyakorlatra fektetik a hangsúlyt: én számos tantárgyból csoportmunkában vettem részt, míg a barátnőmnek hetente kellett prezentációt készítenie. Az emberek Kaposváron nagyon nyitottak, segítőkészek és elfogadóak.

Mi az egyetem Új Kollégiumában voltunk elszállásolva, amely egy gyönyörű, fákkal körülvett területen található. Itt általában az Erasmusos és külföldi (ázsiai, afrikai, amerikai) hallgatók laknak, de magyar szomszédaink is voltak. Mindegyik szoba külön fürdőszobával rendelkezik. (Ami egy pluszot jelent, az az, hogy a WC és a tusoló külön helyiségben találhatók.) Minden emeleten külön konyha és terasz van. Ingyen lehet mosni akármelyik nap, ha fel vagyunk iratkozva. Az Új Kollégium épületében működik a Diáktanya, amely külföldi és magyar, egyetemista és nem egyetemista egyik kedvenc étkezdéje, és az Egyetemi Könyvtár. Választékos kínálatával a hallgatók tudásánák fejlesztését és szórakoztatását biztosítja. Rengeteg afrikai, török, arab hallgató él a bentlakásban, elég közvetlenek, még magyarul is köszönnek vagy ,,Jó étvágyat kívánnak!”.

Az ünnepek közeledtével pedig az emelteket feldíszítettük, úgymond versenyeztek a szintek egymással. A mi emeletünk Harry Pottert varázsolta elő.

A Corso nevő üzletközpontban számos üzlet várja az odalátogatókat. Az ételt különböző bevásárlóközpontokban szereztük be. A Kaposvári Plazában van a mozi, ahol a régóta várt ,,Viszkis” című filmet néztük meg, nekünk nagyon tetszett, valamint a Jumanji vígjátékot. Kaposvár mellett Toponár, egy kis falu található, ahol egy kis ABC és egy gyönyörű tó, a Deseda – tó, helyezkedik el.

Kilenc tantárgyunk volt kint, itthon is nyolcból kellett/kell vizsgáznunk. Jankának és nekem ez jelenti a legnagyobb kihívást az Erasmus+ programmal kapcsolatban.

A kezdeti nehézségektől és a dupla vizsgaidőszaktól eltekintve mi nem bántuk meg, hogy megpályáztuk az Erasmus+ programot, hiszen így megtanultuk, hogy milyen teljesen önállósodni a szüleinktől, számtalan élményt, tapasztalatot szereznie egy ismeretlen környezetben. Én mindenkinek ajánlani tudom az Erasmust, mivel hatalmas lehetőség rejlik benne és érdemes nekivágni, még akkor is, ha akadályokba ütköztök!

2018.01.29.