Fejér Rebeka

Génsebészet szak, II. év
Semmelweis Egyetem, Bioinformatika Tanszék
Budapest, Magyarország

Fejér Rebeka vagyok, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának Génsebészet szakos hallgatója. Másodév végén lehetőségem nyílt külföldre utazni a szakmai gyakorlatom elvégzése érdekében, az Erasmus + szakmai mobilitásnak köszönhetően.

Az intézet keresés meglehetősen hosszúra sikeredett, hiszen rengeteg nemleges választ kaptam, de a reményt sosem vesztettem el. Mindenképpen Budapestre szerettem volna utazni, hisz mindazok mellett, hogy szép és nagyon sok a lehetőség, sok egyetemi barátom is ott töltötte a szakmai gyakorlatát. Végül Gudor Szilárd harmadéves génsebész kollégámnak köszönhetően rátaláltam a Semmelweis Egyetem Bioinformatika Tanszékére. Így hát pár email váltás után sikerült megegyeznünk és már alig vártam a nyarat, hogy belevágjak ebbe a kalandba.

Mivel többen utaztunk ki, ezért együtt kerestünk szállást is. Végül a Kelenföldön található Collegium Adalbertinum névre hallgató bentlakásban kaptunk helyet. A bentlakással nagyon meg voltunk elégedve, fel volt szerelve és kényelmes is volt számunkra.

Első nap kicsit furcsa és félelmetes volt belecsöppenni a nagyváros forgatagába, de elég hamar sikerült megszoknom a nagy nyüzsgést.

A laborban mindenki nagyon kedves volt és már nagyon vártak engem. A tanszéken belül a Semmelweis Onkobank működésébe volt lehetőségem betekintést nyerni. A mentorom Kovács Szonja Anna PhD hallgató volt, akinél jobb mentort nem is találhattam volna. Rengeteg tapasztalatot szereztem neki köszönhetően.

Az Onkobank célja, hogy rosszindulatú tumoros megbetegedésben szenvedő betegektől levett szövet- és vérmintákat felhasználva új biomarkereket keressenek.

Első nap megismerkedtem a laborokkal és megbeszéltük, hogy mit is fogok csinálni a két hónap alatt, valamint tájékoztatást kaptam a laborvédelemről is.

A második naptól már bele is vetettem magam az Onkobank rejtelmeibe és a mentorom hagyta, hogy mindent magam csináljak, persze az ő vezetése alatt. Elég hamar sikerült belerázódnom a dolgokba és gyorsan önállósultam is. Ennek köszönhetően magam sajátítottam el a módszereket.

Az itt töltött idő alatt megismertem rengeteg új módszert. Számomra az egyik legérdekesebb dolog a folyékony nitrogénben való tárolás megismerése volt, hisz ebben az esetben -196 °C-on tárolnak szövetmintákat, vérplazmát, illetve Buffy Coatot, amely thrombocytákat és fehérvérsejteket tartalmaz. A folyékony nitrogénnel nagyon óvatosan kell bánni, hisz a nagyon alacsony hőmérséklet veszélyes is lehet. Ezért mikor dolgoztunk vele védőfelszerelést kellett felvenni. Magát a tárolót is alacsony hőmérsékletű (18℃- on) laborban kell tartani, mivel ha nagyon magas a hőmérséklet különbség az balesetveszélyes lehet. 

Július első felében a sejttenyésztéssel ismerkedtem meg, ami megalapozta a harmadéves tanulmányaimat is. Itt tanultam meg a sejtkultúrák felvételét, olvasztását, azok fenntartását valamint fagyasztását is, és a sejtek leszámolását Bürker kamrával.

A gyakorlatom második felében is igen hasznosnak érezhettem magam, hisz az Onkobank vérvételi protokolljának az optimalizálásában vehettem részt. Ennek keretein belül DNS-t és RNS-t izoláltam különböző hőmérsékleten tárolt mintákból. A DNS és RNS izolálás itt igen fontos szerepet tölt be hisz ezek segítségével a daganat képződéssel összefüggésbe hozható mutációkat keresnek (DNS), valamint gén- és fehérje expressziós adatokat nyernek ki (RNS- és fehérje minták). Emellett megtanultam a NanoDrop spektrofotométerrel történő minőségi és mennyiségi ellenőrzést. A DNS-t a -196°C-on tárolt Buffy Coatból izoláltuk. A gyakorlatom során végül a sok izolálás és mennyiségek beállítása után sikerült optimalizálni a DNS izolálás protokolját. Az RNS izolálással már nem jártunk ilyen szerencsével, hiszen nem sikerült az optimalizálása az ottlétem alatt.

A szakmai gyakorlatom mellett természetesen egy hatalmas kirándulás is volt ez a két hónap. Mivel nem egyedül utaztam ki, hanem az egyetemről több barátom is megpályázta ezt a lehetőséget, így csapatba verődve volt lehetőségünk körbejárni a várost. például többször is ellátogattunk a Margit szigetre, és hallgattuk a Zenélő szökőkutat, ellátogattunk a Szent István bazilikába, ahonnan csodálatos kilátás tárult elénk, felmentünk az Erzsébet kilátóhoz és libegőztünk is, ahonnan szintén pazar volt a kilátás, meglátogattuk a Fővárosi Állatkertet és a Tropicariumot is. Sétáltunk a Városligetbe, ahol meglátogattuk Vajdahunyad várát valamint kiültünk a Néprajz Múzeum tetejére. Ezek mellett kihagyhatatlan volt a Gellért-hegy és Buda vár környékének meglátogatása és persze egy jó kis hajókázás a Dunán. Utolsó élményünk a Zoo Caffeban való kávézás volt, ahol különböző állatokat adtak nekünk, hogy kézben tarthassunk, pl. kaméleon, teknős, szakállas agáma.

Összességében a két hónap alatt nagyon sokat fejlődtem, mint szakmailag, mint emberileg is. Az Erasmus + szakmai programnak köszönhetően alkalmam nyílt önállóan belevetnem magam a nagyvárosi életbe, még ha csak két hónapot is. Én mindenkinek nagyon ajánlani tudom, ha van alkalma éljen a lehetőséggel, hiszen rengeteg új élményben lehet része és sok tapasztalatot szerezhet az út során, ahogyan én is.