Zsigmond Orsolya

A nevem Zsigmond Orsolya végzett génsebész hallgató, a beszámolóm elején elmondanám, hogy mindig is fantasztikus lehetőségnek tartottam az Erasmus+-t, továbbra is így gondolom és ajánlom mindenkinek, hogy az egyetemi évek alatt használják ki, mert nagyon sokat lehet fejlődni és tanulni minden téren. Végzősként úgy döntöttem ismét megpályázom az Erasmus+-t, ha már a tavaly nem  úgy alakult, ahogy szerettem volna és nem tudtam kihasználni az elnyert pályázatomat. Az idén is Budapestet és az Országos Onkológiai Intézetett választottam a gyakorlatom helyszínének, ezért minden ismerős volt a város, az intézet ebből kifolyólag nem volt mitől tartanom, bátran és határozottan vágtam neki az Erasmusnak sikeres államvizsga után. Az utazásom időpontja a megszokottnál későbbi volt az államvizsga miatt így csak július utolsó hétvégéjén szálltam fel a vonatra és indultam neki a hosszú útnak. A 17 órás út viszonylag hamar eltelt köszönhetően annak, hogy éjjel utaztam. Szakmai szempontból nagyon tartalmas 2 hónap volt, hiszen az Országos Onkológiai Intézet újonnan alakult kutatólaboratóriumában dolgozhattam. Ahogy megérkeztem első nap az intézethez az adminisztrátor Anikó várt a bejáratnál, nagyon jóleső érzés volt ez a fogadtatás, amint bementünk az intézetbe bemutatott minden ott dolgozót nekem, mindenki nagyon kedves volt már az első perctől. Az első héten a mentorom nem volt jelen így ez idő alatt betekintést nyerhetem más laboratóriumok munkájába is. A biokémia osztályon megtanultam a DPD (dihidropirimidin-dehidrogenáz) enzim aktivitását meghatározni. A DPD enzim a magyar lakosság 8-10%- ból hiányzik. A súlyos vagy komplett szimptomatikus DPD  hiány nagyon ritka betegség, az enzim nélküli daganatos betegek fokozott kockázatnak vannak kitéve mivel, hogy az enzim egyik fő tulajdonsága, hogy képes lebontani  kemoterápia után a szervezetben  feleslegben levő 5-FU- (fluorouracil), ami erős kemoterápiás citosztatikum. Továbbá a katekoaminok és szerotonin (mellékvese hormonok) metanolitok mennyiségi meghatározásába is betekintést nyerhettem. Ezen hormonok meghatározása segítséget nyújt a daganat felismerésében, valamint a daganat nyomon követésében is. Az onkocitogenetika osztályon vizsgálhattam a saját kromoszómáimat és megnézhettem milyen kromoszóma aberrációk tudnak keletkezni a sugárkezelés következtében. E két osztályon tett látogatás során rengeteg új információval gazdagodtam, amit köszönök szépen az ott dolgozóknak.

A további időt a szelenofehérjén töltöttem dr. Andor Attila mentorálasával. Az osztály kutatási feladata a szelenofehérjékre összpontosul, azok egészséges és kóros folyamatokban betöltött szerepének és jelentőségének vizsgálatára. Első dolgunk az volt, hogy írtunk egy kutatási tervet, hogy mit fogok csinálni a 2 hónap alatt, tartalmasnak ígérkezett és tartalmas is lett, ahogy elterveztük. A szelenofehérjék közül én a TRP32-vel foglalkoztam, célzott mutációkat kellett létrehozni a fehérje szerkezetében, a TRP32 szelenofehérje esetében kikellett cserélni az összes szelént ciszteinre, a továbbiakban 1 szelént ciszteinre, ebben az esetben a vadtípusú törzs állt rendelkezésre, valamint létrehozni kettes és hármas mutációkat is.  A célzott mutációkat polimeráz láncreakcióval valósítottam meg megfelelő primer segítségével. Amennyiben jól véghez vittem a folyamatot és sikerült megfelelő fehérjét termeltetni és tisztítani vizsgáltam, hogy van-e az adott fehérjének chaperon aktivitása és milyen redox potenciál érvényesül az enzimes reakció során. Na de ne haladjunk így előre, mert nem ilyen egyszerű, ahogy leírtam. Először is megkellett tervezni a konstruktot, ahova az inszert került bele, majd a plazmidot kellett transzformálni a termelő törzsbe az E.coli TURBO-ba. Ezt követően, ha sikeres volt a transzformálás és kinőttek a telepek, következett a plazmid izolálás, koncentráció mérés és ellenőrzés agarózgélelektroforézis segítségével. Ha eddig minden sikeres volt, a plazmidunk transzformálása valosult meg MH1 törzsbe, majd a célfehérjénk termeltetése, röviden ezt a folyamatot nevezik rekombináns fehérje előállításnak. A cél fehérje tisztitását HPLC-vel valósítottuk meg. E munkafolyamat során sikerült megannyi módszert és technikát elsajátítanom, mint például BCA immunassay, SDS-PAGE, fehérje tisztítás és koncentrálás, kompetens sejt készítés. A szelenofehérje kutatólaboratóriumról elmondanám, hogy egy újonnan alakult laboratóriumról beszélünk, melynek vezetője a stockholmi prof. Elias Arnér, aki egy elismert professzor a szelenofehérjék kutatásában. A professzor egyidejűleg van jelen Svédországban a Karolinska Intézetben, a közös munka érdekében minden szerdán szakmai meetingek voltak, amelyen én is részt vettem, ahol minden kutató bemutatta eddigi munkáját.

Szakmai szempontból nagyon tartalmas két hónapot tudhatok a hátam mögött, sok mindent elsajátítottam és begyakoroltam, aminek a későbbiekben biztos vagyok benne, hogy hasznát fogom tudni venni.

Szabad időmben sportoltam, kirándultam és a barátaimmal töltöttem az időt. Sikerült egy hétvégén még Bécsbe is elmenni és megcsodálni a Shönbruni kastélyt és a várost. Az utazás kicsit kalandosra sikerült, mikor megérkeztünk rossz metróra szálltunk fel, erre hamar rá jöttünk és gyorsan megoldottuk a helyzetet. Hazafele pedig 3 perc híján majdnem lekéstük a visszafele induló vonatunkat. Felkerestem a Magyarországon lakó rokonaimat és velük is elöltöttem egy hétvégét. Sikerült az intézetben dolgozókkal is jó kapcsolatot kialakítani, volt, hogy együtt mentünk vízilabda mérkőzésre és kerti partira. Összességében elmondhatóm, hogy jól telt a nyaram, új embereket ismertem meg, régi barátságokat erősítettem meg, és ami a legfontosabb rengeteget fejlődtem szakmai szempontból.

Köszönöm, hogy lehetőséget kaptam így utoljára, és kitudtam használni az Erasmus+ adta lehetőséget, nagyon hálás vagyok érte. Továbbá köszönöm az Onkológián dolgozóknak a sok tanítást, kedvességet, barátságok és hogy kollégaként tekintettek rám. Végezetül megszeretném köszönni Bors Hortenziának a sok-sok segítséget, amit tőle kaptam.