György Krisztina - Könyvelés és gazdálkodási informatika szak, II. év

Szent István Egyetem, Gödöllő

Magyarország

Nem tudom, hogy mikor és hogyan is határoztam el, azt hogy részt veszek az Erasmus+ programba, de nagyon örülök, hogy erre a döntésre jutottam, jutottunk.  Én és két barátnőm (azt hiszem, bátran kijelenthetem a nevükben is) egy felejthetetlen fél évet töltöttünk Gödöllőn, a Szent István Egyetemen. Gödöllő egy nagyon kellemes, hangulatos, szép kisváros. Gyönyörű, ahogy tavasszal életre kel. Az egyetem óriási, az oktatás színvonalas. Az egyetem hatalmas területen fekszik, ugyan is több kollégiumi épület és sok más létesítmény is a hatáskörébe tartozik. Tetszett az egyetemen az is, hogy a tanulás mellett a szórakozásra is hangsúlyt fektettek, különböző programokkal, bulikkal (pl: SZIE majális, sportnap, Gyűrűavató, Valéta).

Ahogy szokták mondani, minden kezdet nehéz, ez most is igaz volt az elején. Új környezet, új emberek. Az elképesztően nagy egyetemen, „kilométereket” lehetett gyalogolni, hogy megtalálj egy termet, vagy ha intézni kellett valamit, akkor egy irodát. Viszont, ahogy már említettem szerencsésnek érezhetem magam, ugyan is két csodálatos lánnyal vágtam neki és próbáltam ki magam. Nagy szó volt az, hogy mindig volt kire számítani. Mindig ott voltunk egymásnak.

Nem gondoltam, hogy ilyen nehéz lesz ez a beszámoló megírása, ugyan is nem tudom, hogyan tudnám leírni azt a számtalan élményt, tapasztalatot, amiben részem volt ez az 5 hónap alatt. Én azt gondolom, hogy nagy kár lett volna kihagyni ezt a lehetőséget. Csak bíztatni tudok mindenkit, hogy amennyiszer csak lehet használja ki ezt, vagy a hasonló programokat. Egy nagyon nagy fejlődési lehetőséget nyújt, amit oktalanság nem kihasználni. Megtanulsz önállósodni, kilépsz a megszokott környezetedből, ami csak a fejlődésedre válik, sok tapasztalatot szerzel, számtalan új emberrel megismerkedhetsz, olyan barátságok születnek ez a pár hónap alatt, ami örökéletű, és leírhatatlan marad. Az egész csak a hasznunkat szolgálja.

Az indulás napja nehéz volt, sok mindennel kapcsolatban voltak félelmeim, például a kollégiumi élet miatt, a távolság miatt az otthontól meg még sorolhatnám, de, így utólag visszagondolva butaság volt. A kollégiumi élet nagyon izgalmas volt. Több embert megismertünk, de egy fiú bandával alakult ki egy nagyon jó barátság, akiknek köszönhetően még izgalmasabban teltek a napok, állandóan együtt lógtunk és olyan különböző programokban és bulikon is voltunk, amelyekben nélkülük nem vettünk volna részt. Nagyon sok mindent tanultunk tőlük és azt gondolom, még több mindent köszönhetünk Nekik, ugyan is bármikor számíthattunk rájuk.

Egy csodás 5 hónapot tudhatok magam mögött, ami nagyon gyorsan elrepült, talán túl gyorsan is. Köszönöm ezt a lehetőséget, köszönöm mindenkinek, aki segített és végül, de nem utolsó sorba köszönöm azoknak az embereknek, akik a részesei voltak ennek az 5 hónapnak és segítettek, hogy egy felejthetetlen élmény maradjon.

2016.06.30.