Budapesti Gazdasági Egyetem
Magyarország
Vannak az életünkben olyan események, amelyekről tudjuk, hogy sohasem felejtjük el. Ilyen lehet egy jó beszélgetés a legjobb barátoddal, egy ölelés, egy szép dal vagy éppen egy félév egy új egyetemen Európa szívében.
Számomra nem idegenek a tanulmányi kirándulások, a projektek, amelyek keretén belül idegen országokban tanultam köztük Svájc és Portugália. Az azokból nyert tapasztalatok motiváltak, hogy pályázzam meg az Erasmus+ mobilitási programot is. Ennek keretén belül a 2015/2016-os tavaszi félévet a Budapesti Gazdasági Egyetemen tölthettem el, de biztosan állíthatom, hogy messzemenően ez volt a legjobb. Mind tanulmányaim, élményeim és újonnan kialakult barátságok alapján is.
Fél év egy nagyvárosban. Mindent összepakoltam. A szebbik nem képviselőjéhez illően egy 80 literes táska, egy hatalmas bőrönd és egy kis táska társaságában vártam - hazafele vigyázzatok a csomagokkal, én mondom, megszaporodnak - a buszt Budapest fele. Közben kiderült, hogy új szálláshely után kell, hogy nézzek. Rengeteg e-mail és kis idő után találtunk egy szabad helyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kollégiumában. Ott lakott Timi is, így kisebb-nagyobb átszervezések és költöztetések után szobatársak lettünk. Timi szintén a Sapientia hallgatója és ugyanúgy a BGE újdonsült diákja volt, mint én. Szobatársból gyorsan barátnők lettünk. Mindig csodás, ha az ember barátnője ugyanolyan zizi, mint az ember önmaga. Szóval, akinek ismerős a szituáció, annak ezzel el is mondtam majdnem mindent.
A kollégium a belvárosban van. Állami támogatásban részesülő hallgatóknak 29.500 Ft, míg önköltségesek esetében 39.500 Ft a havi bér. Kellemes a társaság és az igazgató minden problémára keres egy megoldást, ha kell plusz szekrényt szerez a szobába vagy elektromos melegítőt ad.
A Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kara Budapesten, a XVI. kerületi Diósy Lajos utca 22-24. alatt működik, ami a belvárostól több mint 40 percre van, de előnye, hogy minden nap kétszer élvezheted a zsúfolt villamost, a kicsivel kényelmesebb metrót és a zötykölődő HÉVet.
Új világ várt nem csak ránk, hanem az egyetem dolgozóira is, hiszen mi voltunk az első erasmusos diákok, akik magyarul tanulhattak a BGE-n. A titkárság szinte minden irodájában jártunk, és szinte az összes tanszéken ismertek minket, sőt szerintem néha a pokolra is kívántak. Fel az emeletre, vissza a tanszékre, a tanszékről az erasmusos irodába és ezt sorra megint és megint. Ezzel telt az első két hét, de megérte a fáradozást, végül minden tantárgyat felvettünk és egy sikeres vizsgaidőszakot zártunk. Ha ide készülsz érdemes tudnod, hogy az épület a második világháború után épült és hatalmas, északi és déli szárnyra van felosztva, amelyek között a távolság 1km. Ez akkor nem előnyös, ha éppen késésben vagy és ráadásul el is vagy tévedve. Mivel nincsenek az erasmusos diákok számára kijelölt mentorok, így szinte az egész egyetemet magunk térképeztük fel. Így történt, hogy a fiú mosdóba vagy épp a rossz terembe mentünk órára, mert rosszul értelmeztük a termek jelzéseit. DIOD.I.25. vagy DIOE.I.25.- nem, ez nem egy űrállomás neve vagy helyzete - jelzések irányítják útba a hallgatókat. Na igen, elég szép és sokatmondó, pláne annak, aki nem érti. Ebből, ami tényleg a terem számát jelzi az utolsó két betű és szám, azaz a DIOD.I.25., vagyis az óra a Déli szárny, I. emelet 25. termében lesz megtartva. Ugyan így a DIOE.I.25. esetében is: Északi szárny, I. emelet 25. Köszönet Borsos Emőnek és Balázs Botondnak, hogy ezt megtanították nekünk. Remélem, kedves olvasó, hogy neked is hasznos lesz, ha itt fogsz tanulni.
Barátokból, kirándulásból, buliból, mókából és kacagásból sem volt hiány. Welcome party a Könyvtárklubban, Intim Torna Illegál koncert, ezt követte a Lágymányosi Eötvös Napok alkalmával szervezett fergeteges Majka&Curtis koncert, a Bagossy Brothers Company koncertje és természetesen a házibulik hatalmas pizzákkal.
A látványosságokat is szemügyre vettük és persze lencsevégre kaptuk. Lelkes csapatunk felsétált a János hegyre, kipróbálta a libegőt, meglátogatta a Szent István Bazilikát, a Halászbástyát, buliba menet többször elsétált az Országház előtt - arra van a Kraft –, hajókázott és hogy az i-re feltegye a pontot megkoronázta a Szabadság-hídat egy erasmusos lakattal. Végezetül egy kellemes napot töltöttünk a Balatonon.
Természetesen jutott idő a házi feladatokra is. Egyik vizsgafeladatom alkalmával betekintést nyerhettem egy forgatás kulisszái mögé is, sőt picit a színész szerepébe is. Ismét láthattam milyen a kamera egyik és másik oldalán állni.
Szerintem a képek is arról árulkodnak, hogy nagyon jól éreztem magam. Rengeteg barátot szereztem. Bár lehet, hogy egyszer ismét idegenek leszünk, de tele emlékekkel.
Rájöttem, hogy élménybeszámolót írni nem is olyan egyszerű feladat. Kicsit olyan, mintha egy nyári fesztivál pörgését próbálnám elmesélni, avagy egy leírhatatlan élményt leírni. A kalandok, bulik, tapasztalatok elmesélése nem elég, a pillanat megélése ennél sokkal több. Ragadd meg te is a lehetőséget és szívd magadba az élményt, mert ebből kell táplálkoznod egy életen át. Ne feledd, a legemlékezetesebb élmények abból fakadnak, hogy kilépsz a komfort zónádból és kockáztatsz.
Számomra az Erasmus+ mobilitási program egy különleges élményeket nyújtó, minden igénynek megfelelő modern kirándulás, amelynek jellemzője az emberi intelligencia és kreativitás fejlesztése, ahol az önkifejezés és az önmegvalósítás elérése a cél.
Mivel a beszámoló nem csak nektek szól, hanem kicsit nekünk is, ezért íme, 10 dolog az Erasmusról:
1. Megtanultuk, hogy a Kanyart hol kell bevenni.
2. Már azt is tudjuk, hogy az ünnepléshez nem kell különleges alkalom.
3. A Subway-ben akkor sincs 32 centis szendvics, ha szépen kéred.
4. Rájössz, hogy a tűzjelző nem kamera, még hajnali 4kor sem.
5. Egy idő után zene füleidnek a “Köszönjük szépen a helyet!” mondat.
6. Igaz a közmondás: sok jó ember kicsi helyen is elfér!
7. Éjfélkor a szomszédod megmutatja az egész folyosónak, hogy melyik a kedvenc zenéje és, hogy imádja maximumra tekerni a basszust.
8. Gyantából nem lehet borsófőzeléket főzni.
9. Akkor is tudod, hogy a Csengery utcában volt a buli, ha csak annyit látsz h “ngr”!
10. A Sapis internetnél van rosszabb.
A többiről majd mesélnek a falak, a virágok, a terek, a bulik... ÖRÖKKÉ
Köszönöm a lehetőséget és a sok-sok segítséget:
Burista Cecíliának, hiszen mindig számíthattam az itthoni koordinátoromra, köszönöm Ceci!
Nagy Tímeának, aki öt hónapig hallgatta az énekhangom – tanúsíthatja, hogy ehhez egy szemernyi tehetségem sincs - és persze azért, mert nem hagyta, hogy elkenődjön a drága szempillaspirálom. J
Pirisi Zsófinak és Megyesi Annának, akik rengeteget segítettek a BGE-s tantárgyak útvesztőiben kiigazodni.
Köszönöm az itthoni szaktársaknak is a segítséget, az útbaigazítást, picivel megkönnyítettétek a vizsgaidőszakot. Demény Anett, Szőcs Erika nektek külön köszönöm, nem felejtem el!
2016.07.12.
Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a romániai magyarság önálló egyeteme Európában, melynek célja nemzeti közösségünk oktatásának és tudományos életének elismert szakmai színvonalon való művelése.
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszeredai Kar
Csíkszereda, Hargita megye, Szabadság tér, 1. szám, 530104
Tel.: +40-266-314-657, fax: +40-266-372-099
E-mail: csikszeredauni.sapientia.ro