Molnár Andrea - Kommunikáció és közkapcsolatok mesteri, I. év

Debreceni Egyetem, Magyarország

Az Egyetem téren áthaladva végigsétáltam az impozáns kerten, melyről a francia kertekre jellemző pompa köszönt vissza. Utazástól bágyadtan léptem be a főépület hatalmas ajtaján. Az ötszintes, neobarokk stíluselemekkel gazdag eklektikus épület szépsége egyben csodálattal töltött el és félelmetesként is hatott. Minden teljesen más volt, mint amit egy magam fajta csíkszeredai diák megszokhatott. A folyosók labirintusként meredtek elém, szinte lehetetlen volt nem eltévedni vagy bolyongás nélkül bármire rálelni. Az Erasmus irodához vezető úton az igencsak régi, de automatikusan nyíló ajtó és az épület szokatlan csendje már-már a filmekben látott szellemvárosok hangulatát idézte fel bennem. Az irodába érkezve rögtön az első napon kedves fogadtatást, szakszerű eligazítást és rengeteg jó tanácsot kaptam, mintha ezzel jutalmaznának bátorságomért, mert kiléptem a komfortzónámból és ez pillanatnyi megnyugvást adott.

Közel fél évvel ezelőtt, pályázatom benyújtásakor külföldön tanulás mellett tudásom gyarapítása, szakmai és személyes kapcsolatok építése volt a célom. Erdélyi magyarként mindig is szerettem volna Magyarországon élni és tanulni, jobban megismerni a magyar kultúrát. Mint az a későbbiekben kiderült, mind szakmai, mind pedig egyéni fejlődésem tekintetében hasznos volt részt venni az Erasmus+ mobilitás programban.

A program keretében megismerkedtem más országokból érkező diákokkal, többek közt megtudtam hogyan viszonyulnak muszlim diáktársaim az európai kultúrához, vagy a Szíriában történt események milyen következményekkel jártak az ott tanulók számára. Bár tanulmányaimat magyar nyelven folytattam, újdonsült külföldi barátaimnak köszönhetően angol nyelvtudásom rohamosan fejlődött. Az egyetem hallgatói önkormányzatának rendezvényei rengeteg erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy mi, külföldi diákok is jól érezhessük magunkat új otthonunkban, az általuk szervezett rendezvények, kirándulások segítettek új ismerősökre, barátokra lelni.

Köztudott, hogy az angol nyelvnek több dialektusa van, a britek, skótok, amerikaiak nem ugyanazon kifejezéseket használják érzelmeik, gondolataik kifejezésére. Érkezésemkor rájöttem, hogy a magyar nyelvnek is több dialektusa van, melynek jómagam az erdélyi tájszólását beszélem, de az ott töltött időszak alatt sikerült a magyarországi magyar dialektust is többé-kevésbé elsajátítani. A félév során több szak óráira is behallgattam, az órarendem tele volt új, érdekesebbnél érdekesebb tantárgyakkal, mint például a Populáris kultúra és médiakultúra a 19-20. században, Médiaműfajok, A sajtó intézményei és műfajai, Sajtódiskurzuselemzés stb. Új tanáraim mindvégig megértőnek, segítőkésznek bizonyultak, motiváltak a tanulásba, témaválasztási módszereket javasoltak és ihletet adtak dolgozataimhoz.

A Debreceni Egyetemen töltött hónapok hozzá segítettek újságírással és médiával kapcsolatos ismereteim gyarapításához. A csoportmunkák, a kommunikációs szakhét megszervezése mélyebb betekintést adtak a kommunikációs szakemberek mindennapos munkájába. Szabadidőmben a NeoNoir kommunikációs irodánál vállaltam gyakornoki munkát, ahol elméleti és gyakorlati tudásomat bővítettem a PR és marketing területén.

A mobilitási időszak legnagyobb kihívása a megszokottól való elszakadás volt. Az első napokban nehéz volt megbarátkozni a gondolattal, hogy egy idegen városban vagyok, nem ismerem az utcák nevét, nem tudom hol a legközelebbi bolt vagy kik a szomszédjaim. Sőt, azt sem tudom hol kapni a legfinomabb kávét! Banálisnak tűnhet ezen probléma felvetése, de egy felsőoktatásban tanuló diák számára nincs is jobb, mint a hétvégi tanulás, olvasás helyszínéül egy jó kávézót választani és kellemes társaságban élvezni az erőt adó ital ízét. A megoldás közel másfél napot vett igénybe: ennyi időbe telt megismerni első barátnőmet, (Nelciu Loredana-Mihaela-t, aki szintén Romániából érkezett) és időt szakítani egy kávéra. Napról napra jobban megismertem a várost, a körülöttem lévő embereket és az újdonság könnyedén megszokottá, otthonossá vált.

Kimondhatatlanul motiváló érzés belegondolni, hogy önállóan elboldogultam egy idegen országban és minden egyes kihívás leküzdésével csak gazdagodtam. Lehetőségem nyílt betekintést nyerni általam addig kevésbé ismert kultúrákba, életre szóló barátokat szereztem, szakmai kapcsolatokat építettem és ápoltam. Gondolkodásom sokkal rugalmasabb lett, megváltozott életszemlélettel tértem haza.  Az egyetemen már az első naptól mindenki nagyon kedves és segítőkész volt. A program keretében kijelölt mentoraim segítettek beilleszkedni az új közegbe, útmutatást adtak úgy tanulmányaim, mint diákélet kapcsán, amit hálásan köszönök. 

Az Erasmus programban való részvétel hatalmas előrelépést jelent karrierem terén is, hisz önéletrajzom nemzetközi tanulmányokkal és gyakorlattal bővült, növelve esélyeimet a munkaerőpiacon. Minden diák megérdemel egy lehetőséget, hogy szakmailag és emberileg a legjobbat hozza ki magából, erre kiváló lehetőséget kínál az Erasmus+ mobilitás, melyet minden fejlődni vágyó, kihívást kereső diáknak ajánlok.

2016.09.05.