Horgas Beáta-Katalin - Könyvelés és gazdálkodási informatika szak II. év

Nyugat-magyarországi Egyetem

Sopron, Magyarország

A nevem Horgas Beáta-Katalin, másodéves hallgató vagyok Könyvelés és gazdálkodási informatika képzésen. Tudjátok milyen érzés az, amikor megnyersz egy pályázatot, aminek szerződését remegő kézzel írtad alá? Amibe egy amolyan belső hang bíztatására fogtál bele, de ennek ellenére sokat mérlegeltél, hogy érdemes vagy sem? Ha végül elhatároztad magad, és túl lettél minden adminisztratív eljáráson, akkor csak vársz és vársz? Tudod, milyen az amikor jön egy e-mail, amiben az áll, hogy pályázásod sikeres volt, és megnyerted? Engem egy addig soha nem tapasztalt érzés fogott el. Abban a pillanatban tudtam, hogy a következő félév életem egy olyan időszaka lesz, amelyre egész életemben szívesen gondolok majd vissza.

Magyarország egyik legszebb városában tanultam, Sopronban. Sopron egy egészen különleges város. Nincs megfelelő jelző, ami leginkább illene rá. Én azt mondanám el róla, hogy egy olyan hely ahová az ember mindig szivesen tér vissza. A Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karára jártam három erdélyi barátommal együtt. A tanítás angol nyelven folyt, ami sok nehézséget okozott. De úgy érzem sokat tanultunk, fejlődtünk, és még többet tapasztaltunk. Három nagyszerű emberrel tölthettem csaknem öt hónapot. Együtt szélben, esőben, napsütésben, éhesen, jól lakottan, nevetésben úgy, mint sírásban egyaránt. Sokat köszönhetek nekik.

Hogy milyen volt nem itthon tanulni egy félévet? Szokatlanul felszabadító érzés volt.

Önmegvalósításra alkalmas egy ilyen félév, ahol egészen más rendszernek kell eleget tenni, megfelelni. Az oktatás gyakorlatias volt, közvetlenek voltak az oktatók, nem mellesleg rendkívül segítőkészek. Minket erdélyieket, úgy érzem különösen kedveltek. Az ott élő emberek másak, mint mi vagyunk. Nem annyira nyitottak, de a kedvességet ők is kedvességgel viszonozzák. Nagyon becsülendő bennük, hogy tisztelik hagyományaikat. A selmecbányai hagyományok gazdag múlttal rendelkezik. A soproni diáksereg nagy lelkesedést mutat a hagyományok iránt, ezek sokban különböznek az erdélyi hagyományoktól. Javarészt arra szolgálnak, hogy a diákok és tanárok között, egyetemi éveik alatt kialakuljanak barátságok, és megszűnjenek a szürke hétköznapok. Sok olyan dolgot tapasztaltam, amit itthon is szívesen bevezetnék a Sapientián.

Úgy érzem a szellemiek mellett jellemben is sokat fejlődtem. Új barátokat szereztem. Közülök némelyek igencsak mélyek, és ha csak az együtt töltött időre gondolok mosolyognom kell. Jó volt Sopronban lenni. Örülök, hogy kaptam egy ilyen csodálatos lehetőséget.

Kár lett volna kihagynom.

2016.06.14.