Ilkei Klementina-Imelda, Génsebészet szak II. év

Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Budapest 

Magyarország

Erre a tanévre sem fogytam ki a lelkesedésemből, a tudás és kalandvágyam egy cseppet sem csillapodott, így újra nekivágtam az Erasmus+ szakmai gyakorlat mobilitásának. Ahogy elkezdődött a nyár, összecsomagoltam a hatalmas bőröndömet és elindultam a vonatállomásra. Lassan haladt a vonat Budapest fele, de ahogy közeledtem, egyre izgatottabb lettem.

Idén úgy döntöttem, hogy szeretném kipróbálni milyen az, ha az ember tényleg Budapesten lakik, így Szép Evelinnel együtt elhatároztuk, hogy együtt keresünk lakást. A lakáskeresés egy végtelenül fárasztó és hosszú folyamat. A vége fele már azon izgultam, hogy nem találunk. Szerencsére sikerült végül a Kálvin téren, így oda költöztünk együtt Evelinnel. Közel volt mindkettőnk gyakorlatának helyszínéhez, így tökéletesen megfelelt számunkra. Igazi nemzetközi lakás volt, mivel egy Olasz és egy Jordán fiúval osztoztunk a négy szobás lakáson. Jó ötletnek bizonyult. Hála a döntésünknek a nyár alatt elég sokat fejlődött az angol kommunikációs készségem.Először nehezen jöttek a szavak, hogy hogyan is kellene fogalmaznom, aztán sokkal könnyebbé vált egy idő után.

Vidéki lányként végtelenül nehéz volt hozzászokni a főváros tempójához. Nagyon sok az ember, a tömegközlekedéshez, illetve a rekkenő hőséghez nehéz volt hozzászokni. Első hetekben nem is viseltem jól a 36 fokos hőséget. Jó volt kipróbálni, hogy milyen is ott élni, de úgy érzem, hogy egy sokkal kisebb város jobban talál hozzám.

Idén nyáron a gyakorlatomat a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai intézetében végeztem. A főigazgató helyettes, Kornya László szívén viselte az ott tartózkodásomat és elérte, hogy a lehető legtöbbet tanuljak és tapasztaljak. Az intézet keretén belül a Szent László telephely Molekuláris Genetikai, illetve főként a Citogenetikai labor munkájában vehettem részt. Tömérdek tapasztalattal és tudással gazdagodtam az ottlétem alatt. Többek között megismerkedtem jó néhány sejt kultúra technikával, a Kariotipizálással,a Plazma sejt szeparálással - antitest kötött mágneses szemcsékkel, a FISH technika (Fluoreszcens in situ Hibridizáció) elvével és módszerével, az általános Onkohematológiával, illetve számos PCR-en alapuló vizsgálattal.

A laborvezető, Andrikovics Hajnalka és mindenki más is a laborban szívéjesen fogadott. Hihetetlen, hogy ennyi csodálatos, nagyszerű és kedves ember egy helyen dolgozik. Imádtam köztük lenni. A nyár alatt a Citogenetikai laborban volt egy mentorom is, Kozma András. Nagyon sok mindent tanultam tőle. Egyenként mindenkiről, aki a laborban dolgozik, tudnék mesélni és írni legalább egy-egy oldalt. Mindenkit nem csak a kollégámnak, de a barátomnak is tekintem. Megszerettem őket. Az utolsó napomon meglepetés bulit tartottak nekem. Volt pizza, meg torta és még ajándékot is kaptam tőlük. Nem tudom elmondani mennyire jól esett, kicsit meg is könnyeztem a végén. Nagyon fognak hiányozni mindannyian. 

A nyár alatt, Kornya Lászlónak hála, volt szerencsém két hetet az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Karának Klinikai Kutató Egységében, illetve a Proteomika laborában tölteni. Első nap majdnem eltévedtem a sok épület között, majd a sok ajtó közül is alig találtam meg, amelyiket kerestem. Itt főként vektor, illetve primer tervezést tanultam. Ezek mellett megismertem a Bioanalyzer, meg a Qubit működését és használatát. 

Idén nyáron, nagy örömömre, sokkal több génsebész élt a külföldi szakmai gyakorlat Erasmus+ adta lehetőségeivel. Így génsebészekként többször is találkoztunk. Együtt elmentünk szórakozni, táncolni, sörözni. Ezek mellett egy páran meglátogattuk a Természettudományi Múzeumot, Új-Pest Városkapu mellett a dunaparti Kabin bárt, illetve egy Társasjáték kávézót. Ettünk rengeteg fagyit, jártunk moziba és kiélveztük a nagyváros nyújtotta lehetőségeket. 

Amikor hétvégére elegem lett a nagyváros zajából és nyüzsgéséből, akkor mindig leutaztam Dunaújvárosba, ahol a barátom lakik. Ott töltöttem azt a pár napot a barátom és az ottani új baráti társaságom körében, majd újult erővel kezdtem el a következő hetet. A barátomat a tavalyi Erasmus+ mobilitásomnak köszönhetem, amiért azóta is hálás vagyok. 

Együtt meglátogattuk a Nyíregyházi állatkertet, ami egy szuper élmény volt. Szinte egy teljes napba telt, amíg végig néztünk mindent. Volt rengeteg érdekes állat, köztük kopasz tengerimalac, fekete párduc, zöld csőrű madarak meg cápák. Simogattam lámákat, láthattam fóka műsort is. A hosszú út ellenére is teljesen megérte elmenni odáig. Nagyon szórakoztató nap volt. 

Hálás vagyok, hogy lehetőséget kaptam az Erasmus+ szakmai gyakorlatra. Minden egyes gyakorlatom alkalmával úgy érzem, hogy valamivel több leszek. Gazdagabb leszek barátokkal, kollegákkal, élményekkel, tudással és lehetőségekkel. Az ember életében tényleg az egyetemi évek a legszebbek, azonban csak akkor, ha azzá teszi saját magának. Erre tökéletes válasz az Erasmus+ mobilitás.

2019.11.25.