Bogye Dalma-Regina

Az Erasmus+ programmal legelőször első évben találkoztam, és már akkor megtetszett, csak sajnos túl későn akartam jelentkezni, így azon a nyáron elmaradt.

Idén úgy döntöttem, hogy történjen bármi, én a szakmai gyakorlatomat az Erasmus+ segítségével külföldön fogom elvégezni. Voltak nehézségek a fogadóintézmény keresése közben, nem is kevés, májusban még azt hittem, hogy le kell mondjak mindent, amit addig sikerült megszervezni. Kaptam sok nemleges választ is, akadt olyan is, aki nem is válaszolt, de volt olyan intézmény is, ahol csak egy diákot tudtak volna fogadni. Ez számunkra hátrány volt, mivel hárman voltunk, és úgy gondoltuk, hogy az ismeretlenbe nem akarunk egyedül belevágni. De szerencsénkre megtaláltuk a számunkra lehető legjobb intézményt.

Így a gyakorlatomat, a két szaktársammal együtt, ugyanabban az intézményben töltöttem, a budapesti IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft.-nél.

A cég 1996 óta működik és azóta számos feladatot lát el, valamint nem csak egy adott területtel foglalkozik. Szolgáltatásaik körébe tartozik a környezetvédelem, a kármentesítés, az iparbiztonság, a munka- és tűzvédelem, a szakértői szoftverfejlesztés, valamint rendelkeznek két laboratóriummal (analitikai és anyagvizsgáló) is, melyek akkreditálva vannak.

Ezekben a laboratóriumokban különböző mintákat, mint például vizeket, talajokat, hulladékot vizsgálnak különböző paraméterek alapján, a megrendelő igénye szerint is. Végeznek többek között kromatográfiás vizsgálatokat (ionkromatográfiát, gázkromatográfiát, valamint folyadék-kromatográfiát egyaránt), mikrohullámú roncsolást, elemtartalom-meghatározást, gravimetriát, titrálást, mérnek kémiai oxigénigényt, illékony szénhidrogéntartalmat, teljes szénhidrogéntartalmat, policiklusos aromás szénhidrogéneket, valamint poliklórozott bifenileket is. Spektrofotometria segítségével mérnek például ammónium-, szulfid- és króm-tartalmat.

Az anyagvizsgáló laboratóriumban végeznek többek között klímateszteket, éghetőség vizsgálatokat, mérnek hamutartalmat, meghatároznak átmeneti hőmérsékletet, behajlási hőmérsékletet, lágyulási hőmérsékletet, valamint sűrűséget is, különböző módszerekkel. Ezeket a vizsgálatokat leginkább olyan vállalkozások veszik igénybe, melyek műanyaggyártással, autóalkatrészekkel, autógyártással foglalkoznak.

A legtöbb időt az analitikai laborban töltöttem, de betekintést nyerhettem a műszerszobába is. Ebben a szobában helyezték el az általuk használt műszerek 90%-át. Minden műszerről pontos leírást kaptam, részletesen elmondták, hogyan működnek, még azt is elmagyarázták, hogy melyik alkatrész mire szolgál, milyen feladatot lát el a műszeren belül.

Az ott dolgozók nagyon kedvesek voltak, ha kellett, többször elmagyarázták a feladatokat, nem csak megcsináltam őket „robot” módjára, hanem értettem is, hogy mit miért csinálok.

Az egyetemen tanultaknak köszönhetően nem volt minden ismeretlen, például a műszerek nagy részéről már hallottam, és tudtam, mire használják, de itt szerencsém volt kipróbálni olyat is, amit az egyetemen nem tudtam. Megtanultam, hogyan kell kémiai oxigénigényt mérni titrálással, hogyan kell desztillálni, hogyan kell a desztillált mintákat szilárd fázisú extrakcióval elválasztani, hogyan kell a víz- és talajmintákat elválasztótölcsér segítségével előkészíteni, hogyan kell az elválasztott mintákat feldolgozni ahhoz, hogy fel tudjuk vinni őket a műszerre, valamint, hogy hogyan kell a bombákba lévő mintákat feldolgozni a mikrohullámú roncsoláshoz. 

Kellett egy kis idő, amíg belerázódtam és megszoktam az új helyet, az új embereket, valamint azt, hogy egy-egy feladatot hogyan kell helyesen elvégezni. Eleinte sokat kérdezősködtem, mert nem voltam biztos magamban és semmiképpen sem akartam elrontani. Így amikor eljött az a pillanat is, hogy hagyták, hogy egyedül dolgozzak egész nap, nagyon büszke voltam, és jó érzéssel töltött el, hogy tudtam érvényesülni.

Szabadnapjainkon bejártuk Budapestet, amennyire csak lehetett. A város magával ragadott, gyönyörű, és tele van látnivalókkal.

Jártunk az Országháznál, a Szélkapu parkban, többször jártunk Szentendrén is. Mindenképpen szerettem volna múzeumokat is látogatni, ami sikerült is. Voltam a Magyar Nemzeti Múzeumban, amely teljesen lenyűgözött. A múzeumban volt egy időszaki kiállítás „Magyar Menyasszony” címmel, nagyon örültem, hogy megtekinthettem, maradandó élményt adott. Budapestnek és a szaktársaimnak köszönhetően pár félelmemet is képes voltam leküzdeni, így tudtam elmenni velük sétahajózásra, valamint a Szent István Bazilika Panoráma Teraszára. Nem utolsó sorban persze, jelen voltunk az augusztus 20.-ai eseményeknél is, megkóstoltuk Magyarország tortáját, végigsétáltunk a Magyar Ízek utcáján és gyönyörködtünk a tűzijátékban.

A program elején, leginkább a lakás- és intézménykeresés nehézségei miatt és a kezdeti ügyintézések miatt úgy éreztem, hogy ez volt az első és az utolsó alkalom, hogy részt veszek az Erasmus+ programban, de a 2 hónap alatt sok dolog megváltozott. Mosolyogva, boldogan érkeztem haza és az volt az első mondatom, hogy „Jövőre is visszamegyek Budapestre szakmai gyakorlatozni!”. Az Erasmus-nak köszönhetően megtanultam önállóan dolgozni, megtanultam alkalmazkodni és úgy érzem, szakmailag is sikerült fejlődnöm.

Ajánlom ezt a programot azoknak, akik szeretnének tanulni, fejlődni és kipróbálni valami újat.