Ferencz Arnold

Kedves olvasó!

Ferencz Arnold vagyok, volt világirodalmas hallgató. Harmadévem végére lehetőségem volt feltenni az i-re a pontot, és három szaktársammal az Erasmus+ program segítségével Budapesten töltöttük a nyarat. Hogy pontos legyek, az ELTE Eötvös József Collégium-ban laktunk, és annak könyvtárában is dolgoztunk, így nem kellett sokat gyalogolnunk reggelente.

Már rögtön az államvizsga hete után kiutaztunk. Vonattal tettük meg ezt a hosszú utat, de mivel ágyas fülkékben voltunk, hamar eltelt az a néhány óra. Igazság szerint mi egy héttel hamarabb odaértünk, mivel még a szakmai gyakorlat előtt részt vettünk a Kárpát-medencei Nyári Egyetemen is, melynek keretén belül rengeteg érdekes előadást meghallgathattunk.

A nyári egyetem egy szűk hétig tartott, de ez pont elég volt ahhoz, hogy bele rázódjunk a Budapesti élet mindennapjaiba, és ne a semmiből kezdjük a gyakorlatot. Pár nap alatt elmentünk a legnépszerűbb helyekre, és nagyjából felmértük a terepet. Természetesen a Westend pláza tartozott az első célállomásaink közé, ugyanis ki ne akarná azt megnézni, és benne eltévedni? Ugyanakkor ezen a héten voltunk a Szent Margit gyógyfürdőben, Szent Endrén, és a Szépművészeti múzeumban is.

Mikor már az első hétvégére úgy éreztük, hogy hozzászoktunk a helyszínhez, és nagyjából megjegyeztük a tömegközlekedési járatokat, át is vándoroltunk a végleges szálláshelyünkre, ami a város másik felén, a kollégiumban volt.

A szakmai gyakorlat során a kollégium könyvtáraiban dolgoztunk. Legfőbb tennivalónk a könyvek rendszerezése volt, de szerencsére tudtuk az ábécét. Továbbá volt, hogy a könyveket elektronikus formában is be kellett vinni a rendszerbe, ez pedig kódok pötyögését jelentette. Talán a legizgalmasabb része a munkának az új könyvek címkézése volt, melynek elvégzésekor kialakítottunk egy tökéletes négy személyes rendszert, aminek hála villámgyorsan folyt a munka. Ezen munka során a könyvekbe egy címkét kellett ragasztani, majd azt egy úgynevezett címkeolvasóval kellett bevinni azt a rendszerbe.

A legjobb az egészben az volt, hogy rugalmas munkaidőnknek hála úgy osztottuk be azt, ahogy akartuk. Ennek köszönhetően nem kellett korán kelnünk, és késő délutánig sem kellett dolgoznunk.

A nyár második felében egy termet szabadítottunk meg a könyvektől, hogy azt majd ősszel fel tudják újítani. Ez azt jelentette, hogy minden könyvet ládákba és dobozokba pakoltunk, majd azokat egy másik terembe és egy raktárba raktunk át. A munka során egyébként több érdekes régiséget is találtunk, mint például VHS kazettákat, bakelit lemezeket, vagy a személyes kedvencemet, egy régi 50 banis-t. Ki gondolta volna, hogy Budapest egyik kollégiumának régi könyvtárában román pénzt fogunk találni?

Természetesen nem csak könyvtárakban töltöttük napjainkat. Mivel nagy filmszerető vagyok, a kedvenc időtöltésem a moziba járás volt. Voltam plázamoziban és művész moziban is. Nagyjából a nyár minden nagy filmjét megnéztem, ugyanakkor bepótoltam pár régebbi klasszikust is, amire addig nem volt alkalmam. Szaktársaimmal kipróbáltuk a 4DX mozizást, elvégre itthon nincs ilyen, így átéltük, milyen az, amikor minden akciójelenetnél megpróbálnak kiborítani a székből.

Meglátogattuk az állatkertet, ami különösen nagy élmény volt számomra, mivel azelőtt még sosem voltam állatkertben. Voltunk a Terror házában, ahol mindenféle kommunizmussal kapcsolatos tárgyat, műemléket láthattunk.  A Halászbástyánál is jártunk, ami egyedi atmoszférával rendelkezett. Ha már egyedi, akkor megnéztük a Disney összeállítást is, ami a Margit-sziget óriási szökőkútjára volt kivetítve. Gyönyörű látvány volt.

Kipróbáltam szaktársaim nagy kedvencét, a szabaduló szobát is. Egy kalóz tematikájú szobában voltunk, amelyben egy kalózhajón kellett megtalálnunk a különböző nyomokat, és megoldanunk az összetett rejtélyeket, hogy ihassunk az Örökélet forrásából.

Az Aquaworld hatalmas csúszdáit is kipróbáltam, így olyan meredek és adrenalinfokozó csúszdákon csúsztam le, mint például a Kamikaze. Nagyszerű élmény volt.

Legnagyobb örömömre eljutottam a Budapest Parkba is egy Desh koncertre, amin a névadó mellett több más neves előadó is fellépett. Rengetegen voltak. Mondanom sem kell, az egyik legszebb koncertélményemet élhettem át.

Persze nem minden este állt koncertekből vagy moziból. Szaktársaimmal több társasjátékot is kipróbáltunk, így gyakran töltöttük az estéket vidám kártyázásokkal.

Végezetül az Erasmus+ program keretében Budapesten eltöltött idő egy életre szóló élmény volt, amelyet bárkinek szívből ajánlok. Ez a város egyedülálló kultúrával, gazdag történelemmel és pezsgő életstílussal ajándékoz meg minden látogatót. Az itt szerzett tapasztalatok nem csupán szakmai téren gazdagítottak, hanem személyesen téren is, hiszen rengeteget fejlődtem. A nyár olyan élményekkel gazdagított, amelyekre mindig örömmel emlékszem vissza. Budapest nemcsak gyönyörű város, hanem inspiráló és támogató környezet is, ahol a munka és a kikapcsolódás tökéletes egyensúlyban van. Számomra ez a program nemcsak egy szakmai lépés volt, hanem egy életre szóló kaland, amely mindenkinek remek lehetőséget biztosít arra, hogy új perspektívákat és tapasztalatokat szerezzen, valamint hogy a személyes fejlődése mellett a világra is nyitottabbá váljon.