Ábrahám Zita, Kommunikáció és PR szak, II. év

Magyar Tudományos Akadémia, Budapest

Magyarország

Az idei nyári szakmai gyakorlatom történetének kezdete egészen januárig visszanyúlik, ugyanis amikor bementem az Erasmus irodába leadni a tanulmányi mobilitás zárásához szükséges papírokat, ismertette Hortenzia azt a lehetőséget, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs központ PR gyakornokokat is szívesen lát a nyári időszakban. Ezzel a hírrel nagyon elgondolkodtatott, mivel a tavalyi gyakorlatom után úgy éreztem megtaláltam álmaim szakmáját. Viszont ez az új lehetőség nagyon piszkálta az oldalamat, és úgy döntöttem kipróbálom a PR világát is, hátha az is megtetszik a riporterkedés mellett. Így történt, hogy leadtam a pályázatom márciusba a szakmai gyakorlat mobilitásra és nagy szerencsémre meg is nyertem azt. Nagy izgalommal vártam a nyarat, hogy végre kiutazhassak, és a nagy hírnévnek örvendő Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának PR gyakornoka lehessek.

Ugyanakkor  izgalmamat fokozta persze az is, hogy a tavaly Budapesten eltöltött 7 hónap alatt megszerettem a fővárost és alig vártam, hogy ismét a nagyvárosi forgatagban találjam magam. Végül elérkezett a szakmai gyakorlatom első napja, amikor magabiztosan léptem be a könyvtár ajtaján, és mondtam a portársnak, hogy Vass Viktóriához érkeztem szakmai gyakorlatra. A portárs felkísért Viktóriához. Első nap megismerkedtem a könyvtár épületével, a mentorom adott némi olvasni valót a PR feladatokkal kapcsolatban.

A tényleges munka az csak második nap vette kezdetét. Első feladatként egy adatbázist kellett építenem két online kérdőív adatai mentén, melyek a hírlevél küldésre vonatkoztak a megváltozott adatvédelmi szabályok függvényében. Ahogy haladtunk előre a nyárban úgy gyarapodtak a feladataim számai is, mivel az első pár hét alatt bebizonyítottam, hogy jó, és megbízható munkaerő vagyok már nem csak PR feladatokat bíztak rám. Néha a Gyűjteményszervezési osztálynak is besegítettem, ami persze azt jelentette, hogy sikerült egy új szakmát is megismernem, mégpedig a könyvtárosok mindennapjába kaptam bepillantást. Megtiszteltetésnek éreztem, hogy olyan munkaköröket is rám bíznak, amit az egyetemen nem tanulok. Így volt lehetőségem könyveket behasonlítani, ami annyit jelent, hogy megnéztem az intézmény rendszerében, hogy megvan-e már az adott könyv vagy nincs. Cserelistát is kellett szerkesztenem a duplumokból, melyet kiküldtek a külföldi partnereiknek. A könyvek pecséttel való ellátásába is belekóstolhattam, sőt még a csomagolás procedúráját is elsajátítottam. Lehet, hogy sokaknak ez kicsit unalmas munkának hangzik, de egyáltalán nem volt az. Sőt én inkább megtiszteltetve éreztem magam, hogy ilyen feladatokat is rám bíznak, és nem a sztereotípiák szerinti kávéfőzés volt a feladatom.

Már ebből is látszik, hogy a könyvtárban dolgozókkal nagyon jó viszonyt sikerült kialakítanunk, mondhatom ezt a három másik sapientiás gyakornok nevében is. Gyakornokokként is nagyon jól összebarátkoztunk, és élveztük az együtt töltött pillanatokat, sokat nevettünk, és mindig kisegítettük egymást.

Pótmentorunk, Kürti Tímea is egy igazi tünemény volt. Neki köszönhetően nem csak az MTA könyvtárának mindennapjaiba láttuk bele, hanem még másik hároméba is. Pontosabban a Parlamenti-, az Országos Idegennyelvű- és a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár „kulisszái” mögé  pillanthattunk be. Az én személyes kedvencem a Szabó Ervin könyvtár olvasótermei voltak, melyekről tudni kell, hogy a Wencheim palota restaurált termei.  De nem csak munkából álltak a mindennapjaim. A rugalmas munkaprogramnak köszönhetően sikerült több országba is eljutnom. Barátnőmmel két napot töltöttünk Horvátországban, itt nem csak tengerpartot, és a napsütést élveztük, hanem várost nézni is voltunk, megmásztuk a Sibenik várához vezető utat, mely hasonlított picit a Rózsadombhoz. Zadar város utcáin is tettünk egy kis sétát a mediterrán 40 fokban. Itt a vízi orgona játéka feledtette velünk a hőséget.

Gyakornokságom utolsó hetében pedig egy nap ellátogattam Bécsbe. Itt mi mást is néztem volna meg mint a méltán híres Schönnbrunn-i kastélyt, meg a Hofburgot.  Egy másik napom Pozsony városában töltöttem, ahol picit fennakadtam a kommunikációval, mivel megdöbbenésemre nagyon kevesen tudtak, vagy akartak beszélni angolul.

Természetesen nem csak külföldön kirándultam, Magyarországon, Budapesten is több rendezvényen részt vettem. Gedő Judit harmadéves PR hallgatóval részt vettünk a Végvári Vigasság egy napján. Egy varázslatos utazás tagjai is voltunk az Atlantik Flight, a Budapesti Nagycirkusz előadása kapcsán.

Mindezek mellett néhány hétvégémet a Kossuth Rádiónál töltöttem el, mint szerkesztő asszisztens. Mikor megtudtam, hogy idén nyáron is kiutazhatok Budapestre az Erasmusnak köszönhetően felvettem a kapcsolatot régi főnökömmel, hogy idén nyáron besegíthetek-e, mire nagy örömömre pozitív választ adott. Így alakult, hogy egyszerre két helyen is voltam gyakornok, és mégis jutott időm a barátaimra, a sétákra Budapest utcáin, na meg persze a kirándulásokra is.

Éppen ezért nagyon tudom ajánlani ezt a programot mindazok számára, akik szeretnek fejest ugrani a mély vízbe, mert rengeteg kaland vár rájuk a program alatt. Azoknak is tudom ajánlani, akik félnek az ismeretlentől. Az elején én is ilyen voltam, de a kint töltött idő teljesen megváltoztatott, sokkal magabiztosabb személy lettem, amiért nagyon hálás vagyok az egyetemnek, Hortenziának, az Erasmus Bizottságnak, és persze nem utolsó sorban az MTA munkatársainak is.

2018.09.04.