Both-Fodor Tímea – Könyvelésés Gazdálkodási Informatika szak, III. év

NHSZ Miskolc Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft., Budapest

Magyarország

Úgy gondolom, hogy a tanulmányi mobilitás részvétele után már nem is volt kérdés, hogy szeretnék-e jelentkezni a szakmai gyakorlatra, számomra fontos a tapasztalatszerzés, a szakmán belüli fejlődés, hogy új dolgokat tanulhassak meg amik a későbbiekben a hasznomra válhatnak és ezeket a plusz dolgokat a szakmai gyakorlat segítségével úgy gondolom el lehet érni. Igazából Miskolc azért volt a fő cél, mert a barátnőm ott lakik és mivel szóba esett a gyakorlat így azt mondta, hogy szívesen fogadnak ez idő alatt, aminek igazán örültem, hisz tudtam egy családias, baráti társaságban tölthetem el a szóban forgó két hónapot.

Csíkszeredából vonattal utaztam ki Budapestre, ahol átszálltam a Miskolci járatra, az utazás elég bonyolult, mert nincs közvetlen járat az ország ezen részére.  A vonatállomáson már nagy izgalommal várt a barátnőm aki segített cipekedni.

Az első munkanapom másnap meg is kezdődött ahová elkísért a barátnőm, így könnyebb volt a közlekedés, amikor megérkeztünk a vállalathoz, persze mint mindenki más én is izgatott voltam, hogy milyen munkatársaim lesznek. Nagyon kedves mentorom volt, akivel megismerkedtem személyesen is, és aki minden alkalmazottnak bemutatott. Ő egész kintlétem ideje alatt nyitott volt, segítőkész, bármikor kérdezhettem és bátran fordulhattam hozzá, bármilyen kérdésem is legyen. Megkértek, hogy mindnyájukat tegezzem, ami elsőre nagyon furcsa volt, hisz talán egy kivétellel, mindenki jóval idősebb volt nálam, de az első hét után már sikerült mindenkinek „Sziát” köszönnöm. Nem csak a mentorom, de az iroda összes tagja nagyon segítőkész volt, bármiben segítettek amire szükségem volt, ráadásul reggel mindig teával fogadtak. Őszintén szólva, pozitívan csalódtam a fogadtatásban, abban ahogy a vállalatnál kezeltek, egy pillanatig sem mondhatom el, hogy nem voltak segítőkészek és nyitottak felém. Szívből örülök, hogy megismerhettem őket, hiszen nagyon jó emberek és úgy gondolom, hogy igazi jó barátokra leltem bennük.

Szabadidőmben Miskolc rejtelmeit fedeztem fel, melyben társam volt egy ugyancsak szakmai gyakornok, akivel közelebbről is megismerkedtem, és aki bemutatta nekem a város leglátogatottam és legcsodálatosabb helyeit. Miskolc belvárosa igazán varázslatos számos látványossággal van tele és történelmi építményekkel ami engem igazán lenyűgözött. A napjaim mindig tartalmasak voltak, a munkaidőn kívül is mindig találtam elfoglaltságot, hiszen ahogy a fentiekben is említettem igyekeztem minden nevezetességet megtekinteni, próbáltam felvenni a ritmust a várossal valamint minden egyes percet kihasználni abból az időből, mely rendelkezésemre állt. Miskolc egy gyönyörű város és véleményem szerint, az igazi szépségét csak akkor tudja meglátni az ember, ha egy kis időre is, de ott él, eljár dolgozni, délutánonként moziba jár, sétál a belvárosban, gyönyörködve a szebbnél szebb látványosságokban és igyekszik beilleszkedni a városba, felvenni annak ritmusát.

Az előbb leírtak alapján nem titok, nagyon megszerettem Miskolcot, sőt az sem kizárt, hogy a jövőben újból visszatérek.

Volt alkalmam átutazni Tiszaújvárosba is. Nem mellesleg, ahogy azt később megtudtam Tiszaújváros Csíkszereda testvérvárosa. A parkba beérve jó érzéssel töltött el amikor megláttam a székelykaput előttem, pár pillanatra újra otthon éreztem magam, ráadásúl egy kifaragott kopjafán egy „Csíkszereda” felirat állt.

A szakmai gyakorlatom befejeztével, talán nem is akartam még haza jönni, hisz nagyon megszerettem azt a környezetet, a munkatársaimat és mindent, ami oda kötött engem. Az utólsó napon elbúcsúztunk, ráadásul megleptek egy kis ajándékkal, melyet természetesen én is viszonoztam, ezzel is megköszönve a sok segítséget és törődést amit tőlük kaptam ebben a két hónapban.

Erasmus+ szakmai gyakorlat egy nagyon jó lehetőseg arra is, hogy önállosodjon az ember és más gondolkodása, felfogása legyena nagy betűs életről. Nemcsak azért érte meg szakmai gyakorlatra menni, mert szakmailag fejlődhettem hanem azért is mert új embereket irmerhettem meg ezáltal. Úgy gondolom, így hogy már egy tanúlmányi és egy szakmai mobilitáson is túl vagyok, hogy az Erasmus+ programot senkinek sem kellene elszalasztania, mindenkit buzdítanék arra, hogy próbálja meg, pályázzon, hiszen egy életre szóló lehetőség, amely lehet, többé sosem adódik meg. Ezúton is szeretnék köszönönetet mondani mindenkinek aki lehetővé, sőt széppé tette számomra ezt a két hónapot, kiemelten Bors Hortenziának, aki mindig a segítségemre volt.

2018.10.19.